Megdőltek az elméletek - a magyar cégek önállónak érzik magukat

Az év elején 200, a Top 200-ba tartozó cég körében végzett kutatás eredményei szerint a megkérdezettek többsége nem állami támogatásokra, hanem döntésekre vár. A megkérdezett magyar cégeknek, függetlenül az iparágtól, árbevételtől és a foglalkoztatottak számától nincs egységes válságkezelési stratégiája, az atipikus foglakoztatási formák iránt, mint például a kölcsönzés, nőtt az érdeklődés. A válaszokból az derül ki, hogy a válság ellenére a cégek 17,8 százaléka munkaerő-felvételre készül, a legtöbben - közel 30 százalék - az információtechnológai (IT) szektorban, 33,1 százalékuk pedig a munkatársak alapbérét is emelné. Miközben a megkérdezettek 25,7 százaléka a juttatásokat is bővítené, a cégek nem nagyon tervezik, hogy a béren kívüli juttatások felé mozdulnak el - ismertette az egyik legnagyobb munkaerő-piaci szolgáltató cég felmérésének eredményeit egy sajtóbeszélgetésen Kiss Judit ügyvezető.

A felmérés ennél nagyobb meglepetést is okozott - derült ki G. Nagy Balázs és Szekeres Katalin, a cég két vezető munkatársának szavaiból. A felmérésre érkezett válaszok elemzése során az első felismerés az volt, hogy az általánosan hangoztatott munka-erő-piaci prekoncepciók megdőltek. Nem igazolódott, hogy a válság során átrendeződik a bérstruktúra, megnő a szerepe a bérkiegészítő juttatásoknak, de megdőlt az az előfeltevés is, hogy a válság lefelé menő szakaszában nem várható létszámbővülés. A válaszolók azt sem igazolták vissza, hogy a válságkezelés elengedhetetlen feltétele a kormányzati támogatási rendszer biztosítása, sőt egyenesen úgy tűnik, a piaci szereplők érettnek és önállónak érzik magukat ahhoz, hogy a munkahelyek védelmében saját erőből hozzanak stratégiai döntéseket, és az államtól nem segítséget, csupán kedvezőbb, a kritikus időszaknak megfelelő piaci feltételeket kívánnak - hangzott el.

Válsággal kapcsolatos cikkeink itt!