Árvíz-belvízhelyzet - Veszélyhelyzetet hirdetett a kormány a Sajó térségében (frissülő hír)

Közmunkások segítik majd a védekezést a Közép-Dunántúlon

Közmunkások segítik majd a védekezést a belvízzel elöntött területeken, s végzik el a megelőzést és védekezést szolgáló munkákat a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság három megyét magába foglaló működési területén - mondta el az igazgatóság vezetője szerdán Cecén. A programban 257 közmunkást alkalmaznak, ők nemcsak az állami, hanem a társulati és az önkormányzati kezelésű vízfolyásoknál is segédkeznek majd. Felvételük várhatóan a hónap közepén kezdődik meg az önkormányzatok javaslatait figyelembe véve - tette hozzá Csonki István azon a sajtótájékoztatón, amelyet a terület legnagyobb vízfolyása, a Bakonyból és a Velencei-tóból, valamint a fehérvárcsurgói tározóból érkező vizeket befogadó Nádor-csatorna és a belvízzel borított földek mellett tartott.
 Mint mondta, az önkormányzatoknak nem kell hozzájárulniuk a közmunkások foglalkoztatásának költségeihez, azok tíz százalékát a vízügyi igazgatóságok, a többit az állami költségvetés finanszírozza.
A térség belvízgondjainak megoldására már hat évvel ezelőtt elkészült egy komplex táj- és vízrendezési terv. Az akkori elgondolás a Nádor-csatorna teljes szakaszának, valamint száz kilométernyi vízelvezető ároknak a rendezését, a fehérvárcsurgói tározó kapacitásának bővítését, Soponyán, Sárszentmihályon, valamint Berhida-Csór térségében pedig új tározó építését tartalmazta. Ez forrás hiányában nem valósult meg, az idén is csupán a Malom-csatorna rendezéséhez tudnak hozzálátni - mondta Csonki István. 
 Tájékoztatása szerint a megelőzés érdekében első lépésként a vízelvezető árkokat kellene rendbe tenni, vissza kellene állítani a termőföldeken a táblaközi árkokat, tározókat kellene építeni, illetve folytatni a fehérvárcsurgói tározó bővítését.
Dorkota Lajos, a Fejér megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott szerint a kormány által a bel- és árvízi munkákkal kapcsolatos megelőzésre elkülönített pénz elosztásáról "szigorúan szakmai alapon" még januárban megszületik a döntés.
 Fejér megyében mintegy száz négyzetkilométernyi területet borít a belvíz. A legsúlyosabb a helyzet a Nádor-csatorna melletti területeken, a Mezőföld déli részén, ahol a víz alatt levő földeken már az őszi mezőgazdasági munkákat sem tudták elvégezni a gazdák - hívta fel a figyelmet Varga Gábor (Fidesz), a terület országgyűlési képviselője.

Katasztrófavédelem: nem árhullám érkezése miatt hirdettek veszélyhelyzetet a Sajó mentén

