Még a legkitartóbbak is feladják a cukorrépa-termesztést

Milyen évet zárhattak 2020-ban azok, akik cukorrépát vetettek?

– A Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport a megye déli részein található remek földeken szinte minden évben termeszt cukorrépát. A cégcsoport keretein belül körülbelül 155 hektár répát vetettünk és a termés körülbelül 70 tonna lesz. Egy átlagos évben megközelítőleg 80 és 100 tonna közötti szokott lenni a termés és ebben az esetben ezek a 10 tonnák nagyon sokat számítanak. A minőség sem a legjobb, olyan 16-os cukortartalommal rendelkezik az idei termés átlagosan, ami egy közepes cukor, ám ennél azért jobb szokott lenni.

Hogyan kezdődik ennek a répáénak az élete?

– Március közepén történik meg a magról vetés és az abból kikelő répákat folyamatosan támogatni, segíteni kell. Nagyon gyámoltalan egy jószág a répa és mindemellett a tenyészidőszak alatt nyolc-tíz növényvédelmi kezelést is be kell iktatni. A fő ellenségei a különböző gyomok, illetve a bakteriális betegségek. A rovarkártevők annyira nem támadják, vagy ha igen, leginkább a kezdeti fejlődési szakaszban, mert olyankor támad a répabarkó.

Mitől nehezebb ezzel a kapásnövénnyel dolgozni, mint másikkal?

– A fő probléma az, hogy a répa termesztése speciális gépsort igényel. Teljes mértékben olyan eszközöket, amiket más terményhez szinte nem is lehet használni. Ez a növény 45 centis sortávolságra van vetve, emiatt külön vetőgép szükségeltetik hozzá. Emellett extra magágyat kell biztosítani a számára. Ugyanúgy probléma a sorközművelés, hiszen ennél a munkafolyamatnál is keskeny gépet igényel. A most zajló betakarítás megint csak hasonló nagyon drága géppel történik, aminek minden évben nagyon magas a javítási és az amortizációs költsége. Arról nem is beszélve, hogy az új európai direktíváknak megfelelően nagyon sok olyan növényvédőszer-hatóanyagot kivontak a piacról, ami a répa termesztésben használatos és jól bevált szer volt. Így aztán a gyomok elleni védekezést nehezen lehet megvalósítani. Sokkal többször kell permetezni, méghozzá célzottan, szisztematikusan.

A nehéz termesztés és a magas költségek miatt akarják befejezni a termesztést?

– Nagyon megváltoztak a termesztés körülményei az utolsó pár évben. Nemcsak a munka és a költségek állják az utunkat, hanem nehézkes a kifizetés része is, mert meglehetősen átláthatatlan, arról meg nem is beszélve, hogy milyen rossz az utóvetemény hatása, ezért hát nyugodtan kijelenthetem, hogy a cégcsoport tervei úgy néznek ki, hogy felhagyunk a répatermesztéssel. Ilyen körülmények között egész egyszerűen nem éri meg ezzel foglalkozni. Minimum 80–90 tonnának kellene teremnie hektáronként ahhoz, hogy kifizetődő legyen a munka. Mi ezzel a 70 tonnás termésszinttel elégedetlenek vagyunk.

Mi a sorsa a megtermett répának?

– A felszedett cukorrépát a földek szélén prizmákba rakják és utána jön a cukorgyárból egy speciális gép, ami tisztítja és felrakja a kamionokra a cukorrépát, a kamionok pedig elviszik a kaposvári cukorgyárba. Korábban voltak répaszállító vonatok is, olyankor Simontornyán vagy Lepsényben kellett vagonírozni a cukorrépát és onnan indultak tovább Kaposvárra, de ilyen már nincs. A tisztításhoz használt gépen pálcás forgóhengerek vannak, amíg a földet, a répalevelet, illetve más szerves maradványokat leválasztanak a répáról. Jelenleg kint várja a felszedett termés a szállítást a földek szélén és reméljük mielőbb bekerül majd a cukorgyárba. A betakarítását muszáj hűvösebb időszakban elvégezni, ugyanis a prizmákba rakott cukorrépa hajlamos megindulni és akkor berohad az egész kupac. Közben a ragadozó madarak őrzik a prizmákat, ugyanis a mezei pockok melegágya a cukorrépaföld és onnan rajzanak szét a környéken.