Bizarr eset a bomlásnak indult halott ügye

A kegyeletsértés enyhe kifejezés ahhoz képest, ami történt  - Papp Antal határozottan képviseli véleményét. Elképesztő ügyében végül lapunkhoz fordult, a nyilvánosság erejében bízva. Azért csak most, két és fél év elteltével, mert sokáig abban a tévhitben élt, hogy nálunk a törvény erejével a maga útján is megoldhatóak a visszásságok. Telefonált, leveleket írt, bejelentéseket tett, járta a hivatalokat  -  mindhiába. Mindenki elzárkózott és a másikra mutogatott, senki sem mert állást foglalni.

MÍG LELKÉBEN NEM ÉRZI  

Egész vaskos dossziényi írásos dokumentuma gyűlt már össze. Sorban mutatta őket ottjártunkkor, felidézve beszélgetésünk során a szövevényes ügy egyes mozzanatait, néhányhoz hosszabb-rövidebb magyarázatot is fűzve.
Édesapja 2008 nyarán hirtelen hunyt el. Az ügyeletes orvos azonnali boncolást kért, ennek ellenére a temetkezési vállalkozó csak két nap múlva szállította be a halottat a székesfehérvári patológiára, s a nagy melegben nem gondoskodott kellően a hűtéséről - idézte fel a történéseket az enyingi férfiú. A holttest már bomlásnak indult, szaga volt, elszíneződött, a patológián nem vették át, a vállalkozót egyből átirányították szállítmányával a Béla úti temetőbe, ahol az elhunyt a ravatalozó elfekvő konténerébe, úgyszintén bomlásnak indult holttestek közé került.
A férfi minderről egy darabig semmit sem tudott. Kérdezősködött, nyomozott, a vállalkozót három nap elteltével ő kereste, az illető magyarázkodott. Kész tortúrán ment keresztül, mire megtalálta apját. Közben hallotta: sajnos már más is járt így. Külön költséggel úgymond rendbe tetette halottját (a naturális részletekre most nem térnénk ki), majd egy másik településről szolgáltatót fogadva eltemettette. A lelki megpróbáltatásokon túl a pluszköltségek miatt mélyen a pénztárcájába kellett nyúlnia. Elhatározta: nem hagyja magát. A sebek addig nem forrnak be teljesen, míg lelkében nem érzi úgy, hogy mindent megtett, amit megtehetett halottja emlékéért, a tisztességért, a becsületért. Hogy édesapja végre békében nyugodhassék.

 
HATVANÖTEZER FORINT

Összetűzésbe került a vállalkozóval, aki hitegette, becsapta, semmiféle kártérítésre nem volt hajlandó. A szavakkal szinte kimondhatatlan kegyeletsértés miatt nem vagyoni eredetű kártérítést kér tőle.
Az ügyben a szükséges vizsgálatok lezajlottak, az eljárások lezárultak - tudatta lapunkkal a szóban forgó temetkezési vállalkozó. Véleményének hangot adott, de közléséhez nem járult hozzá, mint ahogy nevének közzétételéhez sem.
Olvasónk nézeteltérésbe keveredett a jegyzővel, az ÁNTSZ kistérségi intézetével és a megyei közlekedési felügyelettel. Az ombudsman viszont vizsgálatot rendelt el ügyében, és a temetkezési egyesület is támogatásáról biztosította. Panaszt tett az enyingi városházán, de amint elmondta, a jegyző a későbbiekben nem fogadta, nem segítette őt. Információnk szerint a polgármesteri hivatal közegészségügyi szabálysértés és kontárkodás (nem rendelkezett telephelyengedéllyel) miatt eljárást indított a vállalkozóval szemben, s végül 65 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta.
Az eljárást 2008-ban Mihályfi Gábor aljegyző folytatta le - mondta el érdeklődésünkre Szörfi István jegyző, most közösen ismét áttekintették az iratokat, és álláspontjuk szerint a hivatal valamennyi intézkedést megtett, amit a jogszabály a hatáskörébe utal. Amint más forrásból megtudtuk: temetkezést csak speciális szakképesítéssel lehet végezni, a képesítés megszerzéséhez temetkezési szolgáltatással foglalkozó vállalkozásnál eltöltött szakmai gyakorlat szükséges.
Az ÁNTSZ-től azt kérte panaszosunk, hogy bejelentése alapján vizsgálódjanak a vállalkozó telephelyén. Határozott lépést várt, egyenes állásfoglalást remélt, de úgy tájékoztatták: az állami szervezetnek nem feladata a temetkezési vállalkozók ellenőrzése. Ezzel ellentétben ma is állítja, hogy tud olyan temetkezési cégekről, amelyeknél a kákán is csomót keresett a szolgálat.
Almási Ferenc kistérségi tiszti főorvos arról tájékoztatott, hogy a panasszal kapcsolatos események 2008-ban lezárultak, az ügyhöz nem kívánnak hozzászólni.
Úgy tudjuk: halottszállító jármű csak akkor kaphat közlekedési hatósági engedélyt, ha a jármű zárt, belülről résmentes, fertőtleníthető fém- vagy műanyag lemezzel bélelt, ajtaja jól zárható és a koporsó rögzíthető. A panaszos fényképeket mutatott: a vállalkozó járművében nem volt elválasztva a vezető- és a rakodótér, a koporsót nem lehetett rögzíteni, s a tisztasága is kívánni valót hagyott maga után. Ezekről a Fejér Megyei Közlekedési Felügyeletnél is érdeklődtünk, de Marics András megyei vezető nem reagált megkeresésünkre.

