Tragikus adatok: szmogriadót a diszkókban?

A fenti következtetést az Amerikai Magyar Orvosszövetség próbaméréseinek értékeléséből vonták le. Az egészségügyi tárca nem csak lapít az ügyben, de közel két évtizede szabotálja a beltéri légszennyezettségi normaértékek kidolgozását, amelyre pedig 1991 óta törvény kötelezi.

 
Az Amerikai Magyar Orvosszövetség próbamérései alapján már régen szmogriadót kellett volna elrendelni a magyarországi vendéglők, diszkók és kocsmák jelentős részében. Az adatok tragikusak: azokban az éttermekben, ahol nem voltak szeparálva a dohányosok a nemdohányzóktól, 155 mikrogram/m3 volt a szálló por mennyisége. Elkülönítés esetén ez az érték a nemdohányzó helyiségekben 94 mikrogram/m3 volt. Az elkülönítésre nem kötelezett diszkókban a légszennyezettség elérte a 148 mikrogram/m3-t. 

Összehasonlításul: a Fővárosi Közgyűlés rendelete szerint kültéren 100 mikrogram/m3 esetén szmogriadót kell elrendelni. E tragikus helyzetről az Amerikai Magyar Orvosszövetség már 2008 augusztusában is figyelmeztette a gazdasági tárcát, de az semmit nem tett az ügyben. Az Amerikai Magyar Orvosszövetség 39. konferenciáján figyelt fel Michael Cummings a Roswell Park Cancel Institute vezetője 2007-ben arra az adatra, hogy Magyarországon egyáltalán nem mérik a beltéri légszennyezettséget. Cummings, aki az amerikai dohányzásellenes kampány egyik vezetője, felajánlott egy általuk kialakított speciális Sitepack Aerosol Monitor készüléket a magyarországi mérésekre, a munkára pedig két magyar orvost Tárnoki Ádámot és Tárnoki Dávidot kérték fel. A légszennyezettségi normaértékeket az US-EPA társaság állapította meg az Egyesült Államokban, s ezeket az ENSZ Egészségügyi Világszervezete is elfogadta. E normaértékek szerint 66-150 mikrogram/m3 szálló por érték határ már egészségtelen,a 150-250 mikrogram/m3 tartomány pedig nagyon egészségtelen minősítésű. 

Az egészségügyi tárca és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal évek óta hitegeti a Füstirtók Egyesületet azzal, hogy miniszteri rendeletben szabályozzák a beltéri légszennyezettségi normaértékeket, de információink szerint most is jegelik a jogszabálytervezet kidolgozását. A rendeletre többek között azért lenne szükség, mert az éttermi levegő egészségkárosító hatásának bizonyítására ez lenne az egyetlen megoldás. Ráadásul a vendéglátóhelyi dohányzás tényét csak akkor tudnák objektíven bizonyítani az ÁNTSZ-ek szakemberei, ha a jogszabály meghatározna egy nikotin-, egy kátrány-, és egy szénmonoxid koncentrációs határértéket, amelyet átlépve bírságolható lenne a katasztrofális mértékű illegális dohányzás. Ennek hiányában az ÁNTSZ-ek hét éve szabotálják a dohányzóhely elkülönítési jogszabályok betartásának ellenőrzését - állítja a Füstirtók Egyesülete. 
(MTI)