 A veszélyhelyzet kihirdetését nem árhullám érkezése tette szükségessé - hívta fel a lakosság figyelmét a Borsod megyei katasztrófavédelmi igazgatóság azután, hogy a kormány szerdai ülésén veszélyhelyzetet hirdetett az árvízi helyzet miatt Sajóecseg, Felsőzsolca és a Sajó-mente körzetére.   Az MTI-hez szerda este eljuttatott közleményben az igazgatóság úgy fogalmazott: a kihirdetett veszélyhelyzet teszi lehetővé az árvízvédelmi intézkedések és munkálatok végrehajtását.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten jelentette be, hogy kormány veszélyhelyzetet hirdetett a körzetre. Elmondta: lehetséges, hogy megismétlődik a 2010 kora nyári árvíz a térségben, ugyanis rengeteg a hó a körzetben, és gyors az olvadás. Előfordulhat az is, hogy a tavaly újjáépített felsőzsolcai házak ismét veszélybe kerülnek. 
 A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a veszélyhelyzet értelmében a kormány és a hatóságok szerdától ingatlanokat vehetnek igénybe időszaki gátak építéséhez, és a vis maior alap is megnyílik a károk megelőzése és a hatékony védekezés érdekében.
Navracsics Tibor hozzátette: a Belügyminisztérium a katasztrófavédelemmel, a Vidékfejlesztési Minisztérium pedig a vízügyi hatóságokkal együttműködve mostantól mindent meg tud tenni az árvíz kárainak mérséklése érdekében.
 Rabi József sajóecsegi (független) polgármester az MTI-nek azt mondta: a figyelőszolgálatot megszervezték, 16 ezer homokzsák raktáron van, a szükséges eszközöket pedig beszerzik. A jelenlegi szlovákiai és hazai jelentések szerinte nem feltételezik ugyan, hogy árvíz lesz, de felkészültek az esetleges védekezésre. 
 Molnár Oszkár, Edelény független polgármestere azt közölte az MTI-vel, hogy ha a Sajón árhullámokra kell számítani, akkor a Bódván is, mivel közel van egymáshoz a vízgyűjtő területük. "Sajnos, mivel a védművek helyreállítása a tavaly május-júniusi árvizek óta a mai napig nem történt meg, a Bódva mentén több település - köztük Edelény is - veszélyben van akkor is, ha a rekordvízállásoktól jelentősen alacsonyabb vízszintekkel érkeznek az áradások" - mondta a polgármester.

Nőtt a kitelepítettek száma Szabolcsban

Két embernek kellett elhagynia otthonát a belvíz miatt szerdán Geszteréden; velük együtt már 25 embert költöztettek ki az elöntéssel fenyegetett ingatlanokból Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság ügyelete az MTI-vel. Az érintettek elhelyezéséről a község önkormányzata gondoskodott. A tájékoztatás szerint a megyében több mint 650 ingatlant veszélyeztet a belvíz, s 42 településen folytatnak védekezési munkálatokat. Hat településen mintegy tucatnyi ház vált lakhatatlanná, a lakók elhelyezéséről azonban mindenhol gondoskodtak.
 A tűzoltók összesen 79 szivattyúval vesznek részt a mentesítési munkálatokban, s csaknem kétezer homokzsákot használtak már fel a védekezésre - közölte a katasztrófavédelmi igazgatóság ügyelete. A térségben csaknem 420 négyzetkilométert borít belvíz; nyolc belvízvédelmi szakaszon másod-, négyen pedig elsőfokú a készültség.
Újfehértón folytatták a belvíz által veszélyeztetett lakosság hepatitis A fertőzés elleni vakcinázását, csütörtökig csaknem ötszázan kapják meg a védőoltást a szabolcsi településen. Százhúsz gyermeket már kedden beoltottak, a háziorvosok szerdán és csütörtökön a mályváskerti településrész általános iskolájában, valamint az orvosi rendelőben adják be az oltásokat a lakóknak.

Békésben már 23 embert telepítettek ki a belvíz miatt

Egy ötfős családot kellett kitelepíteni szerdán Vésztő községből a belvíz miatt, így Békés megyében már 23 embert költöztettek ki az életveszélyesnek nyilvánított ingatlanokból - közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az elöntések miatt tavaly decemberben Kondoroson és Csorváson összesen hatan voltak kénytelenek elhagyni az otthonukat. Az idén januárban négy embert a Békéscsabához tartozó Csabaszabadiból, szintén négyet Telekgerendásról, két-két helyi lakost pedig Elekről, illetve Mezőberényből telepítettek ki.

