Nusztsangli, kvircedli és kalács

2020.04.12. 15:30

A sváb származású Frey Margit felelevenítette gyerekkorának húsvétjait

A mai magyarországi németek, közkeletűbb nevükön a svábok katolikus vallásúak, a húsvéthoz kötődő szertartásaikat, szokásaikat is ez határozza meg.

Borsányi Bea

A fonott kalácsot Frey Margit előre el szokta készíteni

Fotó: Sztányi Linda

Emiatt ezek a szokások nagy különbségeket nem mutatnak más nemzetiségekhez képest. Ám a konyhájukba mindenképpen érdemes bekukkantanunk.

Frey Margitot, aki régi móri sváb családból származik, ám néhány éve a szintén sváb Vértesbogláron él, arra kértem, elevenítse fel gyerekkorának húsvéti időszakát és meséljen nekem az élményeiről, no meg azokról az ételekről, süteményekről, amelyek ilyentájt készültek a sváb konyhákban. Ahogy elmondta, élénken él emlékezetében a nagycsütörtöki kerepelés, amikor fiatal fiúk szaladtak végig a településen, nagy zajt keltve kereplőikkel és a színes nagyszombati körmenetek.

Ám leginkább azt várta, hogy a vasárnapi ételszentelést követően a batyuba kötött finomságokat – sonka, kalács, cékla, tojás, torma és bor – megkóstolhassa, mert azok, ahogy fogalmazott, testüket és lelküket egyaránt feltöltötték. Nagyanyja szigorúan betartotta a böjtöt, kiváltképp nagypénteken, amikor egész nap nem evett semmit, csak vizet ivott. Szülei azonban nagypénteken már napi egyszeri étkezést engedélyeztek maguknak. Természetesen csakis húsmentes étel jöhetett szóba, így minden esetben krumpli- vagy babsaláta és ecetes-hagymás nyers hal került az asztalra.

A fonott kalácsot Frey Margit előre el szokta készíteni
Fotó: Sztányi Linda

A böjt 40 napja alatt többször is készült krumpligombóc savanyútojással, vagy savanyútojás-leves. A krumpligombóc emblematikus étele a sváb konyhának, amit számtalan módon tudtak variálni és léteztek édes és sós változatai is. Közéjük tartozott a pirított gombóc, amikor a kifőtt gombócot felszeletelték, zsírban megpirították és reggelire, vagy vacsorára hideg tejjel, kefirrel, vagy akár édesen, lekvárral fogyasztották.

Valahányszor krumpligombócot főz, Frey Margit mindig süt belőle egy kis krumplis pogácsát is, ami – jegyezzük meg – szintén sváb „találmány”. Az aprósütik csak az 1920-as éveket követően jelentek meg a kínálatban. A nuszstanglit, vagyis a diós rudat húsvétkor, karácsonykor és esküvőkre készítették, de az ünnepeken nem maradhatott el a kvircedli sem, amit Móron mintás fanyomóval szaggattak.

De ahány táj, annyi kvircedli. És húsvétra persze sütöttek fánkot, fonott, illetve diós és mákos kalácsot is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában