Tea: fűben, fában orvosság

Egyre többen élnek a gyógyteák erejével, nem árt azonban néhány alapvető dolgot tisztázni annak érdekében, hogy valóban elérjék a kívánt hatást. Ebben volt az Életmódi segítségére Supliczné Tóth Mária, táplálkozástudományi szakember.

Így készítsék

Az egyik legfontosabb tudnivaló, az elkészítés mikéntje, nem mindegy ugyanis, hogy a növény melyik részéből készítünk teát. A gyökeret, illetve a kérget mindig főzni kell, a levelet, vagy a virágos részeket pedig vagy forrázni, vagy hidegen áztatni. Az elkészítésre vonatkozóan általában van utalás a tea csomagolásán, de meg lehet kérdezni a gyógynövény szaküzletben is.

Főzet készítésekor általános eljárás, hogy 5 percig gyenge tűzön főzzük a növényi részt. Forrázat esetén forró, de nem lobogó vízzel leöntjük a gyógynövényeket, majd 10 percig állni hagyjuk. Szűrés után fogyasztható a tea. A hideg áztatás pedig azt jelenti, hogy lehetőség szerint egész éjszakára, de legalább 5-6 órára hideg vízben áztatjuk a gyógynövényt, majd szűrés után fogyasztható hőmérsékletre – körülbelül 40 fokra – melegítve ihatjuk. Ami az arányokat illeti, fél liter vízhez egy evőkanál teafüvet kell adni. Az aromás italnak nem csak az ízét, de a párolgó illóolajait is érdemes magunkba szívni két korty között.

Kúraszerű fogyasztás

Az sem mindegy, meddig isszuk őket. Vannak olyanok, amelyek az élvezeti tea kategóriába esnek, vagyis bármikor fogyaszthatók, viszont bizonyos gyógyteákat csak meghatározott ideig, kúraszerűen szabad fogyasztani. Ha valamilyen problémára isszuk a teát, nagy általánosságban igaz, hogy 6-8 hétig kell minden nap inni belőle, aztán abba kell hagyni. Ez alól kivétel a csalán, amelynél 3 hét folyamatos fogyasztás után 1 hét szünetet kell tartani.

Önálló gyógynövénytea, vagy inkább keverék? Mind a kettő hatásos lehet, de ha keveréket készít az ember, annak megvan az az előnye, hogy a benne lévő növények segítik, kiegészítik egymás hatását. Teakeverékeket lehet előre elkészítve is kapni, de természetesen otthon is készíthetünk. Ilyenkor arra érdemes figyelni, hogy legyen a teának egy bázisa, amely az alapot adja – ez legyen a keverék fele – a másik felét pedig arányosan állítsuk össze 2-3 növényből.

Hogyan válasszunk?

Aki régebb óta használ gyógyteákat, annak valószínűleg van bevált márkája, kedvence. Érdemes többet is kipróbálni, hogy megtaláljuk a nekünk leginkább megfelelőt árban és minőségben egyaránt. A szakember azonban megjegyezte: a gyógyteák esetében a drágább nem minden esetben képviseli a jobb minőséget. A külföldi nem feltétlenül jobb, mint a magyar, kivéve persze azokat a növényeket, amelyek itthon nem teremnek meg. Azt se felejtsék, hogy lehet házilag is készíteni teát, hiszen például bodza-, vagy hársfavirágot, diólevelet, csalánt és jó pár más növényt mi magunk is szedhetünk és száríthatunk. Ebben az esetben – és persze akkor is, ha rá szeretnénk szokni a gyógyteák rendszeres fogyasztására – kérdezzünk meg szakembert arról, melyik növényt mikor kell szedni, meddig és hogyan lehet alkalmazni.

A fűszerek gyógyító ereje

Kevesen tudják, hogy a konyhában használt fűszernövények közül számtalannak jótékony hatása van. Ilyen többek között a kakukkfű, amely fertőtlenítő, baktériumölő hatású és a mostani influenzára jellemző görcsös köhögést is enyhíti. A fahéj szintén erős gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő. Kiváló, ha hársfa-kamilla tea tetejére szórják az őrölt változatát. Ugyancsak ilyen hatással bír a szegfűszeg, aminek az olaját akár lyukas, fájó fogba is lehet csepegtetni a fájdalom csillapítására. Náthára pedig alkalmazhatók a mentafélék – bors-, vagy fodormenta -, amelyek aromájuknak köszönhetően felszabadítják a légutakat.