Egyre több hőhullámos napunk van – Fejér megyét is sújtotta júniusban villámárvíz

A klímavédelem és a klímastratégiák fontossága települési szinten címmel tartott szakmai előadást Székesfehérváron, az Önkormányzatok a klímaváltozás elleni küzdelemben című klímakonferencián Pálvölgyi Tamás egyetemi docens.

– Bár ebben az évben olyan rettenetes nyári hőhullámokat talán nem éltünk meg, de talán emlékeznek arra, hogy a június milyen hűvös és csapadékos volt, Fejér megyét is sújtotta júniusban a villámárvíz – fogalmazott. – A minap láttam egy friss értékelést arról, hogyan áll 2020 a világ legmelegebb éveinek sorában. A 2020-as nyár világléptékben a legmelegebb volt a valaha mértek között! Nekünk, úgymond szerencsénk volt, hogy minket nem sújtott annyira – mondta.

– Nemcsak egy-egy helyen látható, tapasztalható, hogy tartósan jelen van a felmelegedés, ez világszerte egyértelmű tendencia. Különösen, ha minél északabbra megyünk, minél zordabb vidékekre, annál inkább láthatóak a felmelegedés jelei – folytatta.

Mire számíthatunk Magyarországon? – tette fel a kérdést a szakember előadása egy pontján. Prezentációjának egy diájából kiderült, hogy Magyarországon a hőhullámokkal szembeni sérülékenység (járási szinten is) egyre magasabb. A hőhullámok hatásaival szemben erősen (közte Fejérből a Martonvásári járás) és nagyon erősen (közte Fejérből az Enyingi illetve a Sárbogárdi járás) sérülékeny az ország 42,5 százaléka, ahol jelenleg a lakosság 39,5 százaléka él. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint a múlt század eleje óta tapasztalt 1,15 Celsius-fokos országos mértékű emelkedés meghaladja a globális változást, amely 0,9 Celsius-fok.

– Hőhullám az, amikor a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 fokot. Ha éppen szabadságon vagyunk, és pont nincsen kijárási korlátozás, akkor ezt az időjárást szoktuk szeretni: ilyenkor megyünk a strandra, ilyenkor jó kint lenni, de azért már amikor nemcsak a 25 fokot, hanem a 28-at is meghaladja a napi átlaghőmérséklet, azt már annyira nem kedveljük – magyarázta a docens.

Kimutatta, a hőhullámos napok számában a múltban meglehetősen erőteljes növekedés tapasztalható, főleg az ország déli részén. Ez a múlt nem olyan távoli, 1981–2017 közötti adatokkal támasztotta alá mondandóját. Eszerint, a jelzett időszakban Magyarországon két héttel nőtt az évi hőhullámos napok száma.

– A nyári csapadékok máshogy jönnek, mint korábban: jellemzőbbé váltak a hirtelen, rövid idő alatt lezúduló esők, megritkultak a mezőgazdaság számára jó, elhúzódó, „lassú” esők – mondta.

Mi jöhet még? A hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és délkeleti térségeiben – tovább gyarapodhat. Télen a csapadék mintegy 15–20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10–30 százalékos csökkenése vetíthető előre. A száraz napok száma télen körülbelül 10–15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig – különösen a Dunától keletre – 15–25 százalékkal növekedhet.

Összességében, a hőhullámok gyarapodása miatt a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással kell számolni.

– Amire bizton számíthatunk, az a vízjárás szélsőségesebbé válása, akár egy azon éven belül lehet súlyos árvíz és súlyos aszály, akár ugyanabban a megyében – húzta alá Pálvölgyi.

A települési klímastratégiák főbb pontjai – madártávlatból – a következők: helyzetértékelés, a stratégiai kapcsolódási pontok meghatározása, a jövőkép és célrendszer kidolgozása, valamint a végrehajtás megszervezése.

– Minden stratégia annyit ér, amennyit végre lehet belőle hajtani. Ne álmokat gyúrjunk a stratégiába, hanem végrehajtható intézkedéseket – mondta. Pálvölgyi kifejtette, hogy az úgynevezett alkalmazkodási helyzetértékelés része a település szempontjából releváns éghajlatváltozási problémakörök meghatározása. Ezen a ponton kiemelt éghajlati problémaköröket, illetve azok lehetséges legfőbb hatásaival, következményeivel szembesítette hallgatóságát.

Eszerint az aszály okozta terméskiesés agrárgazdasági terméskiesést okoz. A természetes élőhelyek csökkenése a biológia sokféleség csökkenésével jár, egyúttal az invazív – az adott területre behatoló, idegen – fajok előretörésével, terjeszkedésével. A gyakori erdőkárok „száraz erdőket” okoznak, amely jelenség spontán erdőtüzekkel járhat. A hőhullámokra visszavezethető egészségügyi problémák szív- és érrendszeri tünetek megjelenéséhez, hőgutához vezethetnek. A viharkárok az épületeket veszélyeztetik, s ezáltal a benne élőket. A települések levegőminőségének romlása légzőszervi megbetegedéseket idéz elő. Ezek mellett természetesen az árvizek, a belvizek, a villámárvizek számának emelkedése is éghajlati problémakör, de még a vízparti településeket érintő esetleges turisztika vonzerő csökkenése is ide sorolandó.

[embed]https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/vizveszto-pozicioban-a-karpat-medence-4287905/[/embed]

[embed]https://www.feol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/a-viz-es-a-james-bond-jelenseg-szollosi-nagy-andras-a-klimavaltozasrol-4301636/[/embed]