Sertéstartás: kopogtatnak a hollandok

- Magyarországon folyamatosan folynak az állattartó-telepi beruházások, az egymilliárd eurónyi összeg 60-70 százaléka a sertéstartókhoz kerül - mondta Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetsége országos elnöke. - Szemléletváltásra van szükség, mert a felvett hiteleket ki kell termelni. Kérdés, a magyar sertéstartók miként képesek megmaradni a hazai és az eu-s piacokon, a költségekhez igazítani az árbevételt, a menedzsment kialakítását, s a hatékonyságot növelve optimalizálni a kiadásokat. Ez üzlet, ahol mindenkinek helye van, a nagyban termelőnek, s a falusi turizmusban gondolkodónak egyaránt. Ám a versenyképesség követelmény, s a fogyasztó dönti el, elismeri-e mindkét forma törekvéseit. A fogyasztói szokások alaposan átalakultak - fogalmaz szikáran Sákán Antal.

- 2007-2013 között 1300 milliárd forint áll rendelkezésre agrárfejlesztésre, ennek csaknem fele az állattenyésztésre fordítódik mondja Pásztohy András miniszteri biztos. - A minisztérium érdeke a magyar gazdálkodók támogatása. Az eu-s támogatásból vissza nem térítendő támogatásra nyerhető el a beruházások 30-40 százaléka, a többi hitelből és saját forrásból fedezendő. Térségi komplex fejlesztésre van szükség, ahol mindenki megtalálja a helyét és piacát - hangsúlyozta Pásztohy. A veszélyes hulladéknak minősített sertéstrágya kapcsán elmondta: az állattartó-telepek támogatásának 70 százaléka korszerű trágyakezelésre igényelhető.

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, s a nyugat-európai import miatt következett be. Az agrárkamara elemzése szerint ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Jelenleg kilónként 280-300 forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt.

- Magyarországon folyamatosan folynak az állattartó-telepi beruházások, az egymilliárd eurónyi összeg 60-70 százaléka a sertéstartókhoz kerül - mondta Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetsége országos elnöke. - Szemléletváltásra van szükség, mert a felvett hiteleket ki kell termelni. Kérdés, a magyar sertéstartók miként képesek megmaradni a hazai és az eu-s piacokon, a költségekhez igazítani az árbevételt, a menedzsment kialakítását, s a hatékonyságot növelve optimalizálni a kiadásokat. Ez üzlet, ahol mindenkinek helye van, a nagyban termelőnek, s a falusi turizmusban gondolkodónak egyaránt. Ám a versenyképesség követelmény, s a fogyasztó dönti el, elismeri-e mindkét forma törekvéseit. A fogyasztói szokások alaposan átalakultak - fogalmaz szikáran Sákán Antal.

- 2007-2013 között 1300 milliárd forint áll rendelkezésre agrárfejlesztésre, ennek csaknem fele az állattenyésztésre fordítódik mondja Pásztohy András miniszteri biztos. - A minisztérium érdeke a magyar gazdálkodók támogatása. Az eu-s támogatásból vissza nem térítendő támogatásra nyerhető el a beruházások 30-40 százaléka, a többi hitelből és saját forrásból fedezendő. Térségi komplex fejlesztésre van szükség, ahol mindenki megtalálja a helyét és piacát - hangsúlyozta Pásztohy. A veszélyes hulladéknak minősített sertéstrágya kapcsán elmondta: az állattartó-telepek támogatásának 70 százaléka korszerű trágyakezelésre igényelhető.

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, s a nyugat-európai import miatt következett be. Az agrárkamara elemzése szerint ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Jelenleg kilónként 280-300 forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt.

- 2007-2013 között 1300 milliárd forint áll rendelkezésre agrárfejlesztésre, ennek csaknem fele az állattenyésztésre fordítódik mondja Pásztohy András miniszteri biztos. - A minisztérium érdeke a magyar gazdálkodók támogatása. Az eu-s támogatásból vissza nem térítendő támogatásra nyerhető el a beruházások 30-40 százaléka, a többi hitelből és saját forrásból fedezendő. Térségi komplex fejlesztésre van szükség, ahol mindenki megtalálja a helyét és piacát - hangsúlyozta Pásztohy. A veszélyes hulladéknak minősített sertéstrágya kapcsán elmondta: az állattartó-telepek támogatásának 70 százaléka korszerű trágyakezelésre igényelhető.

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, s a nyugat-európai import miatt következett be. Az agrárkamara elemzése szerint ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Jelenleg kilónként 280-300 forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt.

- 2007-2013 között 1300 milliárd forint áll rendelkezésre agrárfejlesztésre, ennek csaknem fele az állattenyésztésre fordítódik mondja Pásztohy András miniszteri biztos. - A minisztérium érdeke a magyar gazdálkodók támogatása. Az eu-s támogatásból vissza nem térítendő támogatásra nyerhető el a beruházások 30-40 százaléka, a többi hitelből és saját forrásból fedezendő. Térségi komplex fejlesztésre van szükség, ahol mindenki megtalálja a helyét és piacát - hangsúlyozta Pásztohy. A veszélyes hulladéknak minősített sertéstrágya kapcsán elmondta: az állattartó-telepek támogatásának 70 százaléka korszerű trágyakezelésre igényelhető.

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, s a nyugat-európai import miatt következett be. Az agrárkamara elemzése szerint ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Jelenleg kilónként 280-300 forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt.

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, s a nyugat-európai import miatt következett be. Az agrárkamara elemzése szerint ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Jelenleg kilónként 280-300 forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt.

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, s a nyugat-európai import miatt következett be. Az agrárkamara elemzése szerint ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Jelenleg kilónként 280-300 forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt.

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, s a nyugat-európai import miatt következett be. Az agrárkamara elemzése szerint ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Jelenleg kilónként 280-300 forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt.

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, s a nyugat-európai import miatt következett be. Az agrárkamara elemzése szerint ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Jelenleg kilónként 280-300 forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt.

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, s a nyugat-európai import miatt következett be. Az agrárkamara elemzése szerint ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Jelenleg kilónként 280-300 forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt.

Drámaian csökken a sertés felvásárlási ára annak ellenére, hogy az elmúlt mintegy 60 évben még soha nem tartottak ilyen kevés sertést Magyarországon. A Magyar Agrárkamara szerint az áresés a forint erősödése, s a nyugat-európai import miatt következett be. Az agrárkamara elemzése szerint ma a vágóhidak 30 százalékban importált állatot dolgoznak fel. Jelenleg kilónként 280-300 forint között mozog az élősertés átvételi ára, holott augusztus elején még 340 forint volt.