A csodaszerek halálos kockázatot is jelenthetnek

Az ismert toxikológus székesfehérvári előadásában a népszerű csodaszereket és egészségvédő készülékeket véleményezte a racionális orvos nézőpontjából. Zacher doktor nem a reménytől akarja megfosztani a betegeket, hanem arra int, gondolkodjunk, ha már vagyunk. Véleménye szerint ugyanis egyes  készítmények a legjobb esetben egyszerűen csak nem használnak, rosszabb esetben viszont ártanak, sőt halálos kockázatot is jelenthetnek. Azt állítja,  sok mindennek bedőlünk, azaz nem igényeljük a termékek hatásosságának bizonyítékait.
- Hinni akarunk a ciántartalmú  vitaminkészítmény rákellenes hatásában, és abban, hogy csak a rákos sejteket pusztítja. Az ezüstkolloid is újra elindult  hódító útjára. Jó, ha tudjuk, valójában haszon nélküli rizikót vállal az, aki ezt fogyasztja. Már nálunk is megjelent egy új őrület: vannak, akik  kelátképző gyógyszerekkel akarják  kiűzni a sejtekben lerakódott   nehézfémeket, amalgámot, higanyt. Pedig az amalgám még akkor sem veszélyes, ha lenyeljük a fogtömést. A tengeri halhús esetenként lehet magasabb higanytartalmú  az északi országokban, de mi, magyarok nem eszünk annyi halat, hogy veszélybe sodornánk magunkat - sorolja a népszerű hiedelmeket.  - Az emberek sok mindent elkövetnek, hogy ártsanak maguknak. Nézzük például a divatos tisztítókúrákat! Tudományosan nem igazolható, hogy  egészséges embernek szüksége volna  vastagbéltisztításra vagy májméregtelenítésre. Sokan  állítják, hogy a vér elsavasodhat, de azt már kevesen tudják, hogy csak abban az esetben, ha nem működik valakinek a veséje és a légzése, illetve  ha esetleg faszeszt ivott. De a hétköznapi embernek nincs szüksége úgynevezett lúgosító étrendre és folyadékokra sem.  Sőt, életveszélybe sodorhatjuk magunkat, ha ész nélkül lúgosítunk.

Az interneten fellelhető egy keserűsós-olívaolajos-grapefruitos májtisztító recept, amely azt ígéri, hogy kiűzi a kitines epeköveket a testünkből. A probléma csak az, hogy ilyesmi nem létezik, hacsak nem rózsabogarat ebédeltünk. De ha ezt a brutális, napokon át komoly hasmenéssel járó   kúrát túléltük, remélhetőleg megjön az eszünk, és soha többé nem teszünk ilyesmit  - mondja bizakodva a szakember, majd egy újabb hiedelemmel folytatja. Azt állítja, hogy antioxidánsszintet nem lehet a tenyér karotinszintjéből mérni, mert az  anyagcsere-folyamatban részt vevő enzimek csak bonyolult eljárással mérhetőek.

 - Könnyen rászednek bennünket  a hirdetések meggyőző példái, a szimpatikus gyógyult és egészségessé vitaminozott emberek fotói, az ígért gyors eredmények, és a pénzvisszafizetési garancia. Tűnődjünk el rajta, vajon ez mind valóban a fogyasztót szolgálja? 
Mostanában sokan az   őssejtstimuláló kapszuláktól várják  állapotuk javulását:
- Erről a veszedelmes szerről érdemes tudni, hogy májelégtelenséget okozhat. Már konkrét haláleset is kapcsolatba hozható a szedésével. A rendőrség vizsgálódik, ám a cég eltűnt. Mert sokszor előfordul, hogy a gyártónak nyoma vész, amikor a bíróságon kellene igazolnia a termék hatásosságát.
Schneider Antóniától, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság  Közép-dunántúli Regionális Felügyelőségének egyik vezetőjétől megtudtuk, hogy Magyarországon az uniós tagsággal együtt megszűnt az előzetes vizsgálati kötelezettség, amely a szerek hatását elemezné.  Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek el kell fogadnia az úgynevezett csodaszerek bejelentését, de hatósági vizsgálat csak konkrét megbetegedés esetében indulhat.
- Három területe van ezeknek a szereknek: élelmiszerek, étrendkiegészítők és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények. Élelmiszert bárki gyárthat engedély nélkül. Az étrendkiegészítőket sem kell előzetesen bevizsgáltatni, mint régen, hanem egy egyszerű engedélyzetetési eljárás után már forgalomba is lehet hozni. Ha valami gond van, például csomókban hullik a fogyasztó haja, akkor az ANTSZ mint piacfelügyeleti hatóság megvizsgálja a szert. De vizsgálatot csakis reklamáció esetén folytat. Ilyenkor a gyártót terheli kártérítési felelősség. Valóban gyakran előfordul, hogy a gyártó cég, vállalkozás megszűnik, mire rendőrségi ügy lenne az esetből. Végül a harmadik termékcsoportot, a   gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket  az Országos Gyógyszerészeti Intézet vizsgálja be előzetesen, és a terméken az engedélyeztetési (OGYI) számot is fel kell tüntetni.
 A reklámok állításainak igazát már a Fogyasztóvédelmi Hatóság is vizsgálja.
- Jogszabály írja elő, hogy a hirdetés nem állíthatja, sőt nem is sugallhatja hogy a termék betegségeket gyógyít vagy előz meg. Bármely államigazgatási szervnél közérdekű bejelentést kell tenni, ha ilyen felirattal találkozunk - mondja a fogyasztóvédelmi szakember, aki a tudatos fogyasztóvá nevelés erejében hisz: - Ne higgyünk el mindent és ne próbáljunk ki mindenfélét kritikátlanul. Éljünk fenntartással az ígéretekkel szemben, és tudjunk meg mindent a kockázatokról, még akkor is, ha reménykedő gyógyulni vágyók vagyunk.

Tehetünk magunkért

Hálás, elégedett és meggyógyult vásárlók térnek be  nap mint nap  a belvárosi egészségboltba.
  - Egy toxikológus valószínűleg nem ugyanazt érti mérgeken, amit a  természetgyógyászok. Holott a  feldolgozott, agyontartósított, és mesterséges adalékanyagokkal dúsított élelmiszerekből, a szennyezett levegőből, a hormonokkal és vegyszerekkel teli vízből rengeteg méreg rakódik le a szervezetben - mondja Gombár Nóra biobolti eladó, aki súlyos kórokból felépült emberekkel találkozott már munkája során. 

-  A májtisztítás kifejezetten javasolt azoknak, akik sok gyógyszert, szteroidos készítményt szednek.A nehézfémeket algákkal el lehet távolítani a testünkből.  A vastagbéltisztítással kapcsolatban sem vagyok szkeptikus. A betegség a belekben lakik, tartja egy régi mondás. Az is igaz, hogy azok vagyunk, amit megeszünk, hiszen a testünk nem tud másból építkezni, csak abból, amit bejuttatunk a szervezetünkbe. Időnként pedig ki kell űzni mindent, ami nem oda való. A betegségek megelőzésért, a sejtjeink tehermentesítéséért lehet és kell is tenni.