Királylánykeresőben

A Vörösmarty Színház közönségének már volt alkalma megtapasztalni, hogy Zsurzs Kati miként képes a színpadról irányítani, bűvkörébe vonni a nézőtéren ülő gyerekeket, akik az ő hatására a játékba is szívesen bekapcsolódnak.  Igaz, van annak már jó néhány éve, amikor  a szintén általa írt, rendezett  Zsuzsika hangjai című produkció óriási sikert aratott...
Ám szerencsére, a  színház megbízott igazgatója, Quintus Konrád most újra egy interaktív mesedarab színpadra állítására kérte fel a színésznőt.
- Én voltaképpen úgy érzem, mintha  csak hazajöttem volna Székesfehérvárra - mondja nevetve Zsurzs Kati, aki bár az az elmúlt években sajnos nem szerepelt a Vörösmarty Színházban,  nagyon jó feladatokat kapott budapesti teátrumokban. (A színésznő azt is elárulja, hogy amióta nem találkoztunk vele, megszületett a második unokája, aki szintén kisfiú.) 
Az előadásról Zsurzs Kati azt  mondja, A rózsátnevető királykisasszony című interaktív játékát korábban Veszprémben mutatták be, még Bujtor István felkérésére. Ám a mostani,   fehérvári produkció szinte  mindenben különbözik majd a hajdani, veszprémi előadástól... Egészen más a díszlet (a jelmezekkel együtt Juhász Kati munkája)  és új a remek a zene is, amit Walla Ervin komponált: olyan,  akár a népzene.   A dalok szövegei  eredeti népköltések, igaz, itt-ott átigazították őket, hogy  igazodjanak a cselekményhez.

 A történet helyszíne a Mese-Múzeum, amely egy hajdani kastélyban jött létre. A múzeum gondnoka, a játékmester és mesélő  pedig Zsurzs Kati.  A múzeumban őrzött hatalmas ládában megtalálhatók mindazok a tárgyak, amelyek A rózsátnevető királykisasszonyra emlékeztetnek: egy csokor rózsa, amit még gyerekkorában nevetett, no meg az első báli ruhácskája. Ám a királykisasszonynak nyoma veszett...  
- Benedek Elek sok-sok  meséjéből született meg a darab, hiszen a címadó A rózsátnevető királykisasszony története hátborzongató  horror - mondja Zsurzs Kati, utalva arra, hogy abban a mesében a királykisasszonynak még a szemét is kivájják. - Azt a mesét ne is várják  a nézők:  csupán a vonzó, kedves figurát, a rózsátnevető, gyöngyöt síró  királykisasszony alakját  emeltem át a színpadi történetbe, amely voltaképpen egy klasszikus, királylánykereső história. A többi szereplői is a mesék jellegzetes típusai:  Ribizke, a királylány szolgálólánya, János, a feledékeny mindenes, és az elrabolt királykisasszony nyomába eredő   Királyfi. A királylány keresése közben hőseink sok izgalmas kalandot élnek át, több  mesealakkal találkoznak. A mese végét nem áruljuk el, de az bizonyos:  a játékba minduntalan bevonják a szereplők a gyerekeket is. Hol énekelniük kell, hol pedig madárként csiripelniük, olykor pedig a véleményüket is megkérdezik...

Zsurzs Kati játszótársa az interaktív darabban négy fiatal színész. a Rózsátnevető Királykisasszonyt Dézsi Éva Darinka, a Királyfit Szilvási Dániel, Ribizkét, a szolgálólányt Schramek Andrea, Jánost, a mindenest Madár Tamás formálja meg. Emellett persze ők alakítják felváltva mindazokat a szereplőket, akikkel a királylánykeresés közben hőseink találkoznak... Külön érdekeség, hogy élőzene társul a játékhoz: a zenészek ott muzsikálnak a színpadon, a szereplők pedig őket is meg-megszólítják, mint afféle régi barátokat, akik követik a történetet.