Orbán Tusnádfürdőn beszélt a magyarok jövőjéről

A miniszterelnök a 21. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pódiumán tartott előadásában beszélt a magyarok általános helyzetéről, jövőjéről. 
Mi lesz a magyarokkal a XXI. század következő éveiben? - tette fel a kérdést, amelyre szerinte a magyarázatot az évszázad első évtizedében végbement tektonikus változásokban kell keresni. A világból jövő aggasztó hírek közvetlenül is szólnak rólunk, magyarokról, arról, hogy lesz-e munkánk, hogy versenyképesek leszünk-e - mondta. 
Valójában a nyugati típusú kapitalizmus került válságba az elmúlt évtizedben - hangsúlyozta a miniszterelnök. Mint mondta, annak a rendszernek a válságáról van szó, amelyben a spekulatív értékmozgások előnybe kerültek a munkával szemben. Az a felfogás, miszerint a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól, csődbe sodorta ezt a rendszert. 
Ezek a gazdasági elméletek jól mutattak a gazdasági tankönyvekben - állapította meg Orbán, hozzátéve: márpedig a sikeres kapitalizmushoz nem csupán szabad és hatékony piacra van szükség, hanem morális alapokra is.  
Szerinte a kapitalizmus eltávolodott az erkölcsi értékektől, saját korábbi morális kötőanyagát is elvesztette. A hasznos korlátok helyébe a gátlástalanság lépett. A nyugati társadalmak most amolyan "szívinfarktust" kaptak, ezután át kell gondolniuk, hogyan épülhetnek fel. Most bizonyos erkölcsi értékek rehabilitálására van szükség - hangoztatta a kormányfő. 
Magyarországon kétharmados forradalom történt - szögezte le az előadó. "Egy korszaknak véget vetettünk" - mondta -, ez volt az a korszak, amikor a rendes, becsületes emberek állandó vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk felépíteni Magyarországon, amelyben a tisztességes, becsületes ember jobban járjon, mint az, aki nem tartja be a törvényeket - mondta Orbán. A spekulánsok eddigi húsz évével szemben a becsületes, törvénytisztelő emberek országát akarjuk felépíteni - hangsúlyozta.