A babaváró hitel berúgta a lakás- és felújítási piac ajtaját

A hitelezési oldalon a babaváró hitel megjelenése alapvetően átrendezte a piacot, s lényegében kétszeresére emelte a felújítási célra felhasználható banki források nagyságát – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a sárszentmihályi székhelyű Masterplast Nyrt. közös kutatásából. Emellett a pályázati lehetőségek is bővülőben vannak. Az elérhető források növekedése érezhető lökést adhat a felújításoknak és korszerűsítéseknek.

A GKI negyedévente szervez felmérést az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. Magyarországon összességében nincs mennyiségi lakáshiány (a lakósűrűségi jellemzők nincsenek messze a visegrádi országok átlagaitól), de strukturális problémák annál inkább érezhetők. Nem ott és nem olyan áron vannak hozzáférhető lakások, ahol az emberek élni szeretnének. Emellett a hazai lakásállomány jó része felújításra, korszerűsítésre szorul – részben energiahatékonysági, részben fenntarthatósági okokból. Az állomány minőségi javításának egyik fontos eszköze az új lakások építése, míg a másik eszköze a meglévő lakások karbantartása, felújítása és korszerűsítése lehet. Ez utóbbi tevékenységek elvégzése kielégítheti a településen belüli mobilitási igények egy részét, s ez a hatás a magas ingatlanárak korszakában akár jelentős is lehet. A lakásfelújítás és lakás-korszerűsítés iránti igények tehát nagyon is jelen vannak – a kulcskérdés a finanszírozás.

A finanszírozás történhet önerőből, hitelből, illetve különféle támogatások felhasználásával. Az önerős kivitelezést alapvetően az évek óta tartó, bár a koronavírus-járvány hatására összességében átmenetileg megtört reáljövedelem-növekedés támogatja. A felhasználható kölcsönök forrása lehet banki, lakás-takarékpénztári vagy egyéb (rokoni vagy baráti) forrású. A kifejezetten lakásfelújításra és lakás-korszerűsítésre felvett kereskedelmi banki hitelek száma és összege is fokozatos emelkedést mutatott 2015 és 2018 között. 2019 azonban fe lemás év volt: a darabszám 20 százalékkal csökkent, de a kihelyezett összeg 13 százalékkal nőtt. 2020 első fél évében mindkét szempontból érezhető visszaesés következett be éves alapon. Nyilván a koronavírus okozta járvány is közrejátszott a lakossági óvatosság erősödésében, de volt egy fontosabb tényező is: a babaváró hitel színre lépése.

Ennek keretei között a tavalyi második és az idei első fél évben a bankok mintegy 770 milliárd forintot helyeztek ki. Az MNB felmérése szerint a hitelfelvevők 41 százaléka lakásfelújítási és lakásberendezési célra költi a megkapott összeget, ami a GKI becslése szerint a teljes kihelyezett hitelállomány 10-15 százalékát, mintegy 100 milliárd forintot tehet ki. Ha feltesszük, hogy ezen összeg felét lakásfelújításra és lakás-korszerűsítésre költik, úgy az elmúlt időszakban mintegy 50 milliárd forintnyi finanszírozás keletkezett. Ez az összeg nagyjából megegyezik a 2019-es lakásfelújítási és lakás-korszerűsítési céllal felvett új hitelek állományával, tehát a babaváró hitel lényegében megkétszerezte a felújításra felvett banki hitelek állományát. Mindez óriási ösztönzést jelent a finanszírozási oldalon.

Mivel az igénybe vehető pályázati források is bővülőben vannak, ezért a közeljövőben valószínű a hazai felújítási és karbantartási tevékenység növekedése. A GKI arra számít, hogy 2020-ban és 2021-ben is növekszik a felújítások száma, jövőre csaknem 200 ezer lakás eshet át generális felújításon, ami 13 éves csúcsot jelentene – hangsúlyozza a GKI és a Masterplast közös kutatása.