A víz és a James Bond-jelenség – Szöllősi-Nagy András a klímaváltozásról

Első mondataival, pikírt megjegyzéssel fricskázta a médiát a doktor. Éppenséggel egy angolszász lapot hozott szóba, mindegy, melyiket. No, arról beszélt, hogy a klímaváltozást kiáltó 5-10, akár 25 éves újságcikkek nem egészen frissek. Nem voltak frissek megjelenésük pillanatában sem.

– Ezek nem egészen friss hírek, mert a klíma 4 milliárd év óta változik – mondta. – Most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy interglaciális korszakban élünk: két eljegesedés között – folytatta.

Megemlítette az 1977-ben történt első klíma világkonferenciát is, ahol a nagy koponyák még arról vitatkoztak, hogy vajon egy eljegesedés felé tart a glóbusz, vagy egy felmelegedés felé. – Egy nagy tudományos vita része volt ez, amely körülbelül 10 évig tartott, végül kialakult egy konszenzus, miszerint felmelegedésről van szó.

Szöllősi-Nagy rámutatott, hogy a statisztikák szerint a 20 században majdhogynem exponenciálisan, tehát kiugró gyorsaságban és nagyságrendben növekedett meg bolygónkon a természeti katasztrófák száma. – Talán úgy is lehet fogalmazni, hogy a huszadik században a víz volt a legnagyobb gyilkos! Beleértve a cunamikat, a földrengéseket, a sáskajárásokat, mindent. Sőt, a vízen belül is az aszály okozta a legtöbb tragédiát. Nem az a gyors dinamikájú jelenség, amit árvíznek nevezünk, hanem a lassú, a lopakodó aszály – mondta.

Az előadó beszámolt arról is, hogy a bolygón található vizek 97,5 százaléka emberi fogyasztásra alkalmatlan, sós víz. – A maradék 2,5 százalék víznek 60 százaléka szilárd halmazállapotban van az északi és a déli sarkon, illetve a szibériai permafrosztban – fogalmazott. Megjegyezte, hiszen nem mellékes: az északi és a déli sarkon olvadni kezdtek a gleccserek.

A nem sós vizek további 40 százaléka is tovább osztható. Ezek 90 százaléka a felszín alatt van, 10 százaléka pedig a tavakban, folyókban, tározókban. Ennek a felszíni víznek a mennyisége összességében meglehetősen kevés, 41-42 ezer köbkilométer.

– Ez a felszíni víz az összes víznek – beleértve a tengereket és az óceánokat is – mindösszesen 7 ezreléke – mondta. Ez a 7 ezrelék ugyebár: 0,007. A tizedesvessző utáni számsor jópofa: 007. Mint az a titkos ügynök. Nem magunk tréfálunk, az előadó mesélte el, hogy ezt a számadatot a szakmában (mármint a hidrológia tudói, ők foglalkoznak a víz körforgásával) James Bond-jelenségnek nevezik.

Szöllősi-Nagy András a víz kapcsán szólt a világ népességéről is, ami manapság már több mint 7,8 milliárd fő. Megállapítása szerint 40 évvel ezelőtt 15 ezer köbméter víz jutott egy emberre egy évben, mindenestül. Ma csupán a harmada, 5 ezer köbméter jut. Nem a víz lett kevesebb, hanem az ember több. Az összes vízkivétel mennyisége pedig emelkedett.

Csak a 20. század lefolyása alatt háromszorosára emelkedett az emberiség népességének száma, a vízkivétel, a felhasznált víz mennyisége meghatszorozódott. – Azaz kinyílt egy olyan olló, amely nem fenntartható. A víz lesz a 21. században az emberiség legnagyobb problémája – jelentette ki.

A szakember szerint az emberiségnek adaptív (alkalmazkodó) vízgazdálkodásra van szüksége. – Vagy mi megyünk oda, ahol a víz van, vagy a vizet visszük oda, ahol mi vagyunk – fogalmazott.

Megjegyezte továbbá, hogy több víztározóra lesz szükség. – Egy paradigmaváltás határán vagyunk. Eddig a vizes szakma azt mondta, hogy amikor jön az árvíz, „vezesd le olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudod”. Mára megváltozott a helyzet: „tartsd vissza a vizet, és használd később” – mondta.