Fejszecsapások ellenében – Guseo András doktor is rendelt a Szívügyünk Fehérvár szűrőnapon

Rengeteg önkéntes, egészségügyi dolgozó segített. Mészáros Attila alpolgármester a megnyitón elmondta, idén eddig háromezren vettek részt szűrővizsgálatokon a városban. Reiber István orvosigazgató a résztvevőkről szólva úgy fogalmazott, hogy ők megtisztelik saját magukat azzal, hogy foglalkoznak önmagukkal, egészségükkel.

A tüdőkapacitás-méréstől a testsúlyindex-számításon át az urológiai kérdésekig szinte minden előkerült a standoknál.

Guseo András ideggyógyász, pszichiáter, a fejfájás, illetve az autoimmun betegségek specialistája is szolgálatot vállalt az egyik standnál, ahol is a stresszérzékenység felmérését, és ezzel kapcsolatos tanácsadást adtak a szakemberek, egyfelől. Másfelől pedig ugyanezt tették az ételérzékenység témájában. Ezek összefüggnek egymással? Kérdeztük álnaivan.

– A stressz hatására megváltozik a gyomor-bélrendszer működése, gyulladás alakul ki a gyomorban, ez megváltoztatja a bélflórát, lokális bélgyulladás a következmény. Ha gyulladt a bél, akkor az egyetlen sejtrétegű bélfal sejtjei egymástól eltávolodnak, és kilyukad a bél: ezt hívjuk lyukas bélnek. Ezen keresztül a bélből a béltartalom kijut a környezetbe, ahol az immunsejtek áldozatává válnak – magyarázta a doktor, majd üdvözölt gyorsan valakit. – Kialakul a lyukas bél, kimegy rajta egy csomó baktérium, meg félig emésztett étel. Ennek következményeként az immunrendszer ezt letapogatja, és ellenanyagot csinál velük szemben – folytatta. – A baj ott szokott kezdődni, amikor a kijutott baktérium vagy étel felszíne hasonlít a test valamely sejtjének a felszínéhez. Az immunsejt letapogatja, ellenanyagot csinál, amely ellenanyag lekötődik a test több sejtének felszínéhez is: máris kész van az autoimmun támadás. Ettől kezdve ez az immunsejt megtanulta, melyik sejt az ellensége, ismételten támad rá: támadja a szervet – tette hozzá. Mint kifejtette, ezeket a gyulladásokat kell megelőzni vagy ha az már késő, megfogni.

Az ilyen szűrővizsgálatokon képesek megmérni, hogy kinek milyen erős a stressz­érintettsége, mennyire stresszes a gondolkodása…

Eközben, még szerencse, hogy név nélkül, egy résztvevő Guseo doktor asztalánál egy kérdőíven pipálgatott. Az orvos hamar ki is szúrt az első kérdések közül kettőt, amelyek arra utalnak, stresszes az illető gondolkodása.

30 ilyen és ehhez hasonló eldöntendő kérdés állt a lapon:

„Úgy érzem, nincs annyi órája a napnak, hogy mindent elvégezzek, amit meg kell tennem.” „Mindig gyorsan mozgok, megyek, beszélek, eszem.” „Feleslegesen ingerült leszek, amikor az előttem haladó autó olyan sebességgel halad, amit én lassúnak ítélek meg.”

– Az állandó stressz csak egy jel a szervezet számára, hogy védekezzen aktívabban. A védekezést az immunrendszer végzi. Ha állandóan stressz van, az immunrendszer állandó aktivitásban van, és egyre több lehetőség van arra, hogy félrelépjen, bajt csináljon – mondta Guseo András, aki kitért a mai életvitelre, az embereket érő hatásokra is:

– Amikor kinyitom a rádiót, meghallgatom a napi híradást, azon tucatnyi olyan blokk van, amit nem kellene hallanom – fogalmazott. – Mert kit érdekel, hogy valaki hány fejszecsapással verte agyon az anyósát, meg a busszal a szakadékba zuhanva hány ember halt szörnyet?! – mondott példákat. – Minden negatív információ negatív hírvivőket bocsát ki a szervezetnek, minden sejt észleli, rosszul érzi magát. Ahelyett, hogy pozitív, örömteli üzeneteket adnánk nekik, hogy örüljenek a sejtjeink – fejezte be.