Átalakítják az önkormányzatokat? Egyelőre találgatások vannak

Kormányzati körökből származó információkra hivatkozva sokan kész tényként kezelik, hogy a kormányzat hozzányúl az önkormányzati rendszerhez. Hivatalos döntések az ügyben nincsenek, így csak a találgatás folyik.
Felmerült például, hogy a kistelepülések esetében megszüntetnék a képviselő-testületet, nem lenne polgármester és jegyző sem, a település élén elöljáró állna. Ám a dolog kissé életidegennek tűnik. Hiszen nem lenne testület, amely a település érdekeit hivatott képviselni.
Az szinte minden, demokratikusan működő országban felmerül, hogy felesleges hivatalt működtetni a legkisebb helyeken is. Alsó-Szászországban például a nyolcvanas években kötelezték a településeket olyan egyesülésre, hogy együttes létszámuk elérje a 3 ezret. E településcsoportok egyetlen hivatalt működtettek, ott intézték valamennyiük ügyét. Az egyes települések önállósága viszont megmaradt, társadalmi megbízatású képviselő-testületük és polgármesterük is maradt. A döntéseket ők hozták, ám a közös hivatal hajtotta végre. Ez a megoldás meghagyta az érdekképviseletet ellátó választott testületet.

Az biztos, hiszen bejelentették, hogy 2013-ra kiépítik a járási kormányablakokat is. Vagyis a lakossághoz közelebb viszik az ügyintézésben fontos szerepet játszó ügyfélfogadást. Kérdés persze, hogy mit értenek majd járásokon? Az egykori járások visszaállítása nem valószínű, hiszen azóta sok minden változott. Ráadásul meglehetősen nagy szervezeti egységek voltak. Az egykori dunaújvárosi járás települései ma három kistérséghez tartoznak: dunaújvárosi, adonyi, ercsi. Valószínűbbnek látszik hát a jelenlegi kistérségi rendszerből kiindulni.
Kérdés persze, hogy a járási kormányablakok csupán ügyfélfogadó helyek lesznek-e, vagy pedig hozzájuk kerülnek olyan feladatok, amelyeket manapság az önkormányzatok látnak el.
Jelenleg az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok nem finanszírozhatók azokból a normatívákból, amelyeket az államtól kapnak.  Mindenképpen újragondolandó az önkormányzatok feladatköre. Az például ma is látszik, hogy az okmányirodák működtetése nem önkormányzati feladat, így azok könnyen állami kézbe kerülhetnek, s akár a járási kormányablakok bázisát is adhatják.  Az útlevelek, jogosítványok kiadása sokkal inkább az állam profiljába illik bele, mint az önkormányzatokéba.
Az tény, az önkormányzatok két évtizedes működése megmutatta a rendszer hibáit. A szakemberek régóta beszélnek az átalakítás szükségességéről. Most a kétharmad birtokában a kormányzat megteheti a szükséges lépéseket. A következő egy-két évtizedre meghatározhatja az önkormányzatiságot és a közigazgatást.