Több mint 1800 négyzetkilométer földet borít belvíz Szolnok megyében

Több mint 1800 négyzetkilométer földet borít belvíz Szolnok megyében

Több mint 1800 négyzetkilométer földet, azon belül 550 négyzetkilométer termőterületet borít belvíz Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 29 településen védekeznek a belterületi elöntések ellen - közölte a megyei kormányhivatal vezetője szerdán egy Törökszentmiklós és Kétpó közötti, víz uralta szántóföld mentén tartott sajtótájékoztatón. Mindez elsősorban annak a következménye, hogy 2010-ben a területre lehullott csapadék mennyisége elérte a sokévi átlag dupláját - tette hozzá Lengyel Györgyi.
Mint jelezte, tavaly 44 település 110 pályázatot nyújtott be belvízkárenyhítésre a vis maior alaphoz, s már 67 pályázatra 428 millió forintot fizettek ki. Eddig két kiemelkedő kifizetés történt: Szolnok 167 millió, míg Jánoshida 37 millió forintot kapott.
Kovács Sándor, a megyei közgyűlés és egyben a megyei védelmi bizottság elnöke arról beszélt, a vízügyi és az agrárszakemberek már előre jelezték, hogy kritikus belvízhelyzet várható a megyében. A mostani állapotokat látva megállapítható, hogy kormányintézkedések szükségesek a korábbi években pénztelenség vagy nemtörődömség miatt elhanyagolt állapotba került belvízelvezető rendszerek helyreállítására - hangsúlyozta.
Tájékoztatása szerint jelenleg a megyei települési önkormányzatok közül Alattyán, Kisújszállás, Újszász, Tomajmonostora, Jánoshida, Karcag, Kuncsorba, Tiszaszőlős, Zagyvarékas, Szászberek, Jásztelek, Vezseny, Kunhegyes, Mezőtúr, Nagyrév, Jászalsószentgyörgy, Tiszaföldvár, Örményes másodfokú, míg Tiszabura, Fegyvernek, Kunszentmárton, Kunmadaras harmadfokú készültséget tart fenn.
Kiss Róbert, a kormányhivatal agrárügyekkel foglalkozó szakigazgatója elmondta: a megye agrárgazdaságát tavaly egyelőre felmérhetetlen károk érték. Már a tavasz is sok gondot okozott a gazdáknak, késve indultak a munkák, ősszel pedig több ezer hektáron maradt a földben a többi között kukorica és napraforgó. Csak tavaly október 20-ig 527 kérelem érkezett kárenyhítésre 7,7 milliárd forint értékben, és ez még csak egy kis része a károsult gazdálkodóknak.

Már harminc embert kellett kitelepíteni Csongrád megyében

Három ingatlan is lakhatatlanná vált az elmúlt huszonnégy órában Csongrád megyében, ahol így harmincra nőtt a belvíz miatt kitelepítettek száma - közölte Tátrai János, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője szerdán az MTI-vel. Az elmúlt néhány hétben tíz településen összesen tizennégy ingatlan dőlt össze vagy rongálódott meg annyira, hogy emberi tartózkodásra alkalmatlanná vált - mondta az őrnagy.
Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság illetékességi területén hat településen - Királyhegyesen, Csanádpalotán, Csanyteleken, Csongrádon, Kunszentmártonon és Pálmonostorán - van harmadfokú helyi vízkár-elhárítási készültség, negyvennégy faluban és városban pedig első- vagy másodfokú készültség mellett folyik a munka - tudatta Dobi László, központi védelemvezető-helyettes.
Az igazgatóság huszonkilenc szivattyútelepén - harmadfokú belvízvédelmi készültség mellett - éjjel-nappali üzemben naponta 4,8 millió köbméter vizet emelnek át a főgyűjtőkbe. A belvíz gyorsabb levezetése érdekében folyamatosan munkagépekkel kotorják a csatornákat, illetve vágják a nádat. A védekezésben 228 ember vesz részt.
Az elöntött területek nagysága érdemben nem változott, a becslések szerint 878,8 négyzetkilométer áll víz alatt, ebből 294 négyzetkilométer vetés, 264,8 négyzetkilométer pedig szántó.

