Több milliós vesztegetések, korrupció az adóhatóságnál - újabb gyanúsítottakat fogtak el

A bűnszervezet működése nyomán   az adóhatóság - így az állam -  100 millió forintot meghaladó bevételtől esett el.  A hivatalos személyeket  a szervezet tagjai alkalmanként  200-300 ezer, de   jelentősebb üzleti érdekeltségnél   több millió forinttal, összesen   10 millió forintot is meghaladó összeggel vesztegették meg.
A csütörtöki akciót    egyébként a Központi Nyomozó Főügyészség  a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysággal  közösen végezte,  a NAV biztonsági főosztály munkatársainak és a   fehérvári   rendőrkapitányság járőreinek bevonásával. Az  ügy előzményei azonban jóval korábbra   nyúlnak, és erről Budapesten, a Központi Nyomozó Főügyészség épületében tartottak sajtótájékoztatót.  A korrupciósorozat hátterét Fazekas Géza   megbízott osztályvezető ügyész tárta az újságírók elé, akik  a monitorokon  a házkutatásokról készült képeket és a  nyomozásról összeállított videót  is láthatták.    Fazekas felidézte: vesztegetés  bűntette miatt  a  Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság  azért indított nyomozást 2010. elején, mert  fennállt a gyanú, hogy az Apeh  Közép-dunántúli  Regionális Igazgatósága (akkor még úgy hívták)   egyes munkatársai  köztük vezető beosztásúak  jogtalan  előnyben részesítenek     magánszemélyeket. Természetesen anyagi ellenszolgáltatás fejében.  A gyanú    később tovább erősödött,  ezért 2010. június 26-án hat    adóhatósági  dolgozónál és két magánszemélynél  a  lakó- és munkahelyükön   házkutatást tartottak,  kihallgatták őket, és hármukat őrizetbe   vették.   A gyanúsítotti kör ekkor már 26-ra bővült.    Bő fél évvel később, 2011. január 25-én újabb NAV-osztályvezetőt vettek őrizetbe.   (Megjegyzendő:  idén áprilisban megváltoztak a    hatásköri szabályok. Azon közélet  tisztasága elleni bűncselekményekben,  amelyekben a városi,  a megyei, a regionális és az országos illetékessségű közigazgatási szerv   vezető beosztású dolgozója gyanúsítható, a Központi Nyomozó Főügyészség jár el.  Tavaly megváltozott az Apeh neve is. Az adóhatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, rövidítve a NAV  része lett.)
 E kis kitérő után    folytassuk azzal, hogy májusban   az ügy összes   irata a   fővárosi    nyomozó főügyészségre került.  Ekkor már 35 gyanúsított volt.  A  főügyészség azonban   ezután is a megyei rendőr-főkapitánysággal   szorosan együttműködve   folytatta  és  jelenleg is folytatja a nyomozást.   Titkos eszközeket is alkalmaztak, az eredmények feldolgozásában pedig  az adóhatóság   biztonsági főosztálya segített. Így jutottak el a csütörtöki közösen végzett akcióhoz. Kilenc személynél, 13 helyszínen tartottak házkutatást  Fehérváron, a város környékén és Budapesten. Heten még nem voltak gyanúsítva,  kettejüknél viszont újabb  bűncselekmények megalapozott gyanúja merült fel. Négy embert őrizetbe vettek, közülük három a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ebben az ügyben az adóhatóság embere.      Többségük megtagadta, a vallomástételt és panasszal élt  a kényszerintézkedésekkel és a gyanúsítással  minősített vesztegetés és befolyással üzérkedés  szemben.  Ám  akadt olyan is, aki  teljes körű  beismerő vallomást tett.
Az eddigi adatok szerint  a  bűncselekmények többségét bűnszervezet tagjaként követték  el, és a szervezet  N. Lajos   magánszemély  és Sz. József  Apeh hátralékkezelési ügyintéző    vezetésével működött.  A szervezet tagja volt még  M. Sándor  osztályvezető, J. Zsolt és O. Lajos  végrehajtási ügyintéző, E. Péter árverési ügyintéző, P. Zsolt   végrehajtási ügyintéző és N. Péter  kijáró végrehajtó.  A   nyomozó főügyészség szerint a bűnszervezet vezetői  a szervezet további tagjaival szándékegységben, szervezetten és összehangoltan   rendszeres haszonszerzésre törekedve  több adóigazgatási eljárásban 2008. januárjától  2010. június 16-áig   korrupciós bűncselekményeket követtek el.
A  nyomozásban oroszlánrészt vállaló   Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság  gazdaságvédelmi   osztályának  őrnagya, Szelle László   ismertette a szervezet működésének módszereit.    Elmondta, hogy egy korábbi adóhatósági   dolgozót kerestek   meg  a   magánszemélyek, vállalkozók,  remélvén, hogy rajta, adóhatósági kapcsolatai révén el  tudják érni azt, amit akarnak. Azt kérték, hogy készpénzért vagy  egyéb jogtalan előnyért cserébe   segítsenek  az ügyeiket   a hivatali ügyintézők,  illetve vezető beosztású személyek befolyásolásával  a számukra kedvező módon  elintézni.  Megvoltak  az  eljárások befolyásolásának  módszerei a  működésüket fenntartani kívánó vállalkozók   esetében, illetve a tevékenységüket   folytatni nem kívánó társaságoknál, adózóknál.  Emellett   a szervezet tagjai a befolyásukat  a konkurens  vállalkozások   adóhatósági   vizsgálatokkal   történő ellehetetlenítésére  is felhasználták.
Az eljárás során eddig összesen 42 személyt  hallgatott ki gyanúsítottként  a rendőrség, illetve az ügyészség.       Beleértve a 15 NAV-, azaz    adóhatósági dolgozót, akik közül négyen  osztályvezetők.  A gyanúsítottak körében van még  két könyvelő,  míg a többiek, 25-en,  vállalkozók és magánszemélyek.
A  pénteki sajtótájékoztatón ott volt Burillák Attila, a NAV  sajtó és kommunikációs főosztályvezetője is.    Hangsúlyozta, hogy minden  segítséget megadnak a   korrupciós ügy felderítéséhez, és mélységesen elítélik   a volt kollégáik  tetteit.       Mint mondta, a szervezetben dolgozó 23 ezerhez képest elenyészőnek tűnhet a mostani gyanúsítottak száma, de egy eset is sok, amely a hatóság tekintélyét rombolhatja. Pszichológiai  vizsgálattal  próbálják kiszűrni az alkalmatlanokat, és elemzésekkel, képzésekkel   erősítik a munkát.