Ingatlanár: a megyeszékhelyek a legdrágábbak

Úgy tűnik, újabb lendületet kapott a hazai lakáspiac, az árak 2018 első negyedévében több mint 5 százalékkal emelkedtek 2017 végéhez képest. Ennél nagyobb mértékű háromhavi drágulásra legutóbb 2016 elején volt példa. Egy év alatt 16,7 százalékkal mentek fel a lakásárak, míg az inflációt figyelembe véve 14,4 százalékkal. Az elmúlt években Budapesten zajlott a legnagyobb lakásépítési rali, azonban a lendület a jelek szerint itt is csökken.

Lakáshitel, ingatlanár

Az országosnál jóval nagyobb mértékben esett vissza az építési engedélyek száma az első félévben: csak valamivel több mint 6 ezret adtak ki a 2017. első féléves több mint 8300-zal szemben. A fővárosban ugyanakkor jelentősen, 51 százalékkal több új otthon készült el az idei év első hat hónapjában, mint a tavalyiban. E tendencia pedig a jelentős számú futó építkezésnek köszönhetően várhatóan még egy ideig kitart. Folytatódott a lakáshitelezés bővülése 2018-ban. Az év első hét hónapjában több mint 480 milliárd forint lakáscélú hitelt helyeztek ki a bankok a háztartásoknak, ez az előző év azonos időszakához képest több mint 37 százalékos növekedés. A fajlagos medián lakás árak 2017 átlagos értékeihez képest 2018 első negyedévére a Közép-Dunántúlon emelkedtek a leginkább, több mint 18 százalékkal. Ezzel ez a terület vezet az évekig első helyen álló, és most a második helyre szoruló Közép-Magyarország előtt, amelyet 17 százalékos növekedés jellemzett.

Szintén jelentősen emelkedtek az árak a Dél-Alföldön (15 százalékkal) és az Észak-Alföldön (12,2 százalékkal), míg a többi régióban 10 százalék alatt maradt a drágulás mértéke. A legkisebb arányban, 6,3 százalékkal Észak-Magyarországon változtak a fajlagos medián árak a Takarék Lakásárindex adatai szerint. Település szerinti bontás alapján is egyre kisebb Budapest előnye a vidékhez képest. A megyeszékhelyeknek a 2017-es év átlagos medián négyzetméteráraihoz viszonyított drágulásban 2018 első negyedében sikerült behozniuk a fővárost, a 12,2 százalékos áremelkedés megegyezett a budapestivel.

A Közép-Dunántúl megyeszékhelyein például 2017 átlagos fajlagos áraihoz képest több mint 15 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, Dél-Dunántúlon 12, míg az Észak-Alföldön 11,5 százalékkal. Ez utóbbi kettőt érdekes módon Észak-Magyarország is lekörözte a jelentősnek tekinthető, 14 százalékos árindexével. A városokat jellemzően 6–9 százalék közötti áremelkedés jellemezte. A kivételt ez alól az említett Észak-Magyarország régió mellett a Dél-Dunántúl (3,4 százalék), valamint a Közép-Magyarország régió városai jelentették, ahol nem hogy nőttek, hanem 2,9 százalékkal csökkentek az árak.

Székesfehérvár sem olcsó

A települések jó része tapasztalt az országosnál nagyobb mértékű árváltozást. Az élen Tatabánya (80 százalék), Sopron (80 százalék) és Győr (77 százalék) állt, de Székesfehérvárott, Veszprémben és Szombathelyen is meghaladta a fajlagos medián árak növekedése a 70 százalékot, s még Pécsett is az országosnál valamivel magasabb volt a drágulás. A 2017. és 2018. első negyedéves adatok alapján Nyugat-Magyarországon a legmagasabb fajlagos medián árak Győrt jellemezték, ahol körülbelül 300 ezer forintot kellett fizetni négyzetméterenként a lakóingatlanokért. A második helyre Sopron került több mint 290 ezer forinttal, míg a harmadik Veszprém lett közel 270 ezer forinttal. A legolcsóbban Nyugat-Magyarországon Nagykanizsán és Dunaújvárosban lehetett lakást vásárolni, ahol a fajlagos medián árak 128–145 ezer forint körül alakultak.