Újra dolgoznak az öreg „szakik„ – A szövetkezetek révén visszatérnek a munka világába

Miután a gazdaságnak talán nincs is olyan ágazata, amelyik ne küszködne szakemberhiánnyal, nagy szükség van a még aktív, dolgozni akaró és tudó idősekre. Az öregségi és a korkedvezményes öregségi nyugdíjasok munkába állását, a munkaadók és a szépkorú munkavállalók egymásra találását segítik az egyre nagyobb számban alakuló közérdekű nyugdíjas szövetkezetek.

Fejér megye – négy másik dunántúli megyével együtt – az országos lefedettségű Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet Északi Szomszédok csoportjához tartozik.

- Az Északi Szomszédok mintegy 650 nyugdíjas tagja a régióban 150-200 vállalkozás állásajánlatából válogathat. A szövetkezet székesfehérvári irodája pedig 30-35 üzleti partnerrel dolgozik, de a már folyamatban levő szerződések eredményeként januártól további 8-10 munkaadó céggel bővülhet az álláskínálati paletta. S mivel január elsejétől a törvény lehetővé teszi a bányászjáradékosok foglalkoztatását is, jövőre újabb nyugdíjasi réteg élhet a szövetkezeten keresztül történő munkavállalás lehetőségével – mondja Szerepi Bálint területi igazgató.

Hosszan sorolja, milyen munkaterületekre várják a szövetkezet tagjait.

Az állások többségét Székesfehérváron kínálják, de a cél az, hogy a kisebb településeken is számítsanak a nyugdíjas munkavállalókra, szakértelmüket, tapasztalatukat ugyanis jól tudnák hasznosítani a kis boltok, a helyi szolgáltatók. Példa már van rá, egy Sárkeresztesen élő nyugdíjast lakóhelyének benzinkútja alkalmazza.

A legtöbb állást a kereskedelem és a szolgáltatóipar kínálja a nyugdíjasoknak, de kerestek már a szövetkezetnél gépész- és villamosmérnököt, faipari munkákban járatos asztalos szakembert, jól képzett pénzügyest, egy iskola pedig régi, közkedvelt portásasszonyát kapta vissza a szövetkezet nyújtotta lehetőség révén. A Szomszédoknak köszönheti az egyik székesfehérvári hipermarket, hogy az év végi vásárlói rohamra készülve 37 nyugdíjas munkavállalóval tudta megerősíteni a szakembergárdáját. Van, akire a fenyőfa árusítását bízták, más csomagol, pénztárosként, eladóként dolgozik. Igazi „főnyeremény” volt az üzletnek az az asszony, aki korábban is hentesként dolgozott, s most is ebben a munkakörben hasznosítja a szakértelmét. A nyugdíjasok munkájával elégedettek a munkaadók, s befogadta őket a munkahelyi közösség is. Az utóbbi nagyon fontos. Az idős embereket ugyanis nemcsak

a többletjövedelem motiválja az újbóli munkába állásban – a kereset többnyire bruttó 850-1050 forintos órabért jelent -, hanem az is, hogy szeretnének újra kollektívához tartozni.

Szabály a szövetkezetnél, hogy a nyugdíjas munkavállalókat „nem engedik” megterhelő fizikai munkára, ötnapos 12 órás munkára, váltott műszakba. Azt pedig, hogy a munkaadók milyen feladatra, s milyen körülmények között szándékoznak foglalkoztatni az időseket, mielőtt szerződést kötnének az adott céggel, az irodavezető és munkatársai személyesen ellenőrzik. A nyugdíjasok sem „vakon” vállalnak el egy munkát, előbb a helyszínen ismerhetik meg jövendő munkahelyüket.

A nyugdíjas szövetkezetek egyébként egyaránt előnyösek a munkavállalónak és a munkaadónak. Az előzőnek azért, mert mindössze 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli a keresetét, s nem veszíti el a nyugdíját. A munkaadóknak túl azon, hogy megbízható, motivált munkaerőhöz jutnak, a kifizetett bruttó bér után semmilyen közterhet nem kell fizetniük, továbbá ez a foglalkoztatási forma lehetőséget ad a rugalmas foglalkoztatásra.