Egyszerűsödhet a hagyatéki eljárás - parlamenti krónika (frissülő hír)

Egyszerűsödhetnek egyes hagyatéki eljárások

Egyszerűsödhetnek, gyorsabbak lehetnek egyes hagyatéki eljárások, ha a parlament elfogadja az erről szóló törvénymódosítási javaslatot. 
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat keddi általános vitájának expozéjában emlékeztetett: fél évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépését szabályozó törvényeket, ez kihatással volt a hagyatéki eljárás szabályozására is. 
Azt mondta: bonyolult lett volna eldönteni, hogy mely passzusok függetlenek a hatályba nem lépett Ptk.-tól, ezért átgondolták, hogy kell-e változtatni az eljárási szabályokon; de ezzel párhuzamosan érdemi változtatásokat is végrehajtanának a hagyatéki eljárásról szóló törvényben.

Fidesz: jogintézményeket is megújít a javaslat

Vitányi István, a Fidesz nevében kiemelte, hogy a szövegpontosítás mellett három jogintézményt is megújít a törvényjavaslat: a perfeljegyzéshez hasonló tájékoztatást hoz létre a megismételt hagyatéki eljárás megindulásáról; a jegyző ingatlan-nyilvántartási lekérdezési jogosultságát szélesíti ki; az elaprózódott mezőgazdasági termelést szolgáló földeknek az állam javára ajándékozást is szabályozza.
A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy a javaslat egy "ultima ratio" illetékességi szabályt hoz létre arra az esetre, ha az elhunyt magyar állampolgárnak az állampolgárságon kívül semmilyen, az illetékességet meghatározó kapcsolata nincs Magyarországgal.
    
Az MSZP nem támogatja a hagyatéki eljárási törvényt
    
Simon Gábor, a szocialisták vezérszónoka felhívta a figyelmet, hogy az új hagyatéki eljárási törvényt tavaly fogadta el az előző Országgyűlés, az új jogszabály 2011-ben lépett volna hatályba, és törvényi szintre emelte volna az alapvető jogokat érintő hagyatéki eljárás legfontosabb elemeit. Mint mondta, több érdeme is volt, például részletesen szabályozta volna a hagyatéki eljárás jogorvoslati rendszerét, modernebb és gyorsabb ügymenetet tett volna lehetővé az egyablakos ügyintézés.
Úgy fogalmazott: a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat egyike az előző kormányokkal szembeni politikai dacból fakadó előterjesztéseknek; nem tartalmaz érdemi szakpolitikai újítást, csupán visszaállítja az új Ptk. előtti viszonyokat a hagyatéki eljárással kapcsolatban.
Leszögezte: az MSZP nem támogatja a jogszabálytervezetet, mert nem ért egyet a kormány új Ptk.-val kapcsolatos magatartásával, és felelőtlen hozzáállásával.
    
A KDNP támogatja az előterjesztést

Vejkey Imre, a KDNP szónoka felhívta a figyelmet: a hagyatéki eljárásról szóló törvényt az előző Országgyűlés igyekezett hozzáigazítani az új Ptk. rendelkezéseihez. Az Alkotmánybíróság (Ab) még az új Ptk. hatálybalépése előtt semmisítette meg annak hatálybalépési határidejét, így az Ab "kihúzta a talajt" a hagyatéki törvény alól, ezért kell azt módosítani úgy, hogy a hatályos Ptk.-val az összhang újból fennálljon.
A javaslatból kiemelte egyebek között, hogy nemcsak abban az esetben lenne kötelező a hagyatéki leltár felvétele, ha a hagyatékban belföldi cégjegyzékben bejegyezett gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló tagi részesedés van, hanem akkor is, ha a bejelentett hagyatéki tartozások előreláthatóan meghaladnák a hagyatékba tartozó pozitív vagyon értékét. 
Úgy vélekedett: a kormány célja az volt, hogy emberközpontú legyen a hagyatéki eljárás, és további jogi garanciái legyenek az örökösöknek.

Jobbik: támogathatóak az új jogintézmények
        
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője úgy vélekedett: a törvényjavaslattal egy koherenciazavart igazít ki a kormány; az új jogintézmények támogathatóak, így a törvényjavaslat is.
Leszögezte: frakciójának az előző parlament által elfogadott hagyatéki törvénnyel sincs "drámai, nagy" baja, most azonban, hogy az új Ptk. nem lép hatályba, szükség van a kiigazításra.
Azt mondta: bízik abban, hogy az új Ptk. kapcsán folyik a revíziós munka, támogatják, hogy az minél hamarabb kerüljön a Ház elé.
Annak a reményének is hangot adott, hogy az előkészítésbe valóban bevonják a szakmai szervezeteket.
    
LMP: támogatja a törvényjavaslatot

Schiffer András, az LMP szónokaként felhívta a figyelmet arra, hogy a frakciója támogatja a törvényjavaslatot, mert jogtechnikai kérdésről van szó, amelyet megfelelő színvonalon kezelt az előterjesztő.
Emlékeztetett, hogy az LMP azért támogatta az új Ptk. hatályba nem lépését, mert az azt megelőző társadalmi egyeztetési folyamatot nem tartotta helyénvalónak.
Jó lenne, ha az új Ptk. kodifikációjánál azt a kormány figyelembe venné - húzta alá.
Felhívta azonban a figyelmet, hogy a hatályba nem lépett Ptk. tartalmazott előremutató intézményeket, közte a hagyatéki gondnok intézményét.
Kitért arra is, hogy ma Magyarországon egy örökösnek legalább egy évet kell várni, mire megkaphatja az örökséget; még mindig túl kevés a közjegyzők száma.
    
Répássy Róbert: a kormány megvizsgálja a felvetett javaslatokat

Az előterjesztő Répássy Róbert az általános vita végén közölte: a kormány a felvetett javaslatokat megvizsgálja. Közölte: az új Ptk. normaszövege jövő tavasszal megismerhető lesz, és 2011. őszén kerülhet az Országgyűlés elé.
    
A levezető elnök lezárta az általános vitát, és közölte, hogy a részletes vitára a következő ülésen kerül sor.

OLDALTÖRÉS: Közigazgatás átalakítása: a kormány célja a "jó állam" megteremtése

Míg a Fidesz és a KDNP elsősorban a költséghatékonyságot emelte ki a január 1-jével létrejövő kormányhivatalokkal kapcsolatban, addig az ellenzék hatalomkoncentrációt lát az új intézményekről szóló javaslat mögött, amelynek általános vitája kedden kezdődött az Országgyűlésben.

Közigazgatás átalakítása: a kormány célja a "jó állam" megteremtése    

A kormány kiemelt célja a közigazgatási rendszer átalakítása, egy hatékonyabb, koordináltabb, olcsóbb, legfőképp ügyfélközpontú területi közigazgatás létrehozása - közölte Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Expozéjában leszögezte: a kormány azért indította el a közigazgatás szerkezetének ésszerűbbé tételét, mert alapvető szándéka a "jó állam" megteremtése.

Fidesz: a jó állam és az ember áll az indítvány középpontjában

Horváth Zsolt, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, a javaslat egy átfogó indítvány, amelynek középpontjában a jó állam mellett az ember áll. Ezt azért tartotta fontosnak, mert szerinte az elmúlt években nemhogy közelebb, hanem inkább távolabb került az állam az embertől.
Kiemelte: a hatékonyságot feltételező centralizációnak kell megvalósulnia. Az első és legfontosabb lépésnek azt tartotta, hogy egy ütemben indulhat el a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakítása, így egységes irányítási rendszer valósulhat meg.
Hangsúlyozta: komoly hibát kell elkövetni az átalakítás során ahhoz, hogy az új rendszer drágább legyen, mint eddig.     
Véleménye szerint az egyablakos rendszer a hatékonyságot fogja növelni. 
Kitért a közigazgatási eljárás rendszerére is, mint mondta, az már most kijavítja a korábbi átalakítás miatti hibákat. 

MSZP: súlyos szakmai és politikai problémákat vet fel a koncepció 

Simon Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy a javaslatból kiolvasható kormányzati koncepció súlyos szakmai és politikai problémákat vet fel. Kifogásolta az elnevezést, amely arról szól szerinte, hogy a kormány közvetlen kiszolgálójává akarja tenni a magyar közigazgatást.
A szakmai szempontok ezzel párhuzamosan háttérbe szorulnának - jegyezte meg a szocialisták vezérszónoka. 
Az MSZP szerint összekeverednek a megyei, helyi és kormányhivatalok hatáskörei is, s nem jelölik ki a hivatalok hatáskörét, a vonatkozó rendeletről még maguk az államigazgatási szervek sem rendelkeznek információval - sorolta.
Összességében egy dologban sikeres a csomag, abban, amit eddig is gyakorolt a kormány, ez a hatalomkoncentráció - mondta, hozzátéve: nem kívánatos, hogy politikai megfontolások uralják a közigazgatást. 
Az MSZP-frakció nem támogatja a törvényjavaslatot, s azt kérte, mások se támogassák.

KNDP: a jó állam költséghatékonyan működik

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka azt mondta, az új rendszer mindenképpen olcsóbb és átláthatóbb lesz, s a kormány bürokratikus akadályokat is lebont. Hozzátette: egyidejűleg az állampolgárokhoz is közelebb kerülnek a szolgáltatások.
Véleménye szerint attól is gyenge volt az állam, hogy területi szerveit nem irányították megfelelően. Húsz hónapon keresztül az önkormányzatok törvényességi felügyeletét sem volt képes ellátni a korábbi kabinet - idézte fel, megjegyezve: Lamperth Mónikának (MSZP) nagy szerepe van abban, hogy a kormány államigazgatási szerveit "szétverték". 
Kiemelte: akkor jó az állam, ha költséghatékonyan működik, és az állampolgárok képesek átlátni. Az eddigi dzsungel átláthatatlan volt az emberek számára - összegezte.
A megfogalmazott kritikákra reagálva felvetette: miért baj, hogy kormányhivataloknak hívják a hivatalokat? A javaslat megteremti a lehetőséget, hogy tisztítsák önkormányzat és állam feladatellátását - mondta.
    
Jobbik: a hatalomkoncentráció irányába mutatnak a kormányhivatalok

Apáti István (Jobbik) az előterjesztésről szólva azt mondta, a jelenlegi kormányzat a hatalomkoncentráció irányába mozdult. A törvényjavaslat mögött a Jobbik a hatalom bebetonozásának szándékát látja - jegyezte meg.
Példaként említette, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat az önkormányzati pozíciókra ugyan kiterjesztették, viszont az országgyűlési képviselők számára kifejezetten lehetővé teszik a kormánymegbízotti poszt betöltését.
Álláspontja szerint azzal, hogy parlamenti képviselők is lehetnek kormánymegbízottak, nem válik szét a törvényhozói és a végrehajtói hatalmi ág. Emellett - folytatta - a sokszoros álláshalmozásról is beszélni kell.
Közölte, azzal egyetértenek, hogy a régiók "idegen testek" voltak a magyar hagyományokban.
A törvényjavaslat tartalmaz előremutató elképzeléseket, de a kivitelezés módjával "óriási problémánk van" - összegezte Apáti István.

LMP: félő, hogy politikai zsákmányszerzést szolgál a javaslat

Szilágyi Péter, az LMP vezérszónoka kifejtette: az összevonás költségvetési jellegű, de a szakmai feladatellátást önmagában nem érinti, hiszen a hivatalba szakigazgatási szervként tagozódnak be az eddig önálló szervek.
Az LMP támogatni tudja mind a közigazgatás hatékonyabb, egyszerűbb működésének előmozdítását, mind az erősebb területi koordinációval kapcsolatos kormányzati célokat, azonban nem tudnak eltekinteni attól a félelmüktől, hogy "egy politikai zsákmányszerzést" szolgáló javaslat fekszik a Ház előtt - fogalmazott.
Aggályaikat ismertetve azt mondta, nem történt meg a létrejövő kormányhivatalok elemzése, holott a törvény véleményezéséhez elengedhetetlen hatástanulmány elkészítése.
Az, hogy a kormánymegbízott esetében hiányzik a képesítési előírás, Szilágyi Péter szerint azt a benyomást kelti, hogy a "jó állam" pusztán politikai lojalitást jelent a kormányoldal számára.

A levezető elnök az általános vitát elnapolta.

OLDALTÖRÉS: Répássy: az ügyészség alkotmányos helyzetének megerősítését is szolgálja a javaslat

A Fidesz támogatja, az ellenzéki pártok pedig elutasítják a kormány által tervezett alkotmánymódosítási javaslatot - derült ki az előterjesztés keddi általános vitája során a vezérszónoki felszólalásokból.

A Fidesz támogatja, az ellenzéki pártok pedig elutasítják a kormány által tervezett alkotmánymódosítási javaslatot - derült ki az előterjesztés keddi általános vitája során a vezérszónoki felszólalásokból.

A Fidesz támogatja, az ellenzéki pártok pedig elutasítják a kormány által tervezett alkotmánymódosítási javaslatot - derült ki az előterjesztés keddi általános vitája során a vezérszónoki felszólalásokból.

Répássy: az ügyészség alkotmányos helyzetének megerősítését is szolgálja a javaslat

Az ügyészség alkotmányos helyzetének megerősítésével, a jogalkotási eljárás reformjával és a jogalkotás rendjének szabályozásáról szóló törvényekkel összefüggésben nyújtott be alkotmánymódosító javaslatot a kormány - mondta expozéjában Répássy Róbert, a KIM államtitkára. A módosítás szerint a legfőbb ügyészhez legfeljebb kérdést lehet majd intézni, interpellációt nem, megválasztását a jövőben kétharmados többséghez kötik.

Fidesz: szükséges az új alkotmány létrehozása

A Fidesz vezérszónoka, Varga István, aki feltétlenül szükségesnek nevezte az új alkotmány létrehozását, azt mondta, hogy egy új, történelmi alaptörvényre van szükség, amelynek még a nevében sincs benne az, hogy 1949. évi XX. törvény. Kiállt a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetése mellett. Azt mondta, október 25-én lesz a taxisblokád évfordulója, amikor "a csőcselék fellázadt a fennálló kormány ellen", amelyet meg akart buktatni. Szavai szerint ebben az esetben is kérdést intéztek a parlamentben az akkori legfőbb ügyészhez, nem pedig interpellálták.
Szerinte át kellene tekinteni az európai joggyakorlatot, vissza kellene térni az 1871-es királyi ügyészségi törvényhez és a szervezetet a mindenkori kormány alá kellene rendelni.
Kitért arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban be kellett nyújtaniuk egy módosító indítványt, amely szerint annak elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.
Kijelentette, azért van szükség új alkotmányra, mert ugyanazon a napon, amikor Orbán Viktor letette kormányfői esküjét, 1205-ben királlyá koronázták II. Andrást és "II. Andráshoz pedig az Aranybulla fűződik".
    
MSZP: nincs alkotmányozási kényszer

Az MSZP-frakció nevében felszólaló Lamperth Mónika úgy értékelte, jelenleg nincs szükség alkotmányozásra, az MSZP álláspontja szerint a hatályos alaptörvény megfelel a demokrácia követelményeinek és annak alapján a többpárti demokrácia működni tud.
Hozzátette, hogy ennek ellenére azért vesznek részt az alkotmányozási folyamatban, mert látnak olyan területeket, amelyeket érdemes lehet másként szabályozni, nem pedig azért, mert az alaptörvény sztálinista lenne.
 A képviselő, aki hangsúlyozta, hogy nem támogatják a javaslatokat, megjegyezte, hogy a "Fidesz hatalomkoncentrációja" miatt van alkotmányozási kényszer.
Bejelentette, tiltakoznak az ellen, hogy a megyei kormányhivatalok élére akár országgyűlési képviselők kerüljenek kormánymegbízottként. Kijelentette, hogy eközben arról viszont nem beszélnek, hogy a megyei önkormányzatoknak ezután mi lesz a szerepe és hogyan képzelik a két szervezet közötti munkamegosztást.
Szavai szerint a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetése a parlament egyik legerősebb ellenőrzési funkciójának megszüntetése. 

 A Jobbik sem támogatja az alkotmánymódosítást     

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) közölte, azt javasolják, hogy az alkotmánymódosításról szóló indítvány tárgyalása maradjon az általános vita szakaszában mindaddig, amíg a jogalkotási törvényre vonatkozó konkrét, tételes normajavaslat nincs a Ház előtt.
Hangsúlyozta, ami a mostani előterjesztés vázaiból kitűnik, az nem tűnik rossz iránynak, de a részletszabályok tömeges hiánya miatt nem tudják, mi a "víziója" a kormányzatnak a jogalkotás valós tartalmáról.
Szerinte ha kilenc évre "bebetonozzák" a legfőbb ügyészt, azzal lényegében ciklusokon átívelő, megkerülhetetlen szereplővé teszik, és ha ez valóban így lesz, akkor a vele szembeni interpelláció lehetőségét legalább minimálisan biztosítani kell, és akár a visszahívhatóság intézményét is vissza kellene emelni az alkotmányos rendszerbe.
A Jobbik jelenlegi formájában nem tudja támogatni az előterjesztést - közölte.

 LMP: az alkotmánymódosítási javaslat a cinizmus diadala

"Ez a törvényjavaslat (...) a cinizmus és az elvtelenség diadala" - mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője.
Rámutatott, azért ellenezték már a bizottsági vitában is a tárgyalt javaslatot, mert ha egyszer megkezdődik egy alkotmányozási folyamat, nem lehet büntetlenül hétszer alaptörvényt módosítani, az ugyanis aláássa a jogrendszer stabilitását.
Szerinte a legfőbb ügyész kilencéves "bebetonozása" egyetlen célt szolgál: most, amikor Kovács Tamás legfőbb ügyész mandátuma lejár, "beültessenek, kirobbanthatatlan módon, a legfőbb ügyészi székbe" egy a kormányoldalhoz lojális személyt.
A jogalkotással kapcsolatban Schiffer András egyebek mellett azt mondta, ha már ez a kérdés bekerül az alaptörvénybe, akkor meg kellene teremteni az alkotmányos alapját annak, hogy a kötelező társadalmi egyeztetések mellőzése járjon alkotmányos konzekvenciákkal.
 Frakciótársa, Dorosz Dávid arról beszélt, hogy szerinte "nem elegáns dolog" egy alkotmányozási folyamat kezdetén egy ilyen mértékű alkotmánymódosítást benyújtani.

Répássy: a kritikák egy része jogos

A javaslattal szemben megfogalmazott kritikák egy része jogos, ezek elsősorban a jogalkotási törvényt érintő lemaradás miatt jogosak, más kritikák viszont nem azok - ismertette álláspontját a felszólalásokra adott válaszában Répássy Róbert államtitkár, hangsúlyozva, hogy az ügyészség megerősítése közérdek.
Megjegyezte, a független ügyészség ma Magyarországon a korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze, míg ha a kormány alá rendelnék a vádhatóságot, nem tudná kellőképpen szolgálni ezt a küzdelmet.

Az általános vitát a levezető elnök lezárta, a részletes vitára a következő ülésen kerülhet sor.

OLDALTÖRÉS: Fidesz: pénzéhség okozta az iszaptragédiát

Fidesz: pénzéhség okozta az iszaptragédiát 

 Ékes József fideszes képviselő A profit és a hanyagság ára címmel elmondott napirend előtti felszólalásában úgy ítélte meg, hogy a profitéhség és a környezetvédelmi érdekek figyelmen kívül hagyása okozta a kolontári tragédiát. Mint mondta, ő járt a zagykazettánál, és arra figyelmeztetett, nem kizárt, hogy további veszély van.
Ángyán József államtitkár olyan sorsfordító eseménynek nevezte a történteket, amely szembesített azzal, hogy kétpártiság uralkodik: egyik oldalon a tőkeérdekekkel, a másikon a helyi közösségekkel és a környezettel. Kiállt amellett, hogy erős államra van szükség ilyen helyzetekben, amely megvédi a közösség és a környezet érdekeit. A közérdeknek a magánérdek fölé kell helyeződnie, ökoszociális piacgazdaságra van szükség - mondta az államtitkár, aki a legfontosabb aktuális feladatok közé a kárelhárítást, a katasztrófabiztos munkáját, a munkahelymegőrzést, a további lehetséges veszély elhárítását, a felelősségre vonást és a helyreállítást sorolta.

 Az LMP nagyobb nyilvánosságot kér a közoktatási törvény kidolgozásában

Zárt ajtók mögött folyik a közoktatási törvény előkészítése? - firtatta az LMP-s Osztolykán Ágnes. Kifogásolta a társadalmi egyeztetés állását, szóvá téve, hogy nem lehet tudni, kik vettek részt a jogszabály előkészítésében részes szakértői csoport munkájában, és egyelőre nincs érdemi tájékoztatás az ügyben. Közölte, az LMP igazságos és hatékony iskolarendszert szeretne. A frakció - szavai szerint - a költségvetési vitában javasolni fogja a korai fejlesztés és a különböző napközbeni gyermekelhelyezési formák fokozottabb támogatását, valamint a differenciált béremelést a pedagógusoknál.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kiállt az új közoktatási törvény szükségessége mellett. Azt mondta, a törvény koncepciójának a kormány által történt elfogadása után (ami februárra várható) kell csak társadalmi vitára bocsátani a jogszabályt, ennek ellenére a társadalmi vita szándékaik szerint már ősszel elkezdődik. Az alapvetések egyébként a KDNP honlapján már régóta elérhetők, szakmai konferenciákon eddig is témaként szerepeltek - tette hozzá.
Az államtitkár azt mondta, a szakértők neve - azoké, akik a nyári hőségben vállalták, hogy önkéntesen, ingyen részt vesznek a munkában - "egyelőre legyen titkos".
    
MSZP: a szocialisták nyújtanak valós megoldást a bajba jutott hiteleseknek

Tóbiás József amellett érvelt, hogy a szocialisták javaslata nyújt valós segítséget a devizahiteleseknek, mert átfogó problémára komplex választ ad azzal, hogy bevezetné a magáncsőd intézményét. Szerinte csak az érintettek szűk körének nyújt átmeneti segítséget a kormánypárti, lakáshitelesekre vonatkozó indítvány.
Czomba Sándor államtitkár kiállt a fideszes és a KDNP-s képviselők által benyújtott előterjesztés mellett.

A Jobbik kérdései a közrendről és a terrorelhárításról

A jobbikos Volner János szerint a Terrorelhárítási Központ a második Orbán-kormány ténykedése óta - az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Nyomozóiroda mellett - már a harmadik olyan egység, amely fő feladata mellett az úgynevezett szélsőséges csoportokat is "mellesleg" megfigyeli. Egyebek között azt firtatta: a magyar rendőrség, a kormány mit kíván tenni a "nem kívánt tőkebefektetések" ellen, annak fényében, hogy Simon Peresz - mint mondta - három éve bejelentette, "felvásárolják Magyarországot". Hányan foglalkoznak a Terrorelhárítási Központban a belső ellenség és hányan a globális terrorizmus ügyével? - kérdezte még.
Kontrát Károly államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány rendet és közbiztonságot ígért, amelyet törvények megalkotásával, a rendőrség megerősítésével és a büntetőeljárások felgyorsításával kívánnak teljesíteni. Emlékeztetett a kormány eddigi intézkedéseire, utalva többek között az úgynevezett három csapás törvényre, valamint a rendőrség létszámának emelésére vonatkozó belügyminiszteri bejelentésre. Kitért arra, hogy a kormány tervezi az uzsora-bűncselekmények elleni szigorúbb törvényi előírások megteremtését is.
Mint mondta, a Terrorelhárítási Központ hozzájárul ahhoz, hogy a védelem jogát biztosítani tudják minden állampolgár számára.