A második leggyakoribb betegség az ízületi betegség

Az ízületi betegségeket két csoportba lehet sorolni: beszélünk degeneratív – azaz kopásos – és gyulladásos ízületi bántalmakról. – 85 év felett gyakorlatilag mindenkinek van röntgen által kimutatható eltérése, ami vagy az ízületi részekben kialakult szűkületet vagy csontfelrakódás, csonttüskék megjelenését jelenti. Ezek leggyakrabban a térdet, a csípőt és a gerincet érintik. Gyakori még a kéz- vagy más néven Heberden arth­rosis, amikor csomók alakulnak ki a kézízületekben. Ízületi betegségek jellemzően 50 éves kor felett jelentkeznek, a nők körében kétszer gyakoribbak, mint a férfiak között. 75 éves kor körül már a népesség felének van tüneteket is okozó, kimutatható porckopása – vezette be a témát Pulai Judit, reumatológus, osztályvezető főorvos.

Amiről tehetünk és amiről nem

Az úgynevezett primer arth­rosisok esetében, mint amilyen a kézarthrosis is, nem ismert a betegség kialakulásának az oka, valószínűleg öröklött faktorok vagy egyéb genetikai eltérések állnak a háttérben. A másodlagos kopásokat viszont korábbi sérülések, fejlődési rendellenesség vagy egyes betegségek – pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, alkoholizmus – vagy a túlsúly okozzák. Hajlamosító tényező a nagyobb igénybevétel is, így például a versenytáncosok, a gátfutók vagy más élsportolók biztosan számolhatnak azzal, hogy idősebb korban fellép náluk porckopás. – A jó hír, hogy a másodlagos kopások megelőzhetők, vagy legalábbis kialakulásuk későbbre tolható ki. Már fiatalkorban érdemes odafigyelni a rendszeres testmozgásra, az izomerő, az izomtónus fenntartására. Minél erősebb például a combizmunk, annál nagyobb támaszt adunk a térdízületnek, amivel fokozzuk annak stabilitását, ezzel lassíthatjuk a porc kopását – magyarázta a doktornő, aki az ízületek tehermentesítése kapcsán nyomatékosan felhívta a figyelmet az elhízásra is. Aki 20-30 kilogramm plusz súlyt cipel, az a kelleténél jobban terheli az ízületeit, koptatja a porcait. Ha azonban időben lefogynak, jó úton járnak a megelőzésben. Vizsgálatok kimutatták, hogy aki 5 kilogramm túlsúlytól megszabadul, az hosszú távon mintegy 50 százalékkal csökkenti a térdízület kopásának a kockázatát.

Étrend, étrend-kiegészítés

A megelőzésben persze szerepet játszik a teljes életmódunk, vagyis, hogy mennyit mozgunk, mennyire erős az izomzatunk, stabilak-e az ízületeink, és persze, hogy mit eszünk. Ismerős tényezők, ugye? Apropó, étkezés! Van-e ízületeket támogató étrend, és mi a helyzet az étrend-kiegészítő, porcokat erősítő tablettákkal, szerekkel? – Sokféle tanulmány jelent meg ezzel kapcsolatban. Bizonyított, hogy a kurkuma valóban hasznos a térdízületi kopás kezelésére kiváló gyulladáscsökkentő hatása miatt. Az utóbbi években előtérbe került porcerősítő szerek is hatékonyak. Ezek a porc felépítésében résztvevő glukozaminokat, kondroitinszulfátot, hialuronsavat tartalmaznak, amelyek – kutatások alátámasztják – a megfelelő helyre jutnak, így valóban segítenek. Ugyanakkor szintén bizonyított a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásuk is – mondta a reumatológus. Jó hír, hogy ezek idősebb korban is beépülnek a szervezetbe, bár valószínűleg kisebb mértékben. A szakorvos szerint porcerősítőt akkor érdemes fiatalabb korban kúraszerűen szedni, ha valakinek tünetei vannak, azaz fáj a térde, a csípője, esetleg terhelés után érez fájdalmat. Tünetmentes állapotban, pusztán megelőzési céllal folyamatosan porcerősítőt szedni nem javasolt. Erre tökéletesen megfelel a mediterrán étrend: sok zöldség, gyümölcs, ómega-zsírsavakban gazdag halak, jó minőségű olívaolaj.

Amikor semmi sem segít

Mikor válik a műtét, a térd- vagy csípőprotézis beültetése elkerülhetetlenné? – Sokszor előfordul, hogy a röntgenlelet alapján azt mondanám, a beteget mielőbb meg kell műteni, közben a páciens tünetmentes. És van ez fordítva is – a beteg nagy fájdalmakat él át, miközben a röntgenkép alapján ez nem lenne indokolt. Ha viszont valakinek éjszaka, pihenés közben is van fájdalma, illetve nagyjából 50 méter megtétele is nehézséget okoz a számára, az feltétlen jelzi a műtét szükségességét. Ilyenkor a torna, a porcépítés és a fájdalomcsillapítás már nem megoldás – magyarázta Pulai Judit. Műtét esetén azt is figyelembe kell venni, hogy a protézis nem örök életű. Régebben 15 évet mondtak az élettartamára, ma már nagyjából 20 évet. Az élet persze protézissel sem lesz tökéletes vagy olyan, mint az ember fiatalkorában, mert a protézist sem lehet túlterhelni, de a fájdalom megszűnik. Az örökletesen kialakuló betegségekkel már nehezebb mit kezdeni. Akinek az édesanyja vagy a nagyanyja küzdött a „bogyós” kézzel, annál nagy az esély arra, hogy idővel maga is szembe kell nézzen ezzel a problémával. Amit tehetünk, hogy védjük a kéz ízületeit, amennyire csak lehet – télen kesztyűt hordunk, nem tesszük a kezünket hideg vízbe, esetleg paraffinos pakolást alkalmazunk, ha kicsit fájnak az ízületeink.