Veszélyhelyzetet hirdetett a kormány a Sajó térségében

A kormány szerdai ülésén veszélyhelyzetet hirdetett az árvízi helyzet miatt Sajóecseg, Felsőzsolca és a Sajó-mente körzetében - jelentette be a kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.
A tárcavezető elmondta: lehetséges, hogy megismétlődik a 2010 kora nyári árvíz a térségben, ugyanis rengeteg a hó a körzetben és gyors az olvadás. Navracsics Tibor hangsúlyozta: előfordulhat az is, hogy a tavaly újjáépített felsőzsolcai házak ismét veszélybe kerülnek. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a veszélyhelyzet értelmében a kormány és a hatóságok szerdától ingatlanokat vehetnek igénybe időszaki gátak építéséhez, és a vis maior alap is megnyílik a károk megelőzése és a hatékony védekezés érdekében.Navracsics Tibor hozzátette: a Belügyminisztérium (BM) a katasztrófavédelemmel,  a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM)  pedig a vízügyi hatóságokkal együttműködve mostantól mindent meg tud tenni az árvíz kárainak mérséklése érdekében.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor hangsúlyozta: az árvíz mellett a belvízi helyzet is súlyos. Ennek oka, hogy amióta folyamatosan mérik a víz mennyiségét Magyarországon - vagyis az 1870-es évek óta - nem esett annyi csapadék, mint 2010-ben. Ezen kívül 2009-ben is az átlagot meghaladó eső hullott.
Ennek hatására tulajdonképpen 2009. december 23-a óta folyamatos belvízvédelmi készültségben van az ország, ami 2010 végére olyan méreteket öltött, hogy már nem a teljes mezőgazdasági kármentesítés a cél, hanem belterületek védelme - mondta Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes példaként említette, hogy 2010-ben 2,8 milliárd köbméter belvizet emeltek át a védekezés során, ami másfélszer annyi, mint a Balaton össztérfogata.
A kormány szerdai ülésén első olvasatban megtárgyalta és elfogadta a VM 12 pontos akciótervét az árvízi és belvízi védekezés hosszú távú stratégiai tennivalóival kapcsolatban. Ebben többek között szerepel a csatorna rekonstrukció és a közmunka-programok bevonása is a hatékonyabb védelem érdekében.
Navracsics Tibor részleteket nem árult el, de a kormány megbízta a szakminisztériumot az akcióterv részletes kidolgozására megvalósítási és költségvetési tanulmányokkal együtt.
A Miskolchoz közeli Felsőzsolca lakói a veszélyhelyzet kihirdetésének hírére az MTI tudósítójának úgy reagáltak, hogy a Sajótól nem félnek, mert a folyót védő gátak megfelelőek. Annál inkább tartanak viszont az úgynevezett kis-Sajótól, amelynek vize tavaly nyáron elöntötte a települést, és kétszáznál több házat tett lakhatatlanná. Több, a nevét nem vállaló városlakó szerint a veszélyhelyzet kihirdetése kisebb pánikhangulatot okozhat Felsőzsolcán, mivel szerintük semmi sem utal közelgő áradásra, a tavalyi árvízre viszont még mindenki élesen emlékszik.
Rabi József sajóecsegi polgármester az MTI-nek azt mondta: a figyelőszolgálatot megszervezték, 16 ezer homokzsák raktáron van, a szükséges eszközöket - például lapátot - pedig beszerzik. A jelenlegi szlovákiai és hazai jelentések szerinte nem feltételezik ugyan, hogy árvíz lesz, de felkészültek egy esetleges védekezésre. Hozzáfűzte: az emberekben még bennük él a tavaly május-júniusi árvíz emléke, és félnek, tartanak egy újabb esetleges árvízi helyzettől.
 Molnár Oszkár, Edelény független polgármestere azt közölte az MTI-vel, hogy ha a Sajón árhullámokra kell számítani, akkor a Bódván is, mivel közel van egymáshoz a vízgyűjtő területük. "Sajnos, mivel a védművek helyreállítása a tavaly május-júniusi árvizek óta a mai napig nem történt meg, a Bódva mentén több település - köztük Edelény is - veszélyben van akkor is, ha a rekordvízállásoktól jelentősen alacsonyabb vízszintekkel érkeznek az áradások" - fogalmazott a polgármester.
"Nem vagyunk megnyugodva a vis maior keret kapcsán sem, hiszen a Belügyminisztérium Edelénynek a tavaly májusi-júniusi védekezési költségek töredékét sem fizette ki. Emiatt pedig az önkormányzat lassan csőd közeli helyzetbe kerül" - mondta az edelényi polgármester.

