Az alma egyetlen darabkája sem megy veszendőbe

- Fejér megye nem tartozik a jelentős almatermő vidékek közé, összességében mintegy 200-250 hektáron termesztik a közkedvelt gyümölcsöt a gazdálkodók, de az ültetvények csaknem fele korszerűtlen, elöregedett. Megújításuk megkezdődött, de az új telepítések nagysága még nem számottevő – mondja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke. Kiss Norbert Ivó szerint a kedvezőtlen időjárás mellett ez is egyik oka annak, hogy Fejérben is csak közepes termést hoztak az almafák.

Kivételek azonban vannak: Borbás Edit családi gazdaságában nem ad okot panaszra a 9 hektáros ültetvény hozama: összességében jó közepes termést takarítottak be a vállalkozás Soponya és Agárd környéki almáskertjeiből. A megyei átlagnál magasabb termésátlag a gondos ápoláson túl annak is köszönhető, hogy a hagyományos fajták mellett új, a betegségekkel szemben ellenállóbb, környezetbarát, natúr almafajtákat telepítettek. Ez nemcsak azért fontos, mert a korszerű, hosszabban eltartható, jól tárolható gyümölcs kelendőbb, hanem azért is, mert az utóbbi években megnőttek a termelés költségei, s a növényvédő szerekkel kapcsolatos kiadások a korábbihoz képest ötszörösére emelkedtek.

Mivel a gyümölcstermesztés egyéb ráfordításai sem olcsók, a Borbás családi gazdaság az ültetvénygondozási és egyéb munkákban két másik családi gazdálkodóval együttműködve igyekszik mérsékelni a kiadásokat.

Mint Edit elmondta, náluk a megtermett gyümölcs egyetlen darabkája sem mehet veszendőbe. Az étkezési alma egy részét a székesfehérvári városi piacon – évek óta ugyanazon a standon – értékesítik, továbbá az iskolagyümölcs program keretében 15 ezer gyermek kap tőlük hetenként háromszor almát és gyümölcslevet. A tartósítószertől mentes, 100 százalékos gyümölcslevet a gazdaság korszerű gépsorán állítják elő és csomagolják. Készítésével bemutatókon is igyekeznek megismertetni a fogyasztókat, november 11-én például a székesfehérvári városi piacon mobil gépen mutatják be az előállítás folyamatát. A gyümölcsök egy részét aszalványként is hasznosítják. A feldolgozáskor keletkezett melléktermék sem vész kárba, feletetésével a gazdaság szürke marhái jutnak vitamindús csemegéhez, a csonthéjas gyümölcsök magját pedig fűtésre használják. A gyümölcsösök gondozására és a szezonmunkákra – mivel a térségben szinte alig van már szabad munkaerő – a gazdaság kénytelen az ország távolabbi vidékeiről érkezett dolgozókat is alkalmazni. Ez pedig további jelentős költséggel jár. Mivel fontos, hogy a megbízható munkavállalókra a következő években is lehessen számítani, a vállalkozás komfortos körülményeket biztosít a messziről érkezetteknek. Munkásszállót rendezett be számukra, a kvalifikált alkalmazottakat pedig azzal is igyekszik megtartani, hogy szolgálati lakást biztosít a számukra.