2010.11.17. 05:27
Megéri? Tízszer annyi ránc a dohányosok arcán, mint a nemdohányzókén!
FMH - A füstmentességért való küzdelem nem mai történet, 1971-re datálják, bár a napja nem egészen pontos, a lényeg, jobb lenne füstmentesen élni, már akinek ez sikerülhetne.
Arthur P. Mulliney, Massachusetts állam kormányzója még 1971-ben indítványozta: a dohányosok egy napig ne gyújtsanak rá, aznapi cigarettájuk árát ajánlják fel egy iskolának. Az akció sikeresnek bizonyult, '76-ban az adatok szerint már egymillió dohányos egy napig nem mérgezte magát. Az Egészségügyi Világszervezet végül november harmadik csütörtökét Füstmentes világnapnak nyilvánította, így született a Smokeout Day. Nem biztos, hogy valaha is kiderül, egy igazi dohányosnak sikerül-e kibírnia az egynapos cigaretta nélküli létet. A szent elhatározás nem mindig elegendő, kell hozzá az akarat. A nem dohányzók örülnének egy napnak is, bár az utóbbi évek rendeletei megváltoztatták a közösségi dohányzás lehetőségeit.
A harc örök, mindig is voltak és lesznek dohányosok és olyanok is, akik kézzel-lábbal tiltakoznak a dohányfüst, a káros szenvedély ellen, amely a kutatások szerint rosszabb hatással van a passzív dohányosokra, mint az aktív művelőkre. A füstmentesség ötlete egy iskola támogatása érdekében fogalmazódott meg az amerikai kormányzó fejében, felhívása nem múlt el hatástalanul, olyannyira, hogy az Egészségügyi Világszervezet november hó harmadik csütörtökét Füstmentes világnappá nyilvánította. Székesfehérvár közgyűlése 2007-ben döntött arról, hogy a játszóterek környékén megtiltja és bünteti a dohányzást. A rendelet a következő év januárjában lépett életbe, de arról nincs tudomásunk, hogy büntetést szabtak-e ki már a renitensekre. Nemzetközi példák már régebben is születtek, hiszen Londonban, Bécsben, Dániában már korábban is tiltották a hasonló helyeken a füstölést, védelmet nyújtva ezzel a gyermekeknek. A példamutatás is benne rejlik a rendeletek megalkotásában, legalább akkor, amikor a gyermekeinkkel játszunk, vagy csak azért ücsörgünk a játszótéren, hogy óvjuk őket, ne füstölögjünk.
- A mindennapi életben rengeteg káros hatás éri szerveztünket, bőrünket - Erdei-Ördög Edit kozmetikus tapasztalja ezt a hölgyeknél. A bőr tekintetében azonban nincs különbség férfi és nő közt, mindkét nem szervezete, bőre reagál a külső hatásokra, így a szmogra, a mindennapi szennyeződésekre, a cigarettafüstre. Egy kutatás révén 1971-ben hozták nyilvánosságra ezt az adatot: a dohányosok arcán tízszer annyi ránc képződik, mint azokén, akik nem cigarettáznak. A szakemberek szerint a dohányosoknál kétszeresére nőhet az esélye annak is, hogy rákos elváltozás keletkezhet a bőrön. A legjobb nyilván az lenne, ha a dohányos leszokna a szenvedélyéről, de ezt nem mindenki tudja megvalósítani. Ha sokat vagyunk az utcán, a por, a szennyeződések ellen is védekezni kellene, ebben használhatók olyan készítmények, amelyek védenek, helyreállítják a károsodott bőrt. A dohányosok akkor tehetnek jót magukkal, ha vitaminokkal, táplálkozással erősítik szervezetüket.
- A neten van egy honlap, ahol kiszámoltam, mitől mentettem meg magam az elmúlt évek alatt - ugyanis leszoktam -, mennyi pénzt tehettem volna félre, ha malacperselybe gyűjtöm - a férfi megőrzi inkognitóját, a betáplált adatai tanulságosak, megosztja velünk.
