2018.06.11. 09:00
Folytatni kell az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését
Elemzik a Magyar Élelmiszerkönyv gyakorlati tapasztalatait, megoldást keresnek a göngyölegek, rekeszek használatával kapcsolatos problémákra, javaslatokat dolgoznak ki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására.
Fontos, hogy a szereplők javaslatai és érdekei megjelenjenek a döntéshozatalban Fotó: FMH-Illusztráció
Egyebek közt a fenti a feladatokat határozta meg munkatervében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszer-feldolgozási országos osztálya. A tagok egyetértettek abban, hogy folytatni kell az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését, hiszen annak gazdaságfehérítő hatása megkérdőjelezhetetlen, és javítja a legálisan működő piaci szereplők versenyképességét.
Az osztály most jóváhagyott munkaprogramjában szerepel még többek közt, hogy feltérképezze a hazai védjegyek helyzetét, és szükség esetén javaslatot tegyen módosításokra. Az osztály tagjai indítványozták, hogy az ágazat szereplői a jövőben nagyobb beleszólást kapjanak a Magyar Élelmiszerkönyv alakításába, emellett az egységes cseregöngyöleg bevezetési lehetőségének vizsgálatát is napirendre veszik. Feladatul tűzték ki továbbá a kiskereskedelem és a beszállítók közti szerződéses kapcsolatok anomáliáinak összegyűjtését, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolását, javaslatok tételét a témában az Európai Unió felé. Emellett a kereskedelmi márkák kapcsán felmerülő problémákkal, az élelmiszereknél alkalmazandó etikus hirdetésekkel és tájékoztatással, az alkalmazható állítások összegyűjtésével is foglalkoznak.
Már öt megyében
Mint ahogy az ülésen elhangzott, a kamara által szervezett szakmai workshopokokat – az eddigi pozitív résztvevői tapasztalatok okán – érdemesnek tartják bővíteni. A NAK Élelmiszer-feldolgozási országos osztálya három hónapja alakult meg, Losó József vezetésével; tevékenységének felügyeletét Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke látja el. Az Élelmiszer-feldolgozási osztály létszámát tekintve kicsi – a 400 ezres tagságból alig több mint 27 ezren foglalkoznak fő- vagy melléktevékenységként élelmiszer-feldolgozással –, ugyanakkor komoly gazdasági súllyal rendelkezik. Ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy az élelmiszeripari szereplők szakmailag megalapozott javaslatai, érdekei – az ágazat jelentőségének megfelelően – megjelenjenek a kamarai döntéshozatalban. A kamara megyei élelmiszeripari (feldolgozói illetve kereskedelmi) osztályai is megalakulnak a közeljövőben, az elmúlt hónapokban már öt megyében létrejöttek.