Befejezéshez közeledik a diószüret: Lesz-e elég?

-A tavalyinál bőségesebb és többnyire jó minőségű termés annak köszönhető, hogy a diófákat kevésbé viselte meg az aszály, mint a többi gyümölcsfát, továbbá, hogy a hosszú csapadékmentes időszaknak köszönhetően, gyengébb volt a dióburok fúrólégy kártétele. Mégpedig azért,  mert  a szárazság miatt olyan kemény volt a föld felső rétege, hogy a talajfelszín alatt kifejlődött imágók nem tudták áttörni. Az idei év ismét megcáfolta azt a közkeletű vélekedést, amely szerint a diófa nem igényel gondozást, „magától terem”. Míg a gondozott és öntözött ültetvényeket nem, vagy csak mérsékelten károsította a kedvezőtlen időjárás, a „ridegtartásban”, vadon, vagy a házi kertekben megfelelő gondoskodás nélkül termő fák nem hoztak termést, vagy csak nagyon alacsony hozamokkal fizettek – mondta el a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére a FruitVeb (Magyar Zöldség - Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) ügyvezető igazgatója. Kelemen Péter szerint ismét bebizonyosodott, hogy friss tudás, korszerű műszaki háttér, s öntözés nélkül a dióültetvényekben sem lehet gazdaságosan termelni, jó termést elérni. Versenyképesek csak azok a termelők lehetnek, akik birtokában vannak a szükséges szaktudásnak, jó a tőke ellátottságuk, a korszerű követelményeknek megfelelő termesztéstechnológiával dolgoznak, s kiváló a gépesítettségük. A klimatikus viszonyok változása miatt egyre nélkülözhetetlenebb volna a diósokban is az öntözés, de a becslések szerint jelenleg csak a dióültetvények maximum tíz százalékán biztosított csak a mesterséges csapadék. 

A hazai diótermő terület, - a korábbi kedvező piaci eredmények hatására - az utóbbi évtizedben növekedni kezdett. Míg tíz, tizenkét éve országosan alig haladta meg a 3 ezer hektárt, most már 8 ezer hektárnál nagyobb területen termelünk diót, amiből 5- 6 ezer hektár már termőkorú ültetvény.  Fejér megye a nagyobb dió termőterülettel rendelkező megyék között van, a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) összesítése szerint az itteni gazdák 312 hektáron termesztik a csonthéjast. Az ország dióültetvényei egy átlagos évben 7 ezer tonna körüli termést hoznak, de egy jó évjáratban a hozam mennyisége elérheti a tízezer tonnát is. Egy részét exportáljuk, bár sajnálatos módon, az utóbbi években csökkent a dió korai éréséből és jó minőségéből adódó, korábbi piaci előnyünk. Visszaesett mind a héjas dió, mind a dióbélexportunk. Ebben – az itthoni termesztési problémák mellett - nagy része van a dió világpiacán bekövetkezett változásoknak, a nagy termelő országok termelésbővítésének. A piaci pozícióink visszaszerzéséhez olyan korszerűen gazdálkodó vállalkozásokra volna szükség, mint a megyénkben működő lovasberényi Engelhardt Dióbirtok. A háromgenerációs családi gazdaság, - ahol az első diófákat még a nagyapa ültette, majd munkáját az apa és az unoka folytatta-, korszerű fajtákkal és magas színvonalú termesztéstechnológiával, a termelési, feldolgozási folyamatok gépesítésével 50 hektáron termeszt diót. Mint az ifjabbik tulajdonos, Engelhardt Ádám elmondta, küzdelmes év volt számukra az idei. Előbb az aszály okozott gondot, majd az augusztusi nagymennyiségű csapadék pumpálta tele vízzel a már csaknem készre érett kopáncsokat. Mindezek ellenére jól „vizsgázott” az ültetvény, közepes mennyiségű terméssel és jó minőségű terméssel fizettek a fák. A termés nagy részére állandó vevői vannak a gazdaságnak, egyebek között neves marcipánkésztő vállalkozásnak, országosan 60- 70 cukrászdának, s az egyik nagy multi áruházláncnak szállítanak rendszeresen dióbelet, péntek délutánonként pedig a lakosság számára is lehetőséget adnak a vásárlásra a birtokon. Az ország délebbre fekvő vidékén kevésbé sínylették meg a csapadékhiányt a dióültetvények, az ottani termelők közepes mennyiségű, jó minőségű termést takaríthatnak be. Mint Tömösváry Máté, a Balaton Ker - Tész Szövetkezet elnöke elmondta, a vállalkozás tagjai 400 hektáron termesztenek diót, s a jó eredményeket annak köszönhetik, hogy a legfrissebb termesztés technológiákat alkalmazzák. 

Karácsony közeledtével felélénkül a dió iránti kereslet. Bár a híradások szerint megkérik az árát, a termelők állítják, ők a tavalyihoz képest legfeljebb 5- 10 százalékkal kérnek többet a termésért. Ekkora emelésre viszont a termelési költségek brutális növekedése miatt rákényszerülnek. A vásárlóknak azt tanácsolják, hogy alaposan nézzenek körül a standokon, az árusítóhelyeken, mert nagyon változóak az árak.