Nélkülük Sopron osztrák lenne

Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye az első helyszíne a Magyar Patrióták Közössége által szervezett, Akik bátrak és hősök voltak című programsorozatnak. Szeptember 2-től 8-ig látható a Hírös Agóra előtt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült installáció. Az ingyenes kiállítás a Trianonnal szembeni nemzeti ellenálló csapatokat, azok történetét mutatja be, eddig nem ismert fotók és vizuális tartalmak segítségével. Az Agóra épületében összesen hét előadás hangzott el a tudományos konferencián.

Abban Magyarországon minden gondolkodó ember egyetért, hogy a Rongyos Gárda keretében szerveződő felkelők nélkül nem valósulhatott volna meg az, hogy a magyar hivatalos csapatok kivonása után Burgenlandban ne az osztrák hatóságok vegyék át a hatalmat.

A Rongyos Gárda harca a teljes akkori magyar közvélemény egyetértését és rokonszenvét élvezte, hiszen a szégyenteljes trianoni békediktátumot még megfejelte az is, hogy a szinte testvéri országnak tekintett Ausztria is részt kért Magyarország testéből – mondta köszöntő beszédében dr. Salacz László, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, hozzátéve: a rendszerváltás előtti történelemkönyvekben a Rongyos Gárda és a köré szerveződő szabadcsapatok csak a fehérterror címszó alatt voltak megtalálhatók, ezen túl hallgatás övezte tevékenységüket.

Hajagos Csaba muzeológus-történész, a kiállítás kurátora kijelentette: az első világháború után katasztrofális állapotba került Magyarország elszenvedte a társadalmi megsemmisülés minden negatívumát.

1919–20-ban a Tanácsköztársaság, a román megszállás, majd a trianoni békediktátum után a sokak által megjósolt nemzethalál állapota bekövetkezni látszott. Miközben a hivatalos államvezetés a pacifizmus téves jelszavai alatt a területvesztés ellen nem tett semmit, az ország különböző részein már 1919-ben lakossági fegyveres ellenállások alakultak ki, amik az 1920-as trianoni békediktátum hatására tovább fokozódtak, végül pedig a bécsi döntések légkörében, az 1930-as évek végén kiújultak. Az elmúlt száz évben politikai megfontolásból elutasított, nem bemutatott Rongyos Gárda története nagy adósság a muzeológia és a történettudomány számára is, az elhallgatás a mai nemzedék iránti társadalmi-történelmi felelősségvállalás okán sem folytatható tovább. Ki kell mondanunk, hogy a magyar történelem egyes eseményeit nem lehet kettős mérce alapján megítélni, a pozitív és negatív tényezők, hősök egyaránt bemutatásra hivatottak – jelentette ki Hajagos, aki szerint a téma kitárgyalása tovább erősítheti a magyar összetartozás, összefogás gondolatát, a hazaszeretetet és hazáért tenni akarás gyakorlatát.

Raffay Ernő történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa Trianon és a szabadkőművesség címmel tartott előadást. Kiemelte: soha nem mondta, hogy a szabadkőművesek bomlasztották szét az országot, de azt is leszögezte, hogy történelmi szerepük volt a Magyar Királyság szétdarabolásában. Véleménye szerint Trianonnak a külső okok – nagyhatalmak viszonya, szomszéd népek törekvései – mellett számos belső oka volt. Így például a parlamenti obstrukció, a demográfiai folyamatok és a szabadkőművesség.

Ha egy országot belülről sikerül politikailag, kulturálisan, lelkileg megosztani, akkor annak a népnek az órái meg vannak számlálva – fogalmazott. A szabadkőművesek legfontosabb politikai célja szerinte az volt, hogy a magyarság társadalmi, politikai szerkezetét átalakítsák, likvidálni akarták az arisztokráciát és az úri középosztályt, elvenni pozícióikat, az iskolai rendszert gyökeresen átalakítani, a hittant megszüntetni.

Hozzátette: sikerült megszerezniük az országot, hiszen a Károlyi-kormány tizenkét tagja, négy miniszter és nyolc államtitkár szabadkőműves páholy tagja volt.

Babucs Zoltán hadtörténész a Magyarságkutató Intézet részéről a bécsi döntések nemzetközi hátterét és lényegét idézte fel, valamint azt, hogy miként történt a magyarlakta területekre történő magyar bevonulás. A szakember sok akkori katonával, katonatiszttel beszélt, és elmondták neki, hogy milyen megható módon fogadták a visszatért települések magyarjai. – Úgy érezhették magukat, mint amikor annak idején Csaba királyfi győztes katonái hazatértek. Elképesztő euforikus hangulat uralkodott – mondta Babucs.

Kijelentette: szemenszedett hazugság, hogy az erdélyi bevonulás magyar kilengések sorozata lett volna, négy évvel később pedig, mikor visszatértek a román csapatok a Vörös Hadsereg nyomában, tízszeresen visszaadják az 1940 szeptemberében történteket.

Domonkos László, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) külsős munkatársa, A Héjjas-nyárfa árnyékában című könyv szerzője a Rongyos Gárda megalakulásának kezdetéről beszélt az eseményen. 1918 áprilisában a Héjjas-birtokon napszámosok, gazdák, városi munkások, diákok, katonatisztek gyűltek össze, és itt fogalmazta meg Héjjas Iván hét pontból álló honmentő programját is.

Budapesten és Sopronban is lesz ingyenes kiállítás

Kecskemét után Budapesten, a 16. kerületi Reformátorok terére költözik a Patrióták vándorkiállítása, amely szeptember 10-től 16-ig lesz megtekinthető. A köztéri tárlat ezután Sopronba költözik, ahol a Várkerületben, a Mária-oszlopnál szeptember 18–24-között lesz kiállítva. A fővárosban szeptember 11-én is tartanak konferenciát. Bővebb információk a témában a batrakeshosok.hu weboldalon olvashatók. (B.D.A.)