Mikola József érsebész: Vigyázzunk ereink tisztaságára!

– Sem az orvosi szakirodalom, sem pedig a gyógyszerkönyv nem tud olyan szerről, amely képes lenne az ereket teljes mértékben megtisztítani a káros lerakódásoktól – szögezte le mindjárt a beszélgetés elején Mikola József érsebész.

Hogy alakul ki az érszűkület, illetve az érelmeszesedés? Az érfal különféle negatív hatásokra koleszterint és kötőszöveti elemeket tartalmazó sejtekkel itatódik át, amelyek lerakódnak, elsősorban az ér belsejében és az érfalon úgynevezett plakkot hoznak létre. A plakk fokozatosan növekszik, lassan szűkítve a véráram útját, illetve elősegítve a mész lerakódását. A meszesedő érhálózat rugalmassága folyamatosan csökken, az erek elmerevednek, az érbelhártya felülete egyenetlenné válik, tovább kedvezve a vérzsírok és a vér alakos elemei megtapadásának. Az érelmeszesedés következtében az erek nem csak beszűkülnek de teljesen el is záródhatnak.

– Az érbelhártya testünk egyik legnagyobb önálló szervének is tekinthető, hiszen össztömege átlagosan 1,5 kilogramm, kiterített felülete pedig 100–1000 négyzetméter, ami óriásinak tekinthető. Az azt felépítő sejtek bonyolultan és igen speciálisan működnek. Ha kell, olyan vegyületet termelnek, amely értágulatot eredményez, de az önszabályozási mechanizmus révén arra is képesek, hogy az ereket összehúzzák. Meg tudják gátolni a vérben található vérlemezkék érfalhoz történő tapadását, de sérülés esetén kifejezetten azon dolgoznak, hogy azok megtapadjanak a sérült érszakaszon – magyarázta a szakorvos. Az érelmeszesedés kockázata a kor előrehaladtával nő – a menopauza előtt a nők védettebbek, mint a férfiak –, de fiatalabb korban is jelentkezhet. Annak, hogy kinél alakulnak ki érproblémák, számos oka van és ezek között a genetikai adottság csak az egyik. Ide tartoznak az olyan kockázati tényezők is, mint az anyagcserezavarok, magas vérzsírérték, magas vérnyomás, dohányzás, tartós stressz és az olyan rossz szokások, mint a zsíros és kalóriadús ételek fogyasztása, a mozgásszegény életmód és az ezek következtében kialakuló túlsúly. A köszvény vagy a cukorbetegség pedig csak tovább ront a helyzeten.

– A koleszterinszintnek bizonyítottan nagy szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Ám „normál” érték nem létezik. Csak célérték van, mert nincs olyan alacsony érték, aminél alacsonyabb ne lenne jobb. A koleszterincsökkentők egyébként mintegy 30 százalékkal csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát – mondta Mikola József.

A koleszterincsökkentőknek – mint minden gyógyszernek – is vannak persze mellékhatásai, ezért érdemes inkább az érelmeszesedéssel kapcsolatban is a megelőzésre helyezni a hangsúlyt, ám azt is jó tudni, hogy az időben felismert betegség kordában tartható. A kezelésben a páciensek életmódjának döntő szerepe van, korai stádiumban koleszterinszegény diétával és rendszeres testmozgással a plakkok növekedése megállítható, sőt azok meg is szűnhetnek. Az étkezésben kapjanak hangsúlyos szerepet a zöldségek és gyümölcsök, mert a bennük található A-, B-, E- és C-vitamin és az olyan ásványi anyagok, mint a magnézium, a szelén, a kálium és a cink, védik az érfalat.

A vérnyomás szabályozásában pedig segíthet a banán, az alma, az articsóka, az eper, a karfiol, a káposzta, a zöldborsó, az édesköménygumó, a póré-, a vörös- és a fokhagyma. A gyógynövények közül tea formájában fogyasztva az erek átjárhatóságán javít a gingko, de jó hatással bír még a kökényvirág, a galagonya, a fagyöngy és a fekete ribizli. Ezek természetesen keverékben is használhatók. Ne feledkezzenek meg a megfelelő mennyiségű napi folyadékbevitelről sem, és ha nem szenvednek magas vérnyomásban, éljenek a szauna keringésre gyakorolt jótékony hatásaival is!