AKI HALOTTAT VAGY EMLÉKÉT

A kegyeletsértésről így fogalmaz a Büntető törvénykönyv (Btk.): 181. paragrafusa : Aki halottat vagy emlékét a 179. vagy a 180. paragrafusban meghatározott módon meggyalázza, vétséget követ el, és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő. Visszakeresve: a 179. paragrafus viszont a rágalmazás, a 180. paragrafus pedig a becsületsértés kritériumait taglalja, nem a kegyeletsértését. Ez bizony a 22-es csapdája! A 22-es csapdája? Enyingi olvasónk a temetkezési egyesülettől is segítséget kért, de hatósági jogosítvány híján hivatalosan nem tudtak eljárni ügyében. Viszont rávilágítottak a jogi háttérre, és tanácsokkal is szolgáltak.
- Felháborító és borzasztó, ami a panaszossal történt - húzta alá Puskás Béla, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület alelnöke. Megítélése szerint a vállalkozót illető büntető feljelentésnek mindenképpen helye van ez esetben, s ha felkérik őket, a bírósági tárgyalás során szakértői feladatot is vállalnak.

JOGBIZTONSÁG, EMBERI MÉLTÓSÁG

Papp Antal panaszára az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté vizsgálatot rendelt el, amelynek befejezését követően megállapította a jogbiztonság, az állam objektív alapjogvédelmi kötelezettségének és az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben a kegyeleti jog megsértését.
Az ombudsman jelentésében kitért arra is, hogy a temető üzemeltetésének és a temetkezési szolgáltatók tevékenységének ellenőrzése a temető fekvése szerinti jegyző hatáskörébe tartozik. A közegészségügyi szabálysértés lefolytatására hatáskörrel rendelkezik mind a jegyző, mind az ÁNTSZ. Megállapította, hogy a jegyző nem gyakorolta ellenőrzési kötelezettségét, továbbá az ÁNTSZ kistérségi intézete helytelenül tájékoztatta az eljárás résztvevőit hatásköréről. Ezzel mindkét szervezet a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményével, illetve a kegyeleti jogokkal összefüggő visszásságot okozott.
 A Btk. 181. paragrafusa állapítja meg a kegyeletsértés elkövetési magatartását a halott vagy emléke meggyalázásának esetére - fogalmazta meg az országgyűlési biztos. Ezen részben olyan magatartás értendő, amely - ha élő személy ellen követték volna el - rágalmazás vagy becsületsértés vétségeként lenne büntetendő. A kegyeletsértés vétsége magánindítványra büntethető, amelynek a bíróság előtti előterjesztésére a sértett hozzátartozója és örököse is jogosult - tette hozzá.
 Folytatása következik?

Kusza és szövevényes

Az érintett hatóságok viselkedése érthetetlen, de hát hazánkban sajnos ma ez a helyzet - mondta el Puskás Béla, az országos egyesület alelnöke. Azt is hangsúlyozta, hogy a temetkezési vállalkozók túlnyomó többsége tisztességesen, a kegyeleti elvárásoknak megfelelően végzi a dolgát. Az árnyalt képhez viszont hozzátartozik, hogy a szakma felügyelete, ellenőrzése és szükség szerinti szankcionálása nincs megoldva. Hiányoznak azok a jogi lehetőségek, hogy a tör vény- és kegyeletsértő vállalkozásokat kizárják tagjaik sorából. Kusza és szövevényes az egész.