Nem csak esztétikai probléma a visszér

– A visszerek kialakulása nagymértékben függ öröklött tényezőktől. Azoknál, akiknek a családjában korábban előfordult visszeres megbetegedés – pláne, ha mind a két szülő esetében igaz ez –, azoknál nagy valószínűséggel megjelennek a visszerek. Az életkor előrehaladtával a megjelenés száma nő. A genetikán kívül azonban életmódi tényezők is szerepet játszanak, sőt akár szervi problémák is állhatnak a háttérben – magyarázta Mikola József érsebész főorvos.

Mi a visszér? A visszérrendszer betegségeinek döntő többsége az alsó végtagokon következik be, legfőbb oka a két lábon járás, amelyhez az ember fejlődése során az alsó végtag erei nem alkalmazkodtak kellőképpen. Az egyik leggyakoribb probléma a visszértágulat. Ez a vénabillentyűk elégtelen záródásának következményeként alakul ki, mivel a nem jól záródó billentyű miatt nem megfelelő a vér szív felé történő visszaáramlása, megnő a nyomás az erekben, amelyek emiatt kitágulnak. Mit tehetünk, megelőzhető-e a visszeresség kialakulása?

– A genetikával nem tudunk mit tenni, legfeljebb annyit, hogy ha szüleink révén rizikócsoportba tartozunk, nagyon egészségtudatosan olyan pályát választunk, amelyben nem éri a lábakat nagy terhelés. Sem az álló, sem pedig az ülőmunka nem ajánlott. Hajlamosító tényező a túlsúly is, amely károsítja a vénás rendszert – hívta fel a figyelmet a főorvos.

A testmozgásnak viszont nagy szerepe van a megelőzésben, ám lehetőség szerint olyan formáját válasszuk, ami nem megerőltető, nem segíti elő a visszeresség kialakulását: úszás, gyaloglás – a könnyed sétától a komolyabb túratempóig –, vagy kerékpározás. Ha ülőmunkát végzünk napközben, időnként álljunk fel és sétálgassunk egy kicsit. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor is vannak olyan mozgássorok, amiket az íróasztal mellett is el lehet végezni. Egy lábhajlítás, majd kinyújtás nagyjából egy deciliter vért képes visszajuttatni a végtagból. Sokat segít egy íróasztal alá helyezett lábtartó is, amely kissé megemeli a lábainkat. Kerüljük a nagy meleget és a forró fürdőt, mert az tágítja a vénákat, illetve alkalmazzunk hideg lábzuhanyt a bokától felfelé indulva, ez összehúzza az ereket. Némileg rossz hír a hölgyeknek: bizony a magassarkú cipő rendszeres hordása sem tesz jót.

De vajon mikor érdemes orvoshoz fordulni? Kell-e szűrésszerűen eljárni, megnézetni a lábainkat, vagy csak akkor menjünk, amikor megjelennek az első kisebb panaszok?

– Akinek volt a családban visszérbeteg, annak érdemes már fiatalabb korban elmenni szűrésre, hiszen egy jó szakorvos több olyan műszeres vizsgálatot is el tud végezni, amellyel kimutatható, van-e az illetőnek billentyűelégtelensége, illetve megnézik a mélyvénát és az összeköttetéseket. Érdemes annak is megnézetnie magát, akinek látható pókhálóerei vagy seprűvénája van, hogy kiderüljön, van-e a háttérben valami komolyabb ok, vagy csak esztétikai eltérés a bőrön.

És végül néhány szó arról, érdemes-e kompressziós harisnyára, vagy visszérre kapható, vény nélkül beszerezhető szerekre költeni? Nos, a harisnyának mindenképpen van haszna, ám csak olyan helyen vegyünk ilyet, ahol bevizsgált termékeket forgalmaznak, például gyógyászati segédeszközöket árusító boltban. A patikaszerek közül pedig inkább a szájon át szedhetőket javasolta Mikola József, mert a kenőcsök allergizálhatnak.

Vénás lábtorna

Álló helyzetben emelkedjen láb­ujjhegyre, majd ereszkedjen vissza a sarkára egymás után többször.

Ülő vagy fekvő helyzetben nyújtsa ki a lábait, majd mozgassa a lábujjait: hajlítsa be, majd nyújtsa ki őket! Bokából indítva körözzön a lábfejével egyik, majd másik irányba 10-10 alkalommal!

Feküdjön hanyatt, végezzen erőteljes kerékpározó mozdulatokat mindkét lábával 15-20 alkalommal, majd nyújtsa ki a lábait és végezzen ollózó mozdulatokat a levegőben 10-15 alkalommal!