Megrongált villanyórák - ki fizet?

- A villanyórák zárható szekrényben vannak - ami ugyan kinyitható -, ráadásul a pincében, képtelenség még csak feltételezni is azt, hogy innen áramot loptak volna - mutatja Csárády László, az egyik Palotai úti társasház közös képviselője, aki szerint az elmúlt hetekben például a Vásárhelyi úton is több tíz villanyóraplombát téptek le ismeretlenek. Ilyen esetekben - ha tömeges rongálásról van szó - az áramszolgáltató elengedi a százezres kötbért, ám az új óra beszerelését a lakóknak kell fizetni. A Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületének fórumán más problémák is felmerültek.

Az elmúlt hetekben több, fehérvári épületben is letépték valakik a villanyórák hitelességét igazoló plombákat. Két hónappal korábban Debrecenben ennél is tömegesebb plombarongálás történt. Ilyen esetben vajon ki a felelős a történtekért? 
- A villanyóra-leolvasó hölgy  vette észre, hogy eltűntek a plombák több óráról is, és természetesen azonnal  jelentette ezt az áramszolgáltatónak. Ha  biztonsági zárat szerelnénk fel az óraszekrényekre, akkor igen körülményes lenne az esetleg lecsapott biztosíték visszakapcsolása. Egyébként sem volt eddig példa arra, hogy letépjék a plombákat. Kicsit furcsa számunkra ez a fajta vandalizmus, mindössze a plombát szedték le, az órát magát még csak meg sem karcolták! Vajon kinek lehetett az érdeke az, hogy a lakókkal új órát szereltessen fel? - tette fel a kérdést Sasvári Ferenc, a Palotai úti társasház gondnoka, aki szerint képtelenség, hogy innen bárki is áramot lopott volna. Csárády László közös képviselő szerint a városban több helyen is előfordult plombaletépés az elmúlt hetekben.

A Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete által rendezett fórumon ugyancsak felmerült a villanyóraplombák  problémája. Egyházi Nikoletta,  az E.on sajtószóvivője szerint amennyiben egy-egy épületnél tömeges plombaeltűnést tapasztalnak - ilyen volt legutóbb márciusban Debrecenben -, akkor az egyértelműen rongálásnak számít, és nem azzal a céllal történt, hogy valaki vagy valakik áramot lopjanak. Ilyen esetben az áramszolgáltató elengedi az úgynevezett kötbért (ami adott esetben akár 300 ezer forint is lehet - a szerk.), s csak az órák cseréjét kell a lakóknak megfizetniük. Ennek összege egyébként darabonként így is 20-30 ezer forint. Lapunk kérdésére a szóvivő azt is elmondta, hogy megrongált villanyórák esetében direkt nem alvállalkozókkal, hanem saját szakembereikkel cseréltetik újra az órákat, így biztosan nincs meg az a lakók által esetlegesen feltételezett érdek, miszerint az alvállalkozók a plombák letépésével szereznének maguknak új munkát. A szóvivő a konkrét Palotai úti eset ügyében elmondta, jelenleg még zajlik a vizsgálat, mi is történt, erről néhány nap múlva tud részletes tájékoztatást adni. Hozzátette,  a vita elkerülése érdekében  célszerű úgy lezárni a villanyóraszekrényeket, hogy a lakókon kívül senki más ne férhessen hozzájuk.

Az elsősorban közös képviselőknek szervezett fórum másik nagy témáját a Székesfehérváron és az országban is  egyre szaporodó, a régi csövek állapota miatti gázelzárás volt. Lapunk is nem egy esetről írt, a Deák Ferenc, valamint a Horvát István utcában  például hetekig nem volt télen gáz, mivel szivárgást érzékeltek.
Mint Hohl István, a gázszolgáltató régióvezetője elmondta, a legtöbb emeletes ház harminc-negyven évvel ezelőtt épült, s a bennük tekergőző gázvezetékek,  elzárócsapok  életkora is hasonló. A fő gázmérőórán túli vezeték karbantartása a társasház dolga, ám ha valaki gázszagot érez, és ha a szolgáltató mérései is igazolják a szivárgást, a gáztörvény szerint nincs mérlegelési jogkör, azonnal be kell szüntetni a gázszolgáltatást,  amíg a ház nem gondoskodik a hálózat javításáról.
- A házon belüli felújítás esetén gáztervet kell készíttetni, amely  tartalmazza, milyen, mekkora a levegőutánpótlás. Olyan gázszerelőt viszont semmiképpen nem szabad megbízni például az elzárócsapok beépítésével, aki nem készít ilyen gáztervet, azaz nem garantálja, hogy a gázszolgáltató átveszi majd a felújított vezetéket. Az olcsó így lesz sokkal drágább, hiszen lehet, hogy újabb munka szükséges az átvételhez - hangsúlyozta Hohl István.

Több közös képviselő is felvetette a problémás jelenséget, miszerint a távfűtésre kötött épületekben egyre többen a sütővel és a gázrózsákkal fűtenek, miközben elzárják a radiátorokat, hogy azért ne kelljen fizetni. Ennek az oka, hogy az ilyen típusú épületekben nincs lakásonkénti gázmérő óra, a lakók átalányt fizetnek, az élelmesebbek ezt kihasználva fűtenek a sütővel, így ez a költség megoszlik az összes lakó között. Ez régebbi készülék esetén akár robbanásveszélyes is lehet, másrészt a radiátorokkal fűtők jogosan reklamálnak.
A szakember szerint elvi lehetőség van a lakásonkénti mérő kiépítésére, ám ennek költsége százezres nagyságrendű, s nem biztos, hogy megéri az egyetlen gáztűzhely miatt. Aki nem szeretne a többiek helyett fizetni, jobban jár, ha lecseréli villanytűzhelyre a régit. Ha a lakás van szerződésben a gázszolgáltatóval, akkor a szerződést le lehet mondani, ha a ház van szerződésben, akkor viszont a társasháznak kell eldöntenie, elfogadja-e a villannyal főző lakó "kijelentkezését".

Mire mennyi a határidő?

- Társasházak esetében hatévente érintésvédelmi, kilencévente pedig tűzvédelmi felülvizsgálatot kell(ene) tartani.

- Habár előírás nem vonatkozik rá, az ötévesnél öregebb flexibilis gázcsöveket érdemes átnézetni vagy kicserélni.

- Közterületi gázszivárgás esetén a gázszolgáltató azonnal köteles a hiba elhárítását megkezdeni. Ha a szivárgás a társasház belső vezetékén van, azt a háznak kell megszüntetnie.