Jó reggelt, Fejér vármegye!

„Zavarok?” – ez talán a legkellemetlenebb kérdés, amit egy tanár feltehet a diáknak óra közben, amikor az elmélázva bámulja az ablakon át a ringatózó faleveleket az ágak bogán, a tapsikoló jázminokat az iskolai udvaron, a vánszorgó percek csapdájába esett porcicákat. Mert hát mit felelhet erre az ember? Ha azt mondja, igen – az a baj. Ha azt mondja, nem – akkor persze az. Nem szabad beleesni ebbe a csapdába, erre már gimnazista koromban rájöttem. Valószínűleg kevesebbszer tették volna fel ezt a kérdést, ha olyan okostanteremben tanulhattam volna, mint a mostani fehérvári diákok egy része. És itt nem is a technikát irigylem, hanem azt a módszertant, amely még a matek iránt is képes fenntartható érdeklődést generálni a gyermeklelkekben.