Nyugdíjügy - KDNP: a társadalmi igazságosságot célozza a javaslat

Vejkey Imre, a párt vezérszónoka kedden a parlamentben azt mondta, az a cél, hogy a társadalomban végre a mindennapok gyakorlatában is, és ne csak az elméleti síkon érvényesüljön a társadalmi és politikai jogegyenlőség.
Magyarország 2011-ben, a társadalmi igazságosság jegyében nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárdot fordítson 30 ezer életerős, 57 év alatti munkaképes ember nyugellátására - szögezte le a kormánypárti politikus. Vejkey Imre szerint közjogi szempontból megállapítható, hogy a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíja valójában nem is minősül nyugdíjnak, ugyanis nem járulék fizetés alapozza meg, hanem arra a központi költségvetésből utalnak át forrást a nyugdíjalapba. A rendvédelmi dolgozók szolgálati idejük alatt nem fizetnek több nyugdíjjárulékot, pláne nem annyival többet, amennyi matematikailag megalapozná a korkedvezményes nyugdíjjogosultságot.
Magyarországnak kifejezetten szüksége is van az érintettek szakértelmére az ország belbiztonságának további erősítése érdekében - hangsúlyozta.  A módosítás célja, hogy hatályos magyar alkotmány tegye lehetővé, hogy ezek a rendészeti dolgozók térjenek vissza a munkaerő-piacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot a jelenlegi korengedményes nyugdíjukért.
A rokkantnyugdíj kapcsán megállapította, hogy ma a munkaképes magyarok mintegy 12 százaléka kap ilyen ellátást, s ez kétszerese a régiós versenytársaknál jellemző 6 százalékos arányának. Több tanulmány is rámutatott arra, hogy Magyarországon a leszázalékoltatás iparággá vált az elmúlt 20 évben, az alaptalan többletterhet az aktív munkavállalók adóiból fizetik ki. Szükséges ennek felülvizsgálata úgy, hogy az általános nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel lévőknél végig kell gondolni, az érintetteknek milyen helye van a munkaerő-piacon - jegyezte meg a kormánypárti politikus. 
 A képviselő jogtechnikai kérdésnek nevezte azt a passzust, amely szerint az alkotmánybírák száma 15-re növekedjen annak érdekében, hogy a kibővített létszámú testület az évek során felhalmozott ügyhátralékát megfelelő időben ledolgozhassa - tette hozzá. A javaslat lehetővé teszi, hogy az új alkotmánybírák és az Ab új elnökének megválasztása az alaptörvény szerint 12 évre történjen.
Képviselőtársa Nagy Kálmán, azt mondta, hogy a nyugdíj egy ledolgozott élet, egy bizonyos kor után járó ellátás. Szó nincs arról, hogy valakinek automatikusan korábban folyósítsanak nyugdíjat, minden előre hozott nyugdíjba vonulás társadalmi megállapodás része, mögötte járulékbefizetés nincs. Az érintetteknek vissza kell jönniük el kell végezniük azt a munkát, amire a rendvédelem jelenlegi létszámában nem képes - mutatott rá. Etikusan nem lehet tiltakozni azért, ha munkákra igényt tart az állam - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, aki szerint nem kérnek rendkívüli dolgot, van egy szükséghelyzet, aminek meg kell felelni.
Egy tisztességesen ledolgozott életpálya egy sokkal stabilabb, lelkileg kiegyensúlyozottabb öregséget biztosít - mondta Nagy Kálmán.