Várhatóan tovább emelkedik majd a liszt ára, amint véget ér az aszály

Lengyelországban, Németországban, Franciaországban és Bulgáriában is jelentős terméskiesés volt a száraz időjárás miatt. A malmi búza júliusban 43 ezer forint körüli tonnánkénti ára átlagosan 15 ezer forinttal emelkedett. Már most vannak, akik 60 ezer forintot kérnek egy tonnáért. Tovább nehezíti a helyzetet a folytatódó aszály, mely miatt alacsony a Duna vízszintje, így nem lehetséges a vízi szállítás. Ez a kenyeret vásárló magyaroknak esetleg öröm, mert amint hajózhatóvá válik a legnagyobb folyamunk, azonnal szállítani kezdik a jó, magyar gabonát Európába, ahol sokkal jobban fizetnek érte, tehát tovább emelkedik majd annak ára.

Természetesen a liszt árának változásait a malomiparnak is követni kell, mert a szakértők szerint ebben az ágazatban nincsenek tartalékok, ezért a nyereséges gazdálkodás idején is csupán 1-2 százalékos árbevétel-arányos eredménnyel számolhatnak a szemeket lisztté őrlők, így kénytelenek követni a piaci folyamatokat. Nagyon sok pénz áll bent az alapanyagban, és bár nagy segítség a közraktározás, a búzát meg kell venni és a fizetési határ­időket is ki kell bírni, várva, hogy megérkezzen a pénz a pékségektől.

A mostani 60 ezer forintos ár 30 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A finomliszt a 2013-as aratás után rekordmagasságot ért el, akkor 167 forintba került. Azóta 140 körül mozog, plusz-mínusz 5-8 forint. A malmok nem tudják könnyen érvényesíteni áremelési akaratukat, nagyon szűk mezsgyén haladnak, két tűz közé szorulva. Az egyik vonal a támogatások miatt megerősödött gabonatermelők, a másik a mindig erőfölényben lévő kereskedők.

Amint azt Vida István malomipari szakértőtől megtudtuk, a mai gazdálkodók gabonaértékesítési szokásai teljesen eltérnek az egy-két évtizede megszokott körülményektől. Már nem akar túladni senki sem azonnal, az aratás után az összes búzán. Sokan tartogatják, ami azt jelenti, hogy csak 30 százalékát értékesítik azonnal, a maradék kétharmadot betárolják és ősszel, valamint tavasszal értékesítik.

Vida elmondta, Magyarországon ebben az évben közel 5,5 millió tonna búza termett, és ebből csak 1,1 tonnát vett fel a hazai malomipar. A többi nagy valószínűséggel exportra megy, tengelyen utazva, hiszen a Duna vízállása alacsony.

Aztán, ahogy ez lenni szokott, végigmegy a teljes termékpályán a búza árának emelkedése. A malom drágábban adja a lisztet, így a pékek is áremeléssel reagálnak.

Az egyik, Székesfehérváron is működő pékség Komáromból vásárolja az alapanyagot és emeltek már árat, párhuzamosan a malomiparral, közvetlenül az aratás után, így a nyáron még 300 forintos fehér kenyér most 320-ba kerül, és a várható ára akár 350 forint is lehet.

Egy másik pékség is emelt árat szeptember 17-én, átlagosan 15 forinttal lett több minden termék, így a parasztkenyér kilónként felszámolt ára már 455 forint a korábbi 410 helyett. Újabb emelés híre még nem jutott el ebbe a pékségbe, így a jövőbeli árak még ismeretlenek.

Abban minden iparági szereplő álláspontja egységes, hogy a januárban kezdődő minimálbér-emelés és a várhatóan 25-30 százalékkal dráguló villamos energia miatt további áremelés várható ebben a szektorban is. Vida István szerint a béremelés sem olyan egyszerű, hogy mindenki kap 10 százalékot és kész. Tapasztalatai szerint sofőrhiánnyal küzd ez az ágazat is, ennek megfelelően jobban meg kell fizetni őket, ám a bérfeszültség szítása nélkül.