Pákozd: lövészállás az erdő közepén

Furcsának tűnhet, hogy egy katonai objektum, lövészállás, harckocsi, képek és eszközök a magyar honvédség, katonaság életéből, hétköznapjaiból,  ennyire vonzó tud lenni. Pedig így van, a Velencei-tó északi partján, Pákozdon az egyik legélménydúsabb hely a katonai emlékpark a maga négyféle kiállításával, a technikai kisebb és nagyobb csodákkal,   a lövészárokkal, a 48-as emlékművel, a virtuális repüléssel és a környező erdő szépségeivel.
- Úgy a melegben, mint a hűvösebb időben átlagban hozzuk az eltelt  több év elképzeléseit a látogatottság tekintetében - Görög István, a katonai emlékpark igazgatója nyugtázta ily módon az idei nyár eddigi tapasztalatait. - Az azért látszik, hogy összességében nem tudnak nagyobb összegeket fordítani még az ilyen kirándulásokra sem a látogatók, de azért jönnek hozzánk.  Az érkezők legtöbbjét meglepi, amit az emlékparkban látnak, kipróbálhatnak.  Dicséretüket elmondják szóban, de  az emlékkönyvben is elismerő szavakat olvasunk,  és ez  jó érzés mindenki számára, aki az emlékparkban dolgozik. Az emlékhely tizenegy civil szervezet összefogásával jött létre, emléket állít az eltelt 160 év  katona hőseinek, a Magyar Békefenntartó emlékmű és a békefenntartó kiállítás katonáink áldozatvállalásának.


A Mészeg-hegyi Tourinform irodánál fotózkodott épp egy társaság, amikor ott jártunk, egy hölgy Pest megyéből  érkezett,  a társaság másik fele  Szerbiából, a Vajdaságból.
- Jártunk Sukorón a református templomnál, a katolikus templomtól gyönyörű a kilátás  a Velencei-tóra - mondta Katrin Ilona, aki testvére családjának kíséretében kirándult a hegyen. - Hogy nem süt a nap, és kicsit esik, szemerkél  az eső, az nem baj, nem zavar bennünket.   
Szikora Eszter és kislánya,  Karolina a Vajdaságból érkezett, megnézték Székesfehérváron a városközpontot, és a természetesen a Bory várat,  Pákozdon sétáltak a parkban.
- Megnézzük a 48-as kiállítást - sorolta az édesanya. - Még nem jártunk  erre,  nagyon tetszik minden, amit eddig láttunk, kirándulásra pedig pont megfelelő az idő,  senkit nem zavar a szemerkélő eső.
Törzsök Tiborné,  a Tourinform irodában megerősíti ezt, tapasztalják, amikor kissé szomorkásabb az idő, megnövekszik a   forgalmuk.
- A katonaság története 1868-2004-ig képekben, elbeszélésben érdekli a látogatókat. Szeretik a vendégek,  ha élő szó kíséretében nézhetik végig a kiállítást, esetleg  katonai élményekkel fűszerezve. Vegyes a kép, de érkeznek csoportok, jártak erre táborozók is, de egyre gyakrabban üdvözölhetünk  családos csoportokat. Külföldi vendégeink  is vannak, kevesebben, mint  amennyit megszoktunk, de volt már holland, dán, osztrák, szlovák - affelől nagyon sokan érkeznek az utóbbi években -,  valamint  erdélyiek is.


Azt is  megtudjuk, hogy a gárdonyi kerékpárkölcsönző,  Teker Zoltán  vállalkozásának egyik állomása az emlékparkban van. A drótszamár népszerű közlekedési eszköz a tóparton, de természetesen másutt is. Sokat lendített az ősi  és  sportos  közlekedési  eszköz  népszerűségén a kiépített kerékpárút, amelyen biztonságban kerekezhetnek a túrázók. Találkoztunk velük bent a faluban, Pákozdon is, Pestről érkeztek, őket sem zavarta a szemerkélő eső. Csak átutazóban  kerekeztek a községben, nem szálltak meg, de a   falusi vendéglátók mégis több   hosszú hétvégére érkezőre számíthatnak. Hétközben a csatornaépítő munkások lakják a házakat,  hétvégeken családok foglalják el azokat. Miközben ezeket az információkat összegyűjtöttük, egy másik családdal is megismerkedtünk.  Pécelről érkeztek kocsival, de a déli parton hagyták, hajóval jöttek az északi partra. Két éve már jártak erre, de visszahúzta őket a sok látnivaló, mondta családfő, Gálvölgyi Zoltán,  aki  István Pál és  Zoltán Szabolcs  nevő fiaival, valamint Dóri Erikával  nézett körül a parkban. A fiúk felmásztak a harckocsira, beültek   a repülőszimulátorba.  
- Azt az egyet kifogásoljuk, hogy nem tudott a kisfiam  felpróbálni valamilyen katonai ruhát, két éve  megtehette - tette hozzá Gálvölgyi Zoltán.  A kirándulók közül többen választják a hajókázást, ahogy tette ezt a Gálvölgyi család is. Néhányan a Szúnyog-szigeten hagyják a kocsit, onnan sétahajóznak át a déli partra, mások fordítva teszik ezt.   A felkészült túrázóknak meg se kottyan egy kis séta az emlékparkig, a legtöbben  megnézik a Don-kanyar emlékkápolnát, és besétálnak a Pákozd-Sukorói arborétumba is. A Mészeg-hegy 160,5 méteres csúcsán,   96 hektáron terül el az arborétum, ahol 250 fa és cserje  zöldjében gyönyörködhetnek a kirándulók. Akinek nincs tériszonya, felmászhat a  kilátóról belátni onnan az egész Velencei-tavat, egy jó fényképezőgéppel be lehet cserkészni a környéket, hogy a panorámából ne csak az emlékezetben vigyenek haza egy darabot a látogatók. Az arborétum látnivalói mellett pihenést és jó játékot is kínál. A kalandvár, a sportpályák mellett bográcsolhatnak, szalonnát süthetnek a kirándulók - ha ez épp megengedett -, de megnézhetik a tájmúzeumot is, amelynek tetőterében a tavi halászati eszközöket mutatják be a fenntartók.