A megyei jogú városok szerepéről tanácskoznak Fehérváron (frissítve 19.15)

Székesfehérvár - A megyeszékhelyen tanácskozik két napig a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlése. A tanácskozás pénteken délután kezdődött a városházán.

Tribolt Lajos

Cser-Palkovics András,  vendéglátó polgármester már most hívta a szövetséget 2013-ra, amikor Szent István halálának  975. évfordulójára emlékezünk és a 75. évfordulója lesz a Fehérváron tartott utolsó országgyűlésnek. A rendezvényen ott volt Balsay István és Warvasovszky Tihamér korábbi polgármester.

 

 

- Az állam legfontosabb szövetségesei a nagyvárosok. Remélhetőleg az új önkormányzati rendszer kitüntetett szerepet ad ezen településeknek - mondta megnyitójában Cser-Palkovics András,  Székesfehérvár polgármestere.
- Az alkotmány után most a sarkalatos törvények elfogadása következik majd - ezt már Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke mondta újságíróknak. A sarkalatos törvények egyike lesz az önkormányzati törvény. A fideszes politikus konkrétumot még nem tudott mondani, de azt jelezte, hogy  a megyei jogú városok kitüntetett szerepe valószínűleg megmarad. Hiszen ezekbe a városokba koncentrálódik a társadalmi, kulturális erőforrás, de a gazdasági potenciál is. A vidéknek ezek a városok a motorjai. Durván 2,3 millió ember él a 23 megyei jogú városban. Ez az ország lakosságának közel a negyede. A fővárossal és az agglomerizációval együtt az ország népességének felét adják. Éppen ezért a megyei jogú városokban úgy vélik, ezt a szektort erősíteni kell.

 

 


Kósa Lajos lapunk kérdésére elmondta, hogy az országban mintegy 300 intézményfenntartó - a főváros, a kerületek, a megyék, a megyei jogú városok és más nagyobb városok - működteti az ország intézményeinek több mint 80 százalékát, s ez érinti az ellátottak 85 százalékát. A maradék 1200 intézményfenntartó  kistelepülés. Náluk nincs meg az a potenciál, hogy megbirkozzanak a fenntartás gondjaival. Ott van olyan elképzelés, hogy átvegyék tőlük a feladatot. A mostani rendszer azért nem jó, mert ha egy település nem bír a feladattal, akkor átadja a megyének, ám annak sincs olyan jövedelme, hogy ellássa a munkát. Az egészségügyi intézményeknél pedig az látszik kibontakozni, hogy valamiféle állami irányítás alá kerülnek, mert az önkormányzatok képtelenek a finanszírozásukra. Alapvetően a kórházakról van szó, de hát akkor már a járóbeteg-ellátás is menne vele. Önkormányzati kézben az alapellátás maradna. Kósa elmondta, hogy a megyei jogú városok érdekérvényesítő képessége jó, de csak egységes reformban szabad gondolkodni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!