Több mint 1800 négyzetkilométer földet borít víz Szolnok megyében

Több mint 1800 négyzetkilométer földet borít víz Szolnok megyében

Több mint 1800 négyzetkilométer földet, azon belül 550 négyzetkilométer termőterületet borít belvíz Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 29 településen védekeznek a belterületi elöntések ellen - közölte a megyei kormányhivatal vezetője szerdán egy Törökszentmiklós és Kétpó közötti, víz uralta szántóföld mentén tartott sajtótájékoztatón. Mindez elsősorban annak a következménye, hogy 2010-ben a területre lehullott csapadék mennyisége elérte a sokévi átlag dupláját - tette hozzá Lengyel Györgyi.
Mint jelezte, tavaly 44 település 110 pályázatot nyújtott be belvízkárenyhítésre a vis maior alaphoz, s már 67 pályázatra 428 millió forintot fizettek ki.

Lakatlan házakat kell lebontani Bárándon

Mintegy száz, többnyire lakatlan és elhanyagolt ház lebontása válhat szükségessé a Hajdú-Bihar megyei Bárándon, miután a belvíz súlyos károkat okozott azok szerkezetében - közölte Györgyi Zoltán, a település jegyzője szerdán az MTI-vel. Az épületek legtöbbje lakatlan, tulajdonosaik - legtöbbször az egykori lakók örökösei - nem végezték el azok állagmegóvását, így az alapzat nélküli vályogházak közül több néhány héten belül magától is összedőlhet - mondta a jegyző. Az épületek falai átáztak, legtöbbjüket csak aránytalanul nagy ráfordítással lehetne biztonságossá tenni - mondta Györgyi Zoltán, hozzátéve, hogy ezekre az önkormányzat fog bontási engedélyt kérni, ha szükséges.     Bárándon továbbra is harmadfokú a belvízvédelmi készültség: 15 ember folyamatosan a dolgozik az árkok ásásán és szélesítésén, folyik az átereszek kotrása és a szivattyúzás. A jegyző közlése szerint a védekezést segítette az, hogy nem volt nagyobb mennyiségű csapadék az elmúlt időszakban és az olvadás is lassú volt.     Mint mondta, egy embert kellett kiköltöztetni a házából, mert annak szerkezete megrogyott és az átázott falak miatt biztonságosabbnak ítélték az ott lakó idős nő rokonoknál történő elhelyezését.     Az önkormányzatnál felkészültek az esetleges kitelepítésekre is: a fűthető piaccsarnokban és egyéb önkormányzati épületekben átmenetileg több ember elhelyezését, étkeztetését és tisztálkodását is biztosítani tudják.     Györgyi Zoltán azonban hangsúlyozta: ha nem romlik drasztikusan az időjárási helyzet, akkor senkinek nem kell tartania kitelepítéstől, az önkormányzat képes megelőzni a nagyobb bajt.     Bara Sándor, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t szerdán arról tájékoztatta, hogy területükön nem nőtt az elöntött területek nagysága. A térségben továbbra is több mint 450 négyzetkilométer áll víz alatt, ennek a fele vetés és szántó. Készültséget tartanak fenn mind a 12 belvízvédelmi szakaszon, azok közül háromban a legmagasabb szintűt, harmadfokút - tette hozzá a szakember.

Több mint kétszáz településen védekeznek

Összesen 11 megye 227 településén védekeznek az árvíz vagy a belvíz ellen, az elöntések miatt további 15 embert kellett kiköltöztetni - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerdán az MTI-vel. A védekezési munkákban 2091 ember 484 szivattyúval vesz részt. A belvíz miatt hat megyéből - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg - további 15 embert kellett kiköltöztetni, így a kitelepítettek száma 174-re nőtt. A lakosság ellátása minden településen biztosított, közüzemi kimaradás nem történt.
Belvíz összesen 3770 négyzetkilométer területet borít, ebből 2040 négyzetkilométer vetés vagy szántó. A folyók fővédvonalain 1290 kilométer hosszúságban van árvízvédelmi készültség.
Harmadfokú készültség 86 kilométeren, a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös felső szakaszán volt kedden. Másodfokú készültséget 264 kilométer hosszon, a Tiszán Kisköre és Algyő között, a Zagyva alsó szakaszán és a Hármas-Körös torkolati szakaszán tartottak fenn. Elsőfokú a készültség 940 kilométeren, a Tiszán Algyő és a déli országhatár között a Lónyay-főcsatornán, a Berettyó és a Sebes-Körös alsó szakaszán, valamint a Hármas-Körös felső és középső szakaszán.