- Letettem a cigit 1995. november 17-én este nyolckor - elhatározás, akaraterő -, addig elszívtam naponta körülbelül 40 szálat. A netkalkulátor kidobta, hogy azóta 14 év, 11 hónap, 29 nap, 18 óra és 36 perc telt el. A leszokás óta nem szívtam el 219 ezer 80 darab "koporsószöget", megspórtoltam - csak tudnám, hova tettem? - négymillió 929 ezer 300 forintot, mivel a doboz cigim ára úgy 450 forint körül járt akkoriban.
A férfi azt is megtudta, hogy az évek alatt nem füstölt el 219,08 kilogramm dohányt, ezáltal nem szívódott fel a szervezetében 438,16 gramm nikotin, nem mérgezte magát 1,31448 kilogramm kátránnyal, valamint 1,0954 kilogramm szénmonoxiddal. Egyelőre más, járulékos költségeiről nem tud és reméli nem is kell szembesülnie velük. A füstölésre költött pénz mellett ugyanis nem kimutatott kiadás a későbbi ráfordítás, amikor már a dohányosok többségének orvoshoz kell járnia. A cigarettában lévő káros anyagok megteszik hatásukat, de ha valaki időben szabadul szenvedélyétől, hamarosan észrevehető változásokat tapasztalhat.
A leszokott dohányosnál hamarosan elmúlik a reggeli fojtogató és napközbeni fuldokló köhögés, jobb lesz a fizikai tejesítménye, a bőre lassabban öregszik, a fogainak sárgás elszíneződése is megszűnik. A megfázásos betegségek elkerülhetik, csökken a náthára való hajlama, megszabadul a bűztől, ami az embert és a ruháját körbelengi.
Néhány éves adatok szerint itthon évente körülbelül huszonháromezer 35 év feletti állampolgár hal meg dohányzás következtében. A GKI kutatási adata, hogy majd minden harmadik 35 év feletti férfi is a dohányzás áldozata. Az Egészségünkért a XXI. században Alapítvány kimutatta: egy évben 3500 embert vesztünk el passzív dohányzás miatt. Évente több milliárd forint folyik el a magyar gazdaságból a miatta kialakult betegségek, a munkából kiesés következtében, és akkor még a gyógyítás több száz milliárdot igénylő költségeiről nem is beszéltünk.
A felmérések szerint a férfiak közt több a dohányos, mint a nők közt. A baj az, hogy a felnőttek példáit látva és egymást is bűnre csábítva a fiatalok körében is egyre többen dohányoznak. Az a bizonyos tojáshéj még a fenekükön, de már fújják, mint a török, szoktuk mondani. A középfokú intézmények környékén rendszeresek az órák előtti cigis szeánszok. (Jó, ha csak cigiről és nem egyéb anyagról szól a történet.) A tanárok itt már semmit se tehetnek, hisz a szülők érvei - ha vannak egyáltalán -, hatástalanok. A füstmentes napra sem biztos, hogy felkapják a fejüket a dohányosok. Egyszer közös erővel ki kellene próbálni, mennyi pénzt lehetne összerakni egy nap alatt mondjuk egy iskolának, egy játszótér építéséhez, valamely öregek otthonában élők megajándékozására? Érdekes kísérlet lenne, és nem is fontos utána semmilyen világnapot elnevezni, megtartani, csak kis, helyi közösségekben egy doboz cigi árát áldozni valamilyen nemesebb cél érdekében. Akár otthon is mehet a malacperselybe a forint, összejöhet egy-két millió!
Feszültségoldó kabin
A dohányzásra kijelölt helyeket manapság már kezdik megszokni a bagósok, bár nem mindenki veszi örömmel, hogy nem gyújthat rá munka közben, vagy amikor az íróasztalánál, az ügyfélfogadás közben, azaz munkavégzés közben nem parázslik cigaretta a szájában, a kezében. Aki soha életében nem dohányzott, nem képes átérezni a hiányt, viszont, aki dohányzik, nem feltétlen érti meg, miért is irritálja szenvedélymentes embertársát a dohányfüst. A feszültségoldó kabinnak titulált szerkezet révén még az irodán belül is hódolhat szenvedélyének a dohányos. A legtöbb családnál a kabint helyettesíti az erkély, az udvar, a kert, ott nem zavar senkit a dohányfüst, bár már hallottunk perről, aminek a tárgya az erkélyről felfelé szálló füst volt.