Jogértelmezési dilemma a mulasztási bírságról

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt az Országgyűlés módosította, mely módosítás 2012. március 1-én lépett hatályba. A jogszabály kötelezővé teszi valamennyi már működő társaság számára, hogy a törvény hatályba lépését követően a társasági szerződés első módosításakor, de legkésőbb 2013. február 1-ig a vezető tisztségviselők és a társaság természetes személy tagjainak valamennyi személyes adatát (név, születési-leánykori név, születési hely, idő, anyja neve, adóazonosító jele, lakcíme), amennyiben a társaság tagja szintén gazdasági társaság, az esetben annak valamennyi cégadatát be kell jelenteni. Ezen adatokat a társasági szerződésnek is tartalmaznia kell. Azaz, ha nem tartalmazzák, módosítani kell azt.

Gelencsér Józsefné előtt is ismert a jogértelmezési dilemma, de elmondta: először felszólítanak (Fotó: FMH-Archív)

Nyilatkozniuk kell a cégeknek arról is, hogy jogszerűen használják a székhelyüket, illetve a telephelyüket, fióktelepüket. Ennek kapcsán a használat jogcímét igazoló okiratot (székhelyhasználati engedély, tulajdoni lap, bérleti szerződés stb.) a cégbíróságra be kell csatolni. A külföldi vállalkozás esetében, illetve belföldi lakóhellyel nem rendelkező külföldi személyről, kötelező kézbesítési megbízottat megjelölniük, aki nem lehet azonos az ügyvezetővel, valamint a cég tagjával.

Azoknak a társaságoknak, ahol a cég nevében állami, nemzeti vagy hasonló állami hatóságra emlékeztető szó szerepel, meg kell változtatniuk a nevüket. Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azokat a változásokat, amely kizárólag a fentiek szerinti okiratok benyújtására, illetőleg adatok bejelentésére irányul. Bírságot helyez kilátásba  50 ezertől 900 ezerig terjedően  a jogszabály a késlekedőknek, amit a bíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében szab ki.

A bizonytalanság és az ellentmondás ott volt a közleményekben, hogy ez pontosan mit jelent. Gelencsér Józsefné érdeklődésünkre elmondta: először felszólítják a határidőt mulasztókat, és ha erre nem reagálnak, akkor jön a bírság. Ami nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni, a határidőt igyekezni kell teljesíteni - tette hozzá a bírónő. Az elmúlt napokban egyébként tömegével érkeznek az iratok a törvényszékre.