Zacher Gábor a függőségről: végül úgyis a gyermek dönt

E dialógust követően a szülő gondolkodni kezd: mi történhetett az iskolában, a gyermek miért nem beszél az ottani eseményekről, és egyáltalán, miért nem osztja meg vele a gondolatait, érzéseit? Mindeközben a fiatal is hergelődik: a felnőttektől ugyanazok a kérdések sorjáznak, és végre egy kis pihenés, az iskolától elszakadás is jólesne már!

Miként kapcsolódik mindez a függőségekhez? Úgy, hogy az értékteremtés alapja a család. Ezt nem mi mondjuk, Zacher Gábor toxikológus jelentette ki, rávilágítva arra, hogy a megfelelő kommunikáció az addikciók elkerülésének egyik kulcsa. Így az a szülő, amelyik elhessegeti a beszélgetni, tőle kérdezni vágyó gyermeket, rossz döntést hoz: hiába megy a kedvenc tévéműsor, hiába kellene mosást indítani, a fiatal ezeknél a helyzeteknél az első helyen kell hogy álljon. Hiszen kivételes alkalom – főleg a tinédzsereknél –, ha ő keresi meg a szülőt egy témával. Amennyiben az ilyen helyzetekben elküldjük magunktól a gyermeket, az könnyen a bevezetőben említett párbeszédet eredményezheti, s azt, hogy a fiatal más témában sem fogja kikérni a szülő tanácsát.

Holott az iránymutatásra például az elektronikai „kütyük” használatának e­gész­séges mértékében is szük­ségük lenne. Ugyanis – Zacher Gábor elmondása szerint – a ma fiataljainak már nemcsak a kábítószer-függőségről, de önállóan a függőségekről is hallaniuk kell, amelybe a számítógép, mobiltelefon, sőt a Facebook is beletartozik! Kiemelte: a közösségi média a kábítószer-függőséghez hasonló addikciót okozhat.

S ha mindez nem lenne elég, a gyermekek ma már egyre több platformon megtalálhatók, köztük számos olyan felületen, amelyet a szülő még véletlenül sem tud felügyelni, mert oda nem regisztrált, annak működését egyáltalán nem ismeri. Ilyen a Snapchat – animációkkal, képüzenetekkel operáló alkalmazás –, valamint a 15 másodperc hírnevet kínáló TikTok (korábban: Musical.ly) is. Ez utóbbi használatakor a jellemzően tizenéves felhasználók hanganyagokra tátognak, készítenek videofelvételeket tizenöt másodperc terjedelemben. Hírnevet kínál, s közben remekül megmutatja, mennyire felgyorsult a világ: az ismertséghez fél percnél kevesebb idő is elég.

Mindemellett a digitális technológiák, felületek elterjedésével együtt új betegségek is megjelentek. Ilyen a már említett alkalmazáshoz köthető Snapchat dysmorphia, vagyis egy olyan testképzavar, amikor a fiatalok az applikáció segítségével megalkotott küllemet szeretnék a magukénak tudni a valóságban is. A fiatalok egy része pedig a „sleep texting”-gel is küzd, amely az alvajárás mintájára az alvás közbeni üzenetírást takarja. A szülők – a szakember véleménye szerint – akkor járnak el jól, ha első körben nem tiltanak, hanem érdeklődnek a gyermeknél arról, pontosan mit is tud egy-egy ilyen felület, a fiatal miért szeret ott elérhető lenni. A digitális detox bevezetését azonban szorgalmazza: eszerint a lefekvés előtti egy órában a gyermek már ne nyomogassa a készülékeit, helyette olvasson, beszélgessen, társasjátékozzon! A véleménykikérés és az efféle felelős nevelés elengedhetetlen, hiszen szombaton hajnali fél kettőkor egy kellemetlen – akár droggal összefüggő – helyzetben végül úgyis a fiataloknak kell dönteniük. Remélhetőleg jól.