Akik bátrak és hősök voltak

2020.09.06. 18:12

Nélkülük Sopron osztrák lenne

Trianon századik évfordulója alkalmából a Magyar Patrióták Közössége két helyszínen – Kecskeméten és Budapesten – szervez tudományos konferenciákat. A témák többek között a Rongyos Gárda és az 1921-es nyugat-magyarországi felkelés, a román megszállás és a bécsi döntéseket követő „országgyarapítások” szerepelnek. A tanácskozásokat ingyenes szabadtéri vándorkiállítás is kíséri.

Hraskó István

Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye az első helyszíne a Magyar Patrióták Közössége által szervezett, Akik bátrak és hősök voltak című programsorozatnak. Szeptember 2-től 8-ig látható a Hírös Agóra előtt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült installáció. Az ingyenes kiállítás a Trianonnal szembeni nemzeti ellenálló csapatokat, azok történetét mutatja be, eddig nem ismert fotók és vizuális tartalmak segítségével. Az Agóra épületében összesen hét előadás hangzott el a tudományos konferencián.

A konferencia résztvevői
Fotó: Hraskó István

Abban Magyarországon minden gondolkodó ember egyetért, hogy a Rongyos Gárda keretében szerveződő felkelők nélkül nem valósulhatott volna meg az, hogy a magyar hivatalos csapatok kivonása után Burgenlandban ne az osztrák hatóságok vegyék át a hatalmat.

A Rongyos Gárda harca a teljes akkori magyar közvélemény egyetértését és rokonszenvét élvezte, hiszen a szégyenteljes trianoni békediktátumot még megfejelte az is, hogy a szinte testvéri országnak tekintett Ausztria is részt kért Magyarország testéből – mondta köszöntő beszédében dr. Salacz László, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, hozzátéve: a rendszerváltás előtti történelemkönyvekben a Rongyos Gárda és a köré szerveződő szabadcsapatok csak a fehérterror címszó alatt voltak megtalálhatók, ezen túl hallgatás övezte tevékenységüket.

Dr. Salacz László országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP)
Fotó: Hraskó István

Hajagos Csaba muzeológus-történész, a kiállítás kurátora kijelentette: az első világháború után katasztrofális állapotba került Magyarország elszenvedte a társadalmi megsemmisülés minden negatívumát.

Hajagos Csaba muzeológus-történész
Fotó: Hraskó István

1919–20-ban a Tanácsköztársaság, a román megszállás, majd a trianoni békediktátum után a sokak által megjósolt nemzethalál állapota bekövetkezni látszott. Miközben a hivatalos államvezetés a pacifizmus téves jelszavai alatt a területvesztés ellen nem tett semmit, az ország különböző részein már 1919-ben lakossági fegyveres ellenállások alakultak ki, amik az 1920-as trianoni békediktátum hatására tovább fokozódtak, végül pedig a bécsi döntések légkörében, az 1930-as évek végén kiújultak. Az elmúlt száz évben politikai megfontolásból elutasított, nem bemutatott Rongyos Gárda története nagy adósság a muzeológia és a történettudomány számára is, az elhallgatás a mai nemzedék iránti társadalmi-történelmi felelősségvállalás okán sem folytatható tovább. Ki kell mondanunk, hogy a magyar történelem egyes eseményeit nem lehet kettős mérce alapján megítélni, a pozitív és negatív tényezők, hősök egyaránt bemutatásra hivatottak – jelentette ki Hajagos, aki szerint a téma kitárgyalása tovább erősítheti a magyar összetartozás, összefogás gondolatát, a hazaszeretetet és hazáért tenni akarás gyakorlatát.

Raffay Ernő történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa Trianon és a szabadkőművesség címmel tartott előadást. Kiemelte: soha nem mondta, hogy a szabadkőművesek bomlasztották szét az országot, de azt is leszögezte, hogy történelmi szerepük volt a Magyar Királyság szétdarabolásában. Véleménye szerint Trianonnak a külső okok – nagyhatalmak viszonya, szomszéd népek törekvései – mellett számos belső oka volt. Így például a parlamenti obstrukció, a demográfiai folyamatok és a szabadkőművesség.

Dr. Raffay Ernő (Magyarságkutató Intézet)
Fotó: Hraskó István

Ha egy országot belülről sikerül politikailag, kulturálisan, lelkileg megosztani, akkor annak a népnek az órái meg vannak számlálva – fogalmazott. A szabadkőművesek legfontosabb politikai célja szerinte az volt, hogy a magyarság társadalmi, politikai szerkezetét átalakítsák, likvidálni akarták az arisztokráciát és az úri középosztályt, elvenni pozícióikat, az iskolai rendszert gyökeresen átalakítani, a hittant megszüntetni.

Hozzátette: sikerült megszerezniük az országot, hiszen a Károlyi-kormány tizenkét tagja, négy miniszter és nyolc államtitkár szabadkőműves páholy tagja volt.

Babucs Zoltán hadtörténész a Magyarságkutató Intézet részéről a bécsi döntések nemzetközi hátterét és lényegét idézte fel, valamint azt, hogy miként történt a magyarlakta területekre történő magyar bevonulás. A szakember sok akkori katonával, katonatiszttel beszélt, és elmondták neki, hogy milyen megható módon fogadták a visszatért települések magyarjai. – Úgy érezhették magukat, mint amikor annak idején Csaba királyfi győztes katonái hazatértek. Elképesztő euforikus hangulat uralkodott – mondta Babucs.

Babucs Zoltán (Magyarságkutató Intézet)
Fotó: Hraskó István

Kijelentette: szemenszedett hazugság, hogy az erdélyi bevonulás magyar kilengések sorozata lett volna, négy évvel később pedig, mikor visszatértek a román csapatok a Vörös Hadsereg nyomában, tízszeresen visszaadják az 1940 szeptemberében történteket.

Domonkos László, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) külsős munkatársa, A Héjjas-nyárfa árnyékában című könyv szerzője a Rongyos Gárda megalakulásának kezdetéről beszélt az eseményen. 1918 áprilisában a Héjjas-birtokon napszámosok, gazdák, városi munkások, diákok, katonatisztek gyűltek össze, és itt fogalmazta meg Héjjas Iván hét pontból álló honmentő programját is.

Domonkos László (a RETÖRKI külsős munkatársa)
Fotó: Hraskó István

Budapesten és Sopronban is lesz ingyenes kiállítás

Kecskemét után Budapesten, a 16. kerületi Reformátorok terére költözik a Patrióták vándorkiállítása, amely szeptember 10-től 16-ig lesz megtekinthető. A köztéri tárlat ezután Sopronba költözik, ahol a Várkerületben, a Mária-oszlopnál szeptember 18–24-között lesz kiállítva. A fővárosban szeptember 11-én is tartanak konferenciát. Bővebb információk a témában a batrakeshosok.hu weboldalon olvashatók. (B.D.A.)

 

facebook comments widget