Riasztó adatok! A gázkészülékeket ellenőrizték, sok hibát találtak

- Volt olyan lakó, aki először nem is értette, mit hiányolunk. Merthogy a gázelzárókulcsot évtizedek óta nem látta, lehet, hogy annak idején egy festés közben keveredett el, vagy esetleg beesett a tűzhely mögé - summázza Szabó Ferenc, a Tóvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke annak a döntésnek az eredményét, mely példaértékű lehet a város más házainak is. A közös költségből ugyanis a szövetkezet több mint kilencszáz lakását vizsgáltatták át, s kiderült, sok helyen még a házzal egyidős, harminc-negyven éves tűzhelyeket használják a lakók. Ahová újabb készüléket tettek, ott viszont a flexibilis csövek voltak elöregedve, ami melegágya a gázszivárgásnak. Harminchét esetben azonnal cserélni kellett a tűzhelyet, vagy nagyjavításra volt szükség, mert a lakók a sütőajtót kinyitva fűtötték a lakásukat. A gáz ugyanis átalánydíjas, így a fogyasztás az összes lakó között oszlik el, sokan így próbáltak spórolni. Csakhogy a sütők erre nem alkalmasak, teljesen kiégett a belsejük, a lakók feje meg erősen fájt a szobában maradó égésterméktől. Szabó Ferenc szerint a lakók komolyan vették a problémát, beengedték a szakembert a lakásokba, s megértették, hogy azonnali intézkedésre van szükség. Az utóellenőrzést egyébként a nyár folyamán végzik el.

Ezekkel az állapotokkal a tóvárosiak valószínűleg nincsenek egyedül, pedig a földgázellátásról szóló 2003-as törvény szerint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról. Persze, azt senki nem ellenőrzi, hogy a lakók ezt megtették-e, így a lakások jelentős részébe csak akkor jut be a gázszerelő szakember, amikor már valóban komoly baj van: ha a konvektor, a bojler vagy éppen a tűzhely már nem működik - ezt már Thébesz Károly gázkészülék-szerelő mester mondja, akinek a tapasztalatai szerint a lakások öt-hat százalékában a legrégibb, három-négy évtizedes készülékek vannak, olyan húsz százalékukban tíz-tizenöt évesek, a többségben pedig szerencsére ennél fiatalabb fogyasztóberendezések működnek.

Nem lakásszövetkezeti fenntartású társasházaknál még vegyesebb a kép, hiszen itt a rendszeres ellenőrzés csak azon múlik, mennyire veszi komolyan a feladatát a ház közös képviselője. Gondoljunk csak a ház falán kivezetett konvektorokkal fűtött épületekre: ezeket a fűtőtesteket a kéményseprők - mivel nem kéményről van szó - nem ellenőrzik, a lakó meg addig halogatja a szerelő kihívását, ameddig lehet. Hogy milyen állapotúak ezek a készülékek, arról így csak sejtéseink lehetnek...

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

- Volt olyan lakó, aki először nem is értette, mit hiányolunk. Merthogy a gázelzárókulcsot évtizedek óta nem látta, lehet, hogy annak idején egy festés közben keveredett el, vagy esetleg beesett a tűzhely mögé - summázza Szabó Ferenc, a Tóvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke annak a döntésnek az eredményét, mely példaértékű lehet a város más házainak is. A közös költségből ugyanis a szövetkezet több mint kilencszáz lakását vizsgáltatták át, s kiderült, sok helyen még a házzal egyidős, harminc-negyven éves tűzhelyeket használják a lakók. Ahová újabb készüléket tettek, ott viszont a flexibilis csövek voltak elöregedve, ami melegágya a gázszivárgásnak. Harminchét esetben azonnal cserélni kellett a tűzhelyet, vagy nagyjavításra volt szükség, mert a lakók a sütőajtót kinyitva fűtötték a lakásukat. A gáz ugyanis átalánydíjas, így a fogyasztás az összes lakó között oszlik el, sokan így próbáltak spórolni. Csakhogy a sütők erre nem alkalmasak, teljesen kiégett a belsejük, a lakók feje meg erősen fájt a szobában maradó égésterméktől. Szabó Ferenc szerint a lakók komolyan vették a problémát, beengedték a szakembert a lakásokba, s megértették, hogy azonnali intézkedésre van szükség. Az utóellenőrzést egyébként a nyár folyamán végzik el.

