Nem a népességnövekedés felelős az éghajlatváltozásért

Nem az emberek felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, hanem a fogyasztás - hangsúlyozta a kutatás vezetője, David Satterthwaite. Kollégáival az 1980 és 2005 közötti időszakra vonatkozóan hasonlították össze a Föld összes országának népességnövekedését az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányszámaival. Eredményeiket az Environment and Urbanization című folyóiratban publikálták.
A hatalmas regionális különbségek senkit nem leptek meg, eddig azonban soha nem vették azokat figyelembe a tanácskozások során. A Szaharától délre eső afrikai országok például a világ népességnövekedéséhez 18,5 százalékkal járultak hozzá, míg a szén-dioxidszint emelkedéséhez csupán 2,4 százalékkal.
Az USA ehhez képest a népességnövekedés 3,4 százalékáért volt felelős, miközben a megemelkedett kibocsátás 12,6 százalékáért. Az összes alacsony jövedelmű ország okozta a népességgyarapodás 52 százalékát, míg a széndioxid-kibocsátás növekedésének mindössze 12 százalékát. A gazdag országoknál ugyanez az arány hét a harminchoz volt - tudósít a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).
A világ kibocsátásnövekedésének oroszlánrészéért egyébként Kína felelős a maga 44,5 százalékos részesedésével, míg népessége a születésszabályozás következtében ebben az időszakban mindössze 15,3 százalékkal gyarapodott. Általánosan kijelenthető, hogy a gyorsan növekvő népességű országok csekély mértékben járulnak hozzá a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz, míg a lassan gyarapodó nemzetek felelősek a kibocsátások zöméért.
A leggazdagabb és legszegényebb országok között akár tízezerszeres különbség is lehet a fejenkénti szén-dioxid-kibocsátásban. A legtöbb korlátlanul fogyasztó ember Európában és Észak-Amerikában él. Az éghajlatváltozás szempontjából tehát nem az a legfontosabb, hogy a népességnövekedést korlátozzuk, hanem hogy a jólétet elválasszuk annak éghajlatra káros hatásaitól.
Erre bőven akad pozitív példa - vélte Satterthwaite. Számos európai város történelmi központjában csak gyalogosan vagy kerékpárral szabad közlekedni. A kulturális események olyan élvezetek, amelyek alig terhelik az éghajlatot. A magas életminőség nem feltétlenül jelent magas fogyasztást.