Félszáz lakóépület kerülhet veszélybe Hajdúhadházon

A magas talajvízszint és a belvíz miatt egy esős időszak negyven-ötven lakóépületet is lakhatatlanná tenne Hajdúhadházon, ahol folyamatosan dolgoznak a vízelvezetésen - mondta Csáfordi Dénes (Fidesz) polgármester szerdán az MTI-nek. Közlése szerint Hajdúhadház három városrészében, amelyek szinte teljesen víz alatt vannak, árokásással, szivattyúzással és homokzsákokkal igyekeznek megoldani a vízelvezetést. A település déli részén ötven-hatvan  ember dolgozik folyamatosan azon, hogy biztosítsa a víz lefolyását.
 A városban néhány melléképület már összedőlt, karácsony tájékán három családot biztonsági okokból kiköltöztettek. "Elég lenne egy pár napos esőzés ahhoz, hogy további mintegy félszáz ház veszélybe kerüljön" - mondta a polgármester. Ha "megúsznák" eső nélkül, akkor nem lenne komoly gond, az árkok szélesítésével és újak ásásával megoldanák a problémát - tette hozzá.
Szavai szerint ott a legnagyobb a baj, ahol húsz-harminc évvel ezelőtt az akkor kiszáradt, de korábban vízjárta területeken építkeztek. "Ezeket a területeket most visszafoglalta a víz, sok telek teljesen el van árasztva" - magyarázta.     A polgármester elmondta, hogy Hajdúhadház vízelvezetését jelentősen javítja az ősszel elindult csapadékvíz-elvezetési program, amelyet terveik szerint ez év őszén fejeznek be. A három veszélyeztetett városrészből kettőt az új csatorna- és árokrendszer már biztonságossá fog tenni - ismertette, kiemelve: a kivitelezőnél megpróbálják elérni, hogy a jelenleg 20 százalékos készültségben lévő rendszer építését már a téli időszakban folytassák.
Csáfordi Dénes felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg elsőfokú belvízvédelmi készültséget fenntartó város önkormányzata nagy mértékben kiszolgáltatott az időjárásnak. Az önkormányzat tulajdonában kevés olyan ingatlan van, amely alkalmas lenne nagyszámú kitelepített befogadására. "Legfeljebb az iskola tornatermében tudnánk elhelyezni embereket, de nem lennénk képesek megnyugtató megoldást találni egy ilyen esetben" - mondta, hozzátéve, hogy ezért is helyezik a hangsúlyt a megelőzésre, amely elég lehet ahhoz, hogy senki ne maradjon fedél nélkül Hajdúhadházon.

 Szabolcsban negyven önkormányzat van készültségben

A települések közül harminc tart fenn másod-, tíz pedig elsőfokú riasztást, mellettük további két vízgazdálkodási társulat védekezik - mondta Bodnár Gáspár.
Tájékoztatása szerint az olvadás miatt az elmúlt napokban kismértékben emelkedett a csatornák vízszintje, a belvízi helyzet szükségessé teszi, hogy mind a tizenkét védelmi szakaszon fenntartsák a korábban elrendelt készültségeket. Kedden tizenhárom nagy teljesítményű szivattyútelep üzemelt, amelyek 2,4 millió köbméter belvizet emeltek át a befogadókba.
A nyíregyházi vízügyi szervezet vezetője elmondta: az igazgatóság jelenleg az Érpataki és a Kállai-főfolyáson, a Nagyhalász-pátrohai, illetve a Csomata-csatornán végez megelőző kotrási munkákat. A tavasszal várható jelentős belvíz előtti munkálatokban eddig 25 kilométer hosszban iszapolták ki a csatornákat. Emellett a már megtelt belvíztározókat egyfolytában ürítik, alkalmassá téve azokat az újabb belvízhullám fogadására.
A vízszintemelkedések a Tiszán, a Szamoson és a Túron ugyanakkor nem érték el a készültségi szinteket. A Krasznán még mindig elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben, a folyó a határszelvényben már tetőzött, Kocsordnál még árad. Ugyanilyen készültség van érvényben a Lónyay-főcsatorna védvonalain is - tette hozzá a védelemvezető.

A települések közül harminc tart fenn másod-, tíz pedig elsőfokú riasztást, mellettük további két vízgazdálkodási társulat védekezik - mondta Bodnár Gáspár.
Tájékoztatása szerint az olvadás miatt az elmúlt napokban kismértékben emelkedett a csatornák vízszintje, a belvízi helyzet szükségessé teszi, hogy mind a tizenkét védelmi szakaszon fenntartsák a korábban elrendelt készültségeket. Kedden tizenhárom nagy teljesítményű szivattyútelep üzemelt, amelyek 2,4 millió köbméter belvizet emeltek át a befogadókba.
A nyíregyházi vízügyi szervezet vezetője elmondta: az igazgatóság jelenleg az Érpataki és a Kállai-főfolyáson, a Nagyhalász-pátrohai, illetve a Csomata-csatornán végez megelőző kotrási munkákat. A tavasszal várható jelentős belvíz előtti munkálatokban eddig 25 kilométer hosszban iszapolták ki a csatornákat. Emellett a már megtelt belvíztározókat egyfolytában ürítik, alkalmassá téve azokat az újabb belvízhullám fogadására.
A vízszintemelkedések a Tiszán, a Szamoson és a Túron ugyanakkor nem érték el a készültségi szinteket. A Krasznán még mindig elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben, a folyó a határszelvényben már tetőzött, Kocsordnál még árad. Ugyanilyen készültség van érvényben a Lónyay-főcsatorna védvonalain is - tette hozzá a védelemvezető.

Szerdán Okányban is ki kellett volna költöztetni egy kétfős családot, ám ők a saját felelősségükre maradtak a házukban, így összességében 23-an hagyták el a lakóhelyüket december eleje óta Békés megyében - mondta Nagyné Paulik Krisztina megyei sajtószóvivő.
Az MTI tudósítójának helyszíni tapasztalatai szerint többen nem szívesen hagyják el lakhatatlanná vált ingatlanjukat. Telekgerendáson hiába nyilvánították életveszélyesnek az egyik tanyai házat, idős lakója nem kívánt kiköltözni, annak ellenére, hogy a helyi önkormányzat biztosított neki és a családjának egy másik lakást.
Csorvás mellett, egy szintén tanyán élő idős férfi sem akar kiköltözni, igaz, a háza még nem veszélyes, ám a hatalmas sár miatt a tanyáját csak nagyteljesítményű traktorral lehet megközelíteni. Az önkormányzat ezért hetente szállít neki kenyeret és szalonnát, s gondoskodik a gyógyszerellátásáról is.
A megyei katasztrófavédelem munkatársai naponta keresik fel a veszélyeztetett területeken élőket, ám csak korlátozott jogosítványaik vannak, hiszen veszélyhelyzet kihirdetése nélkül csak kérhetik, s nem kötelezhetik a lakókat a kiköltözésre. A már említett telekgerendási, életveszélyessé nyilvánított tanya lakója írásban is nyilatkozott a polgármesteri hivatalnak arról, hogy a saját felelősségére továbbra sem hajlandó elhagyni lakóházát.
Az önkormányzatok igyekeznek mindent megtenni a belvízmentesítés érdekében. Völgyi Sándor, Kétsoprony polgármestere például személyesen irányította egy olyan szivattyú telepítését, amelynek segítségével a község egyik külterületi részéről próbálják elvezetni a belvizet. Mint az MTI-nek elmondta, december eleje óta különböző mértékben védekeztek az elöntések ellen, s eddig 3,5 millió forint értékben fordultak segítségért a belügyi tárca által kezelt vis maior alaphoz.