Hóbortos akció helyett komoly figyelemfelhívás az arcszőrzet

Ezúttal azonban nemcsak a szép vagy különleges bajszokról, de a szakállakról is igyekszünk szólni, ugyanis a november havi világmozgalom, a „movember” vagy a „no shave november” mindkét testszőrzetet magában foglalja. Ráadásul a fiatalok hóbortjának tűnő megmozdulás nemes célt takar: a férfiak egészségére és a megfelelő szűrésekre, így például a prosztata- vagy heredaganat megelőzésére, korai felismerésére hívja fel a figyelmet.

A mozgalomnak megyei követői is vannak. Többségük november elsején teljesen szőrtelenítette az arcát, s ettől kezdve növeszti bajszát, szakállát a hónap végéig – vagy tovább.

A képünkön látható Haraszti Zsigmond például a movembertől függetlenül is a szakállak, bajszok „megszállottja”.

- Ez kajla – mutat a bajszára Haraszti Zsigmond, majd meg is magyarázza az elnevezés eredetét: felemás állású, egyik oldalt szépen felfelé pedert, a másik oldalt pedig inkább lefelé hajló. Ugyanúgy kajlának hívják az ökör hasonlóan álló szarvát.

Számára sosem volt kétséges, hogy bajuszt vagy szakállat viseljen.

- Elég korán kiserkent az arcszőröm, és mivel édes-apámnak és a nagypapámnak is volt szakálla vagy bajsza, adta magát, hogy folytassam ezt a „hagyományt”. Aztán néprajzkutatóként már szakmailag is érdekeltek a bajszok és szakállak. Így 2014-ben, a Herman Ottó-emlékévben külön kiállítást szerveztünk a témában, helyi illusztrációkkal, például bicskei, ütközőbajszos legények képeivel – meséli.

Zsigmond érdekesnek tartja a Hermann-féle kategorizálást: úgy véli, a lányok frizurájához hasonlóan a bajusz is egyénre szabott, amellett, hogy vannak ódivatú (pörge vagy spirálisan tekeredő) és ma divatos (kipedrett vagy harcsa) bajszok is.

- Nem mondom, hogy manapság több típusú arcszőrzet létezik az 1906-os tanulmányban szereplőkhöz képest, de tény, hogy jóval több fajtával lehet találkozni az utcán. Hiszen vannak nemzetközi és hazai bajuszversenyek, ahol az egyik kategória a magyar, klasszikus huszárbajusz, mellette pedig megtalálható az úgynevezett free-style arcszőrzet is, amely az extremitást és a kreativitást helyezi az előtérbe – mondja.

A néprajzkutató úgy látja, bár a bajusz is él még a köztudatban, ma a szakáll örvend nagyobb népszerűségnek viselt arcszőrzetként. A bajuszt inkább csak mókás kiegészítőként – például lányok harisnyáján, csatként, szívószálon – használjuk.

Ma leginkább a metroszexuális vagy favágó szakáll népszerű, de a férfi divatmagazinok is sűrűn foglalkoznak azzal, hogyan érdemes kezelni az efféle testszőrzetet. Azt, hogy ez a mostani divat minek köszönhető, nem igazán lehet megválaszolni – részletezi Zsigmond. Holott vannak olyan történelmi fordulópontok, amelyek befolyásolják az adott korszakban divatos szőrzetet: ilyen volt az első világháború ideje, amikor a gáztámadások miatt viselt álarc lényegesen csökkentette a méretes bajusz vagy szakáll viselésének lehetőségét. Így lett Hitler ikonikus bajszának egyik megfejtése, hogy az még éppen befért a maszk alá.

Azonban az utóbbi években más szempontból is nagy szerepet kapott a bajusz és a szakáll, a férfiasság jelképeként felhíva a figyelmet a férfiak egészségmegőrzésének fontosságára.

- Azt gondolom, a movemberben igen erős a székesfehérvári jelenlét. Ez a fajta „férfias” figyelemfelhívás pedig egy kitűnő szimbólum – mondja Zsigmond.

A Fehérvár AV19 jégkorongcsapatának tagjai is fontosnak tartják ezt a megmozdulást. Jeff LoVecchio, a csapat amerikai támadója még a 2014/15-ös szezonban érkezett a városba.

- Ez az első alkalom, hogy részt veszek a movemberben – mondja az amerikai játékos -, holott mindig is fontosnak tartottam felhívni a férfiak figyelmét arra, hogy egészségesen éljenek és vegyenek részt a szűrővizsgálatokon. Úgy érzem, nekünk, sportolóknak példát kell mutatnunk ebben is.

Jeff végül a körszakáll mellett döntött, mert az élet úgy hozta, hogy kicsi, alig látszó bajuszt tud csak növeszteni. Persze ennek valamelyest örül is, mivel a csapat korábbi játékosa, Frank Banham is ilyen arcszőrzetet viselt két éve, így – a mindennapokban amúgy borostás – Jeff előtte is tiszteleg ezzel.

- Az utcán járva nem tapasztaltam, hogy novemberben több férfi viselne bajuszt vagy szakállt. Mindenesetre a jégkorongozók körében népszerű ez a figyelemfelkeltő akció. Sőt, Amerikában és Kanadában is jelentős mozgalom a movember – osztja meg velünk tapasztalatait.

- Én úgy látom, egyre többen vesznek részt a megmozdulásban. Három évvel ez-

előtt például sokan nem is tudták, miért növesztünk bajuszt, vagy hogy miről is szól ez az egész. Most már azt tapasztalom, egyre többen tudják, értik, miért is fontos ez – mondja Szabó Krisztián, a Fehérvár AV19 támadó játékosa, aki már három éve tartja a movembert.

- Nálam eléggé megszokott a szakáll, jobban is szeretem, ha van, de novemberben a megmozdulás idejére bajuszra váltok – mesél arról, ő hogyan vesz részt az akcióban.

A szakállát amúgy két-három éve tudatosan növeszti. Kéthetente borbélyhoz jár, aki a haja mellett a szakállát is igazítja, lévén, ő profi szakember.

- Így szerencsére nem kell sokat ápolnom az arcszőrzetemet, szépen nő. A szakállamat minden reggel, fogmosás után szakállápolóval kenem, hogy biztosan egészséges legyen – részletezi Krisztián, aki sok visszajelzést kapott arról, hogy jobban áll neki a szakáll, mintha semmilyen arcszőrzetet nem viselne.

Kettejük mellett Szirányi Bence is tartja a movembert. A védő úgy látja, a jégkorongszurkolók és -játékosok körében ez sokkal gyakoribb „szokás”, mint az utca emberénél.

- Idén már júniusban el kezdtem növeszteni a bajszomat, hogy novemberre biztosan megnőjön. Fontos ez az akció: a férfiaknak is meg kell érteniük, hogy bár senki sem szeret orvoshoz járni, a betegség az elején, amikor könnyebben kezelhető, sokszor tünetmentes, így a szűrővizsgálatoknak nagy szerepük van – vallja a játékos.

Fotók: Máté Eszter, Soós Attila, FMH-Archív