A madárbarátok megfigyelték, hálózták és gyűrűzték a ritkaságokat

Nem véletlenül tették október elejére az Európai Madármegfigyelő Napokat a szakemberek. Ezekben a pillanatokban indulnak ugyanis útnak a hideg időt nem kedvelő vadmadaraink: a füsti fecske, a bütykös hattyú, a bíbic, a barátposzáta vagy a fehér gólya és a nagy fülemüle. Melegebb éghajlatra költöznek a közép-európai mínuszok elől: a telet a Szaharában, Közép- és Dél-Afrikában, a Földközi-tenger északi, déli medencéjében töltik, ahonnan tavasszal térnek vissza hozzánk - azok, akik túlélték a hosszú utat. A becslések szerint a vonuló madaraknak ugyanis a háromnegyede elpusztul a megterhelő úton, a vonulást ugyanis sok minden: időjárás, háborúk, ragadozók portyái befolyásolják.

A madártani szervezetek világszövetsége, a BirdLife International Európa-szerte szervez megfigyelő napokat az elkövetkezendő időszakban, melyek segítségével újabb információkat gyűjthetnek a vonuló madarakról. Itthon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület koordinálja a programokat és szervez ingyenes megfigyeléseket országszerte. A nemzetközi szervezet magyarországi képviselője október első hétvégéjére időzítette programjai nagy részét, melyek közül egy Fejér megyében, a seregélyesi Elza major gyűrűzőtáborában, a másik pedig a nadapi Csúcsos-hegyen volt szombaton.  A Dinnyési Fertőn a madártani egyesület a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal közösen madárgyűrűzést is szervezett.     

- A szigorúan védett területen költési időben nagyon sok ritka faj fészkel. Kanalas gémek, kócsagok, sirálytelepek alakulnak ki, és él itt rétisas is. Egyedülálló módon törpe vízicsibe is fészkelt itt az elmúlt években - mondta Szalai Kornél madárszakértő. - Hazánkban mindössze két-három helyen költ ez a faj. Meggyűrűzésük valóságos szenzáció volt. Vonulási időben a halászsastól a kígyászölyvön át rengeteg különleges madarat találunk ezen a védett területen. A fertő a ludak vonulási útvonalán fontos megállópont. Kijárnak a környező vetésekre, majd „rókabiztos” éjszakázó helyen húzzák meg magukat, és repülnek tovább.

A madármegfigyelő napokon Európa minden országában igazi madarászok vezetik be a madárbarátokat a madarak tudományába. Ha nyitva tartjuk a szemünket, mindenütt madarakat találunk - magyarázta Fenyvesi László madarász.. - Ha még a fülünket is „kinyitjuk”, még több madarat észreveszünk. A villanyvezetéken is madarak vannak. Ezek éppen seregélyek, nem véletlenül hívják a községet Seregélyesnek. A madármegfigyelő napok lényege, hogy minél több résztvevő minél több madarat, madárfajt lásson. Nemcsak kémlelni lehet a szárnyas állatokat, hanem gyűrűzés is zajlik egész nap.

Közben elérkezik a csoport az első kifeszített hálóhoz. Egy jégmadár a „zsákmány”.

- A jégmadarat halászkirálynak is hívják. Gyönyörű égszínkék kis állatka, a mellén rozsdavörössel. Furcsák az arányai: rövid a farka, ehhez képest nagy a lába és a buci fején túl hosszú a csőr. Radarszerűen, körkörösen képes forgatni a fejét - mutatta a kezében tartott kis állatkát a közel harminc esztendeje madarakkal foglalkozó Szalai Kornél. - Trópusi rendszertani csoportba tartozik, amelynek ő az egyetlen képviselője nálunk, és a  gyurgyalag és a búbosbanka rokona.

Zsombók András, a Pelikánház Erdei Iskola civil szervezője elmondta, hogy ezek a  napok a legalkalmasabbak arra, hogy „megfogják” a gyerekeket a környezeti nevelés számára. A kicsik közel kerülnek a madarakhoz. Egy-egy simogatás felejthetetlen élménnyé válik, és akár komoly egyetemi szintű biológiai képzésig is vezetheti az arra fogékonyakat, mint ahogy Rigler Esztert a Szent István Egyetem biológiaszakos hallgatóját, aki kiskorától kezdve érdeklődik a madarak iránt.

Egy több évig tartó, nemzetközi program keretében érték el a bodajki általános iskola tanulói, hogy  - kezdeményezésükre - helyi védettség alá vegye a város önkormányzati képviselőtestülete a település határában a gyurgyalagok fészkelőhelyét. A rendkívül színpompás, löszfalakban fészkelő madár csupán májusban érkezik meg hozzánk és augusztusban már el is költözik. A bodajki iskola a sikeres kezdeményezés elismeréseként 2006-ban uniós díjban részesült. A gyurgyalogról azóta sem feledkeztek meg az iskola tanuló - mondta Rigó Sándorné, a program vezetője. A gyerekek manapság is szemmel tartják a védett madarakat, illetve a fészkelőhelyüket annak érdekében, hogy senki és semmi ne háborítsa azt - tudtuk meg a tanárnőtől.

Gólya-járat

 Miért állnak még a gólyafiókák a csípős hidegben is a fészkükön? Mit keresnek itt?  tette fel sok olvassónk a megye több településéről a kérdést, ami után elindultunk  körútra, hogy védelmünkbe vegyük a kisgólyákat. Szerkesztőségünk soha nem kapott annyi telefont, mint gólya ügyben,  találgattuk kollégáimmal, mi lehet az oka, hogy az emberek jobban aggódnak miattuk, mint sok más elesett ember sorsa hallatán. Végül azt tapasztaltam, hogy a fokozott aggodalom  a szerkesztőségben is életre kelt.   Válaszát a megoldásra szinte mindenki megfogalmazta. Volt, aki azt sejtette, hogy a fiókákat árván hagyó gólyaszülők nem  mentek el, csak ijesztgetés,  jó módszer arra, hogy a közismerten lusta gólyafiókákat  így noszogassák az önállóságra. Mások arra tippeltek, hogy a globális felmelegedés miatt Afrikában  olyan forróság van, hogy a gólya sem kívánkozik oda. A legmegkapóbb érvet azonban a MALÉV új szolgáltatása adta: a társaság ugyanis repülővel szállítja az itt maradt gólyákat társai után. A hírt meghallva kollégám tehát joggal tette fel a kérdést:   Ki akarna több ezer kilométer repülni, ha van jármű is? A gólya  okos madár, tesz a kihívásokra. Inkább megvárja a következő repülőjáratot!

J. Mező Éva