Sukoró-ügy - Júniusban lehet döntés a telekcsere-szerződés semmissége ügyében

A csereszerződést 2008 nyarán kötötte meg az alperes - a turisztikai beruházásban érdekelt befektetőcsoportot képviselő Joav Blum izraeli-magyar üzletember - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel. A megállapodás értelmében a tulajdonában levő két albertirsai külterületi, valamint egy pilisi külterületi ingatlant cserélték volna el a magyar állam tulajdonában álló húsz sukorói, külterületi ingatlanért.

Az ügyben tavaly decemberben az első fokon eljáró Fejér Megyei Bíróság kimondta a szerződés semmisségét. A bíróság a szerződés semmissé nyilvánításának okaként egyrészt azt jelölte meg, a megállapodás megkötésének időpontjában nem volt olyan közérdekű cél, amely indokolta volna, hogy a sukorói ingatlanok az állami földterületekre vonatkozó jogszabállyal ellentétesen, pályáztatás nélkül kerüljenek az üzletember tulajdonába, továbbá, mert az ingatlanok cseréjénél feltűnő értékaránytalanság volt.

Az alperes, Joav Blum Pest megyei telkeinek értékét ugyanis a perben kirendelt értékbecslő 264 millió forintra értékelte, a csereszerződésbe foglalt 787 millió forint helyett, a sukorói földeket pedig mintegy 1,7 milliárd forintra, a szerződésben meghatározott 1,084 milliárd forint helyett. Ezzel mintegy 1,5 milliárd forint kár érte volna a magyar államot.

Az elsőfokú ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, elsődlegesen kérte a döntés hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig a megváltoztatását és a kereset elutasítását. Ellenkérelmében az állam az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte.

Az alperes képviselője a szerdán kezdődött másodfokú eljárásban többek közt arra hivatkozott, hogy az első fokon eljárt bíróság nem vette figyelembe, hogy miután a befektető még az elsőfokú döntés meghozatala előtt bejelentette: eláll a csereszerződéstől, a szerződés visszamenő hatállyal megszűnt. Szerinte a bíróság nem vizsgálta meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet mint felperesi képviselő státuszát és képviseleti jogát a perben, továbbá az ügyben kizárt, vagyis a felperes érdekkörébe tartozó szakértőt rendeltek ki.

A felperes képviselője többek közt kifejtette: a befektető egy turisztikai célú beruházással kereste meg az államot, meghallgatásán ő maga is elismerte, hogy egy „A” osztályú kaszinót kívánt létesíteni. A tárgyalások is ennek szellemében folytak, nem pedig azzal a céllal, hogy a befektető által felkínált csereingatlanok érintik a tervezett M4-es főút nyomvonalát. Szerinte az alperesnek is tisztában kellett lennie, hogy a közcél színleléséről van szó, amikor a megkötött csereszerződésbe a turisztikai cél már nem került bele, csak az út nyomvonalának megszerzése az állam részére.

A per szerdai tárgyalásán a hallgatóság soraiban Tátrai Miklós, az MNV volt vezetője is megjelent.