Ebugatta "adó" lesz - az önkormányzat dönthet, bevezetik-e vagy sem

A tévedések és félinformációk már aznap a közbeszéd tárgyát képezték, amikor hétfőn a parlament elfogadta az 1998-as állatvédelmi törvény módosítását, amely többek közt az ebrendészeti hozzájárulásról és a veszélyesnek nyilvánítható ebekről is szól. A tisztes kutyatartók számára fájó pont, az állatvédelem viszont fontosnak tartja a köznyelvben csak ebadónak hívott díjat, amelynek bevezetését minden önkormányzat maga döntheti el. Évente 6 ezer forintot kérhetnek egy átlag kutya után a települések a gazdáktól, de dönthetnek úgy is,  hogy ennél kevesebbet rónak ki, ám ha egy ebet veszélyesnek nyilvánítanak, akkor akár 20 ezer forint is lehet a beszedhető díj mértéke. 
- Megszűnt a kutyák fajta szerinti veszélyessé nyilvánítása - szögezte le  Berey Attila, aki a törvénymódosítást szorgalmazó Állatvédelmi Tanácsadó Testület elnöke. - A módosítás érvénybelépésétől  szakértő döntheti el, vajon egy kutya veszélyes-e vagy sem. Ám az nem lesz elég, hogy valaki bejelenti egy kutyáról a jegyzőnél, hogy  veszélyes. A szakértő ugyanis megvizsgálja,  miért viselkedett úgy a kutya, okozott-e sérülést és milyen körülmények között történt az esemény - magyarázta Berey Attila.
A törvénymódosítás értelmében azonban nem is minden kutyára vonatkozik majd az ebrendészeti hozzájárulás: kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás kutyák,  a honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, illetve közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott ebek, a menhelyen élők, illetve onnan örökbefogadottak,  s ami miatt tulajdonképpen a díjat bevezetik:  az ivartalanított kutyák. A törvényalkotók ugyanis azt remélik, hogy az emberek nem rakják ki kedvenceik szűrét csak azért, mert díjat kell utánuk fizetni, inkább megfontolják az ivartalanítás lehetőségét. Ez az eljárás ma kan kutyák esetében 15-20 ezer, szukáknál 20-25 ezer  forint között mozog, rendelőnként és településenként változik, s időnként 30-50 százalékos akciókat is hirdetnek. Ez azt jelenti, hogy  két-három éven belül megtérül a műtét díja. Az általunk megkérdezett megyei települések még nem tudják, hogy jövőre bevezetik-e a hozzájárulást, Székesfehérváron például csak annyit mondtak: a közgyűlés dönti majd el, kivetik-e vagy sem.

Országgyűlési képviselő Bicske polgármestere, Tessely Zoltán is, s azt mondja:  megfontolják, hogyan lehetne bevezetni a hozzájárulást, mert náluk komoly gond a kóborkutya kérdés.  A bevezetés után 3 évvel már komoly eredmények várhatók - mondja.
Csákvár polgármestere, Katonáné Venguszt Beatrix sem tudja még, mit kezdenek az ebadóval, ám egy biztos: a jövő évi költségvetésbe még nem tervezték be az ilyen jellegű bevételt.   Majd a képviselők eldöntik - tette hozzá.