Katasztrófa a metróban - gyakorlatozak a tűzoltók

Az éjfélkor kezdődött mentési gyakorlat során egy metróbaleset valóságos körülményeit próbálták meg rekonstruálni, ahol a szerelvényben 80 bent rekedt utast kellett kiszabadítani az alagútba szorult, füsttel teli és égő vagonokból. A helyzetet úgy modellezték, hogy a Déli pályaudvari állomás felől érkező szerelvény harmadik kocsijában üzemzavar következtében tűz keletkezik, ezért a szerelvény - amelyen a nyolcvan utas között mozgásképtelenek is voltak - a Moszkva téri állomás peronjának felénél megáll, és füstöl.
A riasztás után két perccel helyszínre vonuló első tűzoltóknak fel kellett mérniük az utasok állapotát és megfelelő légzőkészülékkel kellett ellátni őket, továbbá gondoskodniuk kellett a világítás megoldásáról, a füst megfékezéséről.
A gyakorlat során V. fokozatú, kiemelt riasztásnak megfelelő létszámmal, felszereltséggel, valamint speciális egységekkel vonultak ki a fővárosi tűzoltók, így 13 járművel 51 tűzoltó vett részt a parancsnoki, ellenőrző gyakorlaton. Miközben a metrószerelvényben rekedt utasokat légzőkészülékek segítségével folyamatosan mentették, az aluljáróban rekedt utolsó két kocsiból is ki kellett szabadítaniuk a tűzoltóknak a mozgásképtelen embereket. A tűzoltók kifeszített kötelek és hőkamerák segítségével tájékozódtak a füstben, úgy, hogy nem lehetett látni semmit.
Az alagútban dolgozó tűzoltókat a légzőkészülékükben lévő nyomás alapján, a felszínen a parancsnoki állásról egy úgynevezett Merlin táblán keresztül kísérték figyelemmel. Ez a tábla jelzi, hogy a beavatkozó tűzoltónak hány percre elegendő levegője maradt még, és ha a levegő mennyisége 10 perc alá csökken, a parancsnokoknak azonnal a felszínre kell küldenie a tűzoltót, vagy légzőkészüléket kell cserélnie. A gyakorlat végére szinte valamennyi légzőkészülék sípoló hangot adott.
A tűzoltási és életmentési gyakorlatnak az volt a célja, hogy bővítsék a tűzoltók ismereteit a metró területén keletkezett tűzesetek felszámolásáról, megismertessék őket e speciális feladatok gyakorlati nehézségeivel. A mentést nehezítette, hogy az alagútban maradt szerelvényekben még utasok rekedtek. Kimentésüket csak úgy tudták megvalósítani, hogy a Déli pályaudvar felé indultak el velük a tűzoltók, és csak egy összekötő folyosón tudták átvinni a másik oldalra a mozgásképtelen betegeket. A sérülteket és az utasokat katonák, valamint műszaki és nemzetvédelmi egyetemisták játszották el.  A mentés idejére a metrószakaszon a síneket áramtalanítani kellett.
 A gyakorlatról filmfelvételt készítettek, amelyet oktató céllal használnak majd a kiképzések során, valamint a metró munkatársainak is átadják azt, hogy közös konzultáció keretében vitathassák meg a mentési munkálatok esetleges hibáit. A kiképzési terv keretein belül ilyen jellegű összevont gyakorlatot évente két alkalommal más-más metróaluljáróban tartanak a fővárosi tűzoltók, főként az újonc állomány tapasztalatainak bővítése miatt.
 Bende Péter vezérőrnagy, fővárosi tűzoltóparancsnok sikeresnek értékelte a gyakorlatot. A tűzoltó tábornok azt mondta, a fővárosi tűzoltók szakmailag és technikailag is felkészültek, hogy egy valóságos baleset esetén a BKV szakaemberivel közösen végrehajtsanak egy mentést metrótűz vagy más hasonló katasztrófahelyzet esetén.