Hölgyek fúrógéppel, kalapáccsal

2018.03.23. 18:00

Anya és lánya ékszermanufaktúrája: Csodás dolgok kerülnek ki a kezeik közül

Az Öreghegyi Közösségi Házban állítottak ki Németh Orsi és Tárnok Orsi ékszerkészítők. Imádnak együtt dolgozni. Egy műhelymunka szüneteiben beszélgettünk velük.

Majer Tamás

Tárnok Orsi (elöl) és édesanyja, Németh Orsi (hátul) jó párost alkotnak a munkában is

Fotó: Nagy Norbert/ Fejér Megyei Hírlap

Így kezdték az ékszerkészítést!

Németh Orsi Norvégiában élő unokatestvérétől kapott anno égethető gyurmát. Számára, gyerekként, akkor az aranynál is értékesebb anyagból előbb apró mesefigurákat gyúrt, majd édesapja szerszámosládáját „megdézsmálva” nyakláncok gyártásába fogott. Drótokat, fogókat csent el az „ott felejtett” ládából.

- Mindenféle anyagot, bőrt, kerámiát kipróbáltam. Minden vadságomat az alkotásban éltem ki – mesélte Németh Orsi, akiből később óvodapedagógus lett, de ma már csak az ékszerkészítésnek él. Ezüstözött rézből, ezüstözött ötvözetből készít – lányával közösen – gyűrűket, nyakláncokat, karkötőket, sáldíszeket, teatojás díszeket.

Utóbbi a teázás szertartásos konyhai eszközét ragyogtatja, ékszerezi föl. Hozzá gravírozott, medállal ékesetett kanalakat is készítenek.

Németh Orsi felnőttként tanulta ki az ötvös-aranyművességet. Úgy érezte akkoriban, bár sok mindent megtanulhat, kigyakorolhat az iskolában, mégis kicsit megnyesegetik szárnyaló képzelőerejét. Présként tekint az iskola, de a tán az élet bonyodalmaira is: kilépve, leküzdve a nehéz prést, kitágul minden!

- Meg merem csinálni azokat a formákat, amelyekre mindig vágytam – mondta.

Tárnok Orsi (elöl) és édesanyja, Németh Orsi (hátul) jó párost alkotnak a munkában is
Fotós: Nagy Norbert/ Fejér Megyei Hírlap

Közös kollekciójuk tobzódik a játékosságban, számtalan állat- és növénymotívum sorjázik ékszereik között.

Anno mindent egyedül tanultak

Amikor Németh Orsi belevágott a kézműveskedésbe, szinte semmit, az ékszerek egyetlen alapdarabkáját sem lehetett készen megvásárolni, ezért minden apróságot magának kellett megtanulnia, megcsinálnia. Ezt az „iskolát” követik közös munkájuk során lányával is. A nagy Orsi sosem erőltette, tartson vele szakmájában is a lánya.

Tárnok Orsi kislányként maga is tervezett ékszereket, mégis műszaki iskolát választott a felvételi idején. Azonban kis idő után bátran mert változtatni életén. S ha fájt is a szíve az otthagyott főiskola miatt, de engedett az ékszerek, a kreativitás csábításának, iskolát váltott, kitanulta ő is az ötvös-aranyművességet.

Négy éve dolgoznak furtonfurt együtt, akkor fejezte be kis Orsi az aranyműves sulit. Működik a közös munka anya és lánya között? Kérdeztük. – Hú, én azért tartottam tőle, de nagyon jól tudunk együtt dolgozni – felelte az ifjabbik Orsi, aki úgy érzi, amióta együtt dolgoznak, még kevesebb köztük a súrlódás, mint annakelőtte.

Óvatosan kell bánni az ezüsttel

Laikusként nem is gondolnánk, de az a fajta ezüstözött rézzel, ötvözettel végzett munka, amelyet a két Orsi művel, nagyon messze van a kifejezetten ezüsttel való foglalatosságtól. Tárnok Orsi újabban kacérkodik az ezüstözés gondolatával is.

- Nagyon más a két technika. Nagyon óvatosan kell bánni az ezüsttel, mi azért annál lendületesebben dolgozunk, mint hogy minden porszemet összegyűjtsünk. Ezüstnél, aranynál minden lehulló kis darabkára ügyelni kell – mondta erről kis Orsi.

Komoly, elkötelezett lelassulást igényel a nemesfém megmunkálása.

Egyébként, képzeljék, a nem csupán saját ékszereitől csillogó leányzó saját bevallása szerint nem csupán a finom csecsebecsék miatt vesz a kezébe szívesen reszelőt, fúrót, fogót, kalapácsot, de a háztartási javításokat, bútorok összeszerelését, vásári standok építését is imádja.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában