Minden készen áll az egyszerűsített honosítás január 3-i indulásához

Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény augusztus 20-án lépett hatályba, alkalmazni 2011. január 1-jétől kell. A kérelmeket az év első munkanapjától, január 3-tól lehet benyújtani. A parlament május 26-án 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett fogadta el a fideszes és KDNP-s képviselők - Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos - indítványát, amely által lehetővé válik a határon túli magyarok egyszerűsített, kedvezményes honosítása.
Wetzel Tamás miniszteri biztos az MTI-nek elmondta, hogy minden készen áll az egyszerűsített honosításról szóló eljárás január 3-i indulásához. A sorban állást elkerülendő időpont-foglalási rendszert indítottak, azaz telefonon vagy interneten mind a külképviseleteken, mind a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál előre le lehet foglalni időpontot.
Közlése szerint az elmúlt fél évben minden előre eltervezett fejlesztés megvalósult, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban 140 fővel létrejött az Egyszerűsített Honosítási Igazgatóság, ahová 100 új munkatársat vettek fel, a külképviseletekre 70 konzult és konzuli adminisztrátort küldött ki a Külügyminisztérium. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban és a Külügyminisztériumban külön, intenzív képzés volt, míg az anyakönyvvezetőknek minden megyében szakmai napokat tartottak. Egységes módszertani útmutatókat készítettek elő mind a kérelmek átvételéhez, mind elbírálásához.
Az infrastrukturális feltételek is adottak, mindenki kulturált körülmények között tud dolgozni, a három legfrekventáltabb külképviseleten (Csíkszereda, Kolozsvár, Szabadka) újabb irodaépületeket vettek bérbe és alakítottak át az igényeknek megfelelően.
 A fejlesztésekre július 28-án 830 millió forintot biztosított a kormány, ebből 440 millió forint a külügyi, 375 millió forint a belügyi fejlesztésekre kellett, míg a maradék a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak mint elsőrendű felelős minisztériumnak jutott. A takarékos gazdálkodás mellett megtakarítások is voltak ebből az összegből. Azt is figyelembe kell venni, hogy csaknem kétszáz új munkahely létesült, és hosszabb távon egyértelműen megtakarításokkal fog járni a bürokrácia és az adminisztratív terhek leépítése - mutatott rá.
A biztos elmondta, hogy a kérelmeket 2200 magyar anyakönyvi hivatalba, több mint 90 külképviseletre valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiba lehet benyújtani.  
A fővárosban az Üllői úti új irodában 18 munkatárssal kezdik meg az ügyfélfogadást január 3-án. Az irodában 12 pultnál egész nap fogadják majd a kérelmeket. 
 Az erdélyi Nagyvárad mellett az utóbbi napokban Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön nyitott demokrácia-központot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), segítendő az egyszerűsített honosítási eljárást. A tervek szerint az EMNT januártól 20 irodát működtet majd.
A mostantól alkalmazandó törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy az ő leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Az ügyintézési határidő három hónap, de ebbe nem számít bele az esetleges hiánypótlási időszak, illetve a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, tehát amikor nem lehet dönteni. Így várhatóan a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után várható a válasz.
Az eljárás során elsőként egy formanyomtatványt kell kitölteni, amelyben az igénylő megadja személyes adatait, igazolja büntetlen előéletét, valamint kifejti, mire alapozza kérelmét. A szükséges iratokat, dokumentumokat, így jellemzően a felmenők egykori magyar állampolgárságát igazoló okiratokat is csatolni kell. Ehhez bármilyen hivatalos vagy egyházi irat, például anyakönyvi kivonat, keresztlevél, plébánosi igazolás vagy akár régi magyar katonakönyv is elég lesz.
Wetzel Tamás elmondta: a fordítások tekintetében minden hiteles fordítást elfogadnak, amit az adott országban hitelesnek tekintenek. Ez jóval szélesebb kör, mint a jelenlegi rendszerben, és jóval olcsóbb is. Romániában például a közjegyzői fordítás esetén 2000-2500 forintba kerül egy anyakönyvi kivonat lefordítása. Jelezte: megállapodtak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával, hogy a szokásos 11-12 ezer forint helyett anyakönyvi kivonatnál önköltségi áron 3500 forintért vállalják a munkát.
További információk az eljárásról a www.allampolgarsag.gov.hu címen találhatók.