Fehérváron tartott fórumot a földművelésügyi tárca államtitkára

2010 óta 50 százalékkal növelte a termékkibocsátást a magyar mezőgazdaság. Ez olyan tény, amelyet nem lehet elsikkasztani – fogalmazott Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki hétfő este Fehérváron tartott gazdafórumot.

A beszélgetés házigazdája Vargha Tamás országgyűlési képviselő volt. 2010-hez képest 676 ezerrel dolgoznak többen, miáltal a munkanélküliségi ráta 6,7 százalékról 3,8 százalékra csökkent, a nettó keresetek pedig 47 százalékkal nőttek. A gazdák nyelvére lefordítva, ez azt jelenti, nőtt a fizetőképes kereslet a termékeik iránt – folytatta az államtitkár.

Bővült hazánk mezőgazdasági exportja is, a kivitelben a korábbinál nagyobb arányban szerepelnek feldolgozott termékek. A cél azonban az, hogy egyetlen kiló búza se hagyja el az országot anélkül, hogy feldolgoznánk – hangsúlyozta az előadó, aki negatív példaként említette a szóját, amelynek itthoni termesztését nem kevéssel támogatja a kormány, ám a terményt aztán Ausztriában dolgozzák föl… Nem megfelelő a növénytermesztés és az állattenyésztés hozzávetőleg 60, illetve 40 százalékos aránya, az utóbbi súlyát több dolog miatt is szükséges növelni.

A mezőgazdasági beruházások emelkedése mintegy bizalmi indexként működik, jelzi, hogy optimisták a jövőt illetően az agráriumban dolgozók. Feldolgozóüzemekre, hűtőházakra azért is szükség van, hogy ne járhassunk úgy, mint amikor sertésből vagy tejből volt túltermelés, s míg más országok leporították a tejet, lefagyasztották a húst, mi erre nem voltunk képesek.

Mi lesz veled magyar falu akkor, amikor ott is berzenkednek a disznótartás ellen, és tőle tudakolják, hogy lehet a kakas hangszálait elvágni, hogy ne zavarjon senkit a kukorékolása – tette fel a kérdést az államtitkár. De nem csak a tehén és disznó tűnt el vidékről is, de a tyúk is. A falusiak is városba járnak tojást venni.

Magyarországon 200 ezer hektárnyi kert van, de mi terem azokban? Jobbára csak fű, ahol a tulaj a tujákat kerülgeti a fűnyíróval.

Tehát nem a gyümölcsfákat. Nem véletlenül esett vissza 20 kilóval a hazai gyümölcsfogyasztás – vélekedett az államtitkár, aki szerint minden vidéki településnek meg kell keresnie a választ arra, hogy mi lesz, ami falun tartja a fiatalokat, hiszen a régi előnyök, köztük a háztájiból származó mellékes, az önellátásra való képesség mára elenyésztek.

A szlovákiai Nyitrán drágább az ott készült tej, mint Fehérváron. Ennek sokan örülnek, pedig ez egyáltalán nem jó, és nem lesz így örökké. Csak addig, amíg a magyar termelők tönkre nem mennek. Az ilyen visszás helyzetek megszüntetése érdekében tesz meg mindent a kormányzat, hogy a piaci verseny tisztességes módon, egyenlő feltételek mellett érvényesüljön – hangsúlyozta a földművelésügyi tárca államtitkára.

Nagy István szólt arról, hogy több alapvető élelmiszer áfájának csökkentése révén mindenkinek átlagban 40 ezer forinttal maradt több a zsebében. De a sornak ezzel még nincs vége, a kenyér, a zöldség-gyümölcs, illetve a tartós tej áfájának csökkentése még hátra van – jelentette ki az államtitkár.

A kormányzat ellenzi az EU közös agrárpolitikájának a gyökeres átalakítását, és ragaszkodik hozzá, hogy a támogatásokat a termelők kapják – hangzott el a fórumon.