Ezekkel az állapotokkal a tóvárosiak valószínűleg nincsenek egyedül, pedig a földgázellátásról szóló 2003-as törvény szerint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról. Persze, azt senki nem ellenőrzi, hogy a lakók ezt megtették-e, így a lakások jelentős részébe csak akkor jut be a gázszerelő szakember, amikor már valóban komoly baj van: ha a konvektor, a bojler vagy éppen a tűzhely már nem működik - ezt már Thébesz Károly gázkészülék-szerelő mester mondja, akinek a tapasztalatai szerint a lakások öt-hat százalékában a legrégibb, három-négy évtizedes készülékek vannak, olyan húsz százalékukban tíz-tizenöt évesek, a többségben pedig szerencsére ennél fiatalabb fogyasztóberendezések működnek.

Nem lakásszövetkezeti fenntartású társasházaknál még vegyesebb a kép, hiszen itt a rendszeres ellenőrzés csak azon múlik, mennyire veszi komolyan a feladatát a ház közös képviselője. Gondoljunk csak a ház falán kivezetett konvektorokkal fűtött épületekre: ezeket a fűtőtesteket a kéményseprők - mivel nem kéményről van szó - nem ellenőrzik, a lakó meg addig halogatja a szerelő kihívását, ameddig lehet. Hogy milyen állapotúak ezek a készülékek, arról így csak sejtéseink lehetnek...

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

- Volt olyan lakó, aki először nem is értette, mit hiányolunk. Merthogy a gázelzárókulcsot évtizedek óta nem látta, lehet, hogy annak idején egy festés közben keveredett el, vagy esetleg beesett a tűzhely mögé - summázza Szabó Ferenc, a Tóvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke annak a döntésnek az eredményét, mely példaértékű lehet a város más házainak is. A közös költségből ugyanis a szövetkezet több mint kilencszáz lakását vizsgáltatták át, s kiderült, sok helyen még a házzal egyidős, harminc-negyven éves tűzhelyeket használják a lakók. Ahová újabb készüléket tettek, ott viszont a flexibilis csövek voltak elöregedve, ami melegágya a gázszivárgásnak. Harminchét esetben azonnal cserélni kellett a tűzhelyet, vagy nagyjavításra volt szükség, mert a lakók a sütőajtót kinyitva fűtötték a lakásukat. A gáz ugyanis átalánydíjas, így a fogyasztás az összes lakó között oszlik el, sokan így próbáltak spórolni. Csakhogy a sütők erre nem alkalmasak, teljesen kiégett a belsejük, a lakók feje meg erősen fájt a szobában maradó égésterméktől. Szabó Ferenc szerint a lakók komolyan vették a problémát, beengedték a szakembert a lakásokba, s megértették, hogy azonnali intézkedésre van szükség. Az utóellenőrzést egyébként a nyár folyamán végzik el.

Ezekkel az állapotokkal a tóvárosiak valószínűleg nincsenek egyedül, pedig a földgázellátásról szóló 2003-as törvény szerint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról. Persze, azt senki nem ellenőrzi, hogy a lakók ezt megtették-e, így a lakások jelentős részébe csak akkor jut be a gázszerelő szakember, amikor már valóban komoly baj van: ha a konvektor, a bojler vagy éppen a tűzhely már nem működik - ezt már Thébesz Károly gázkészülék-szerelő mester mondja, akinek a tapasztalatai szerint a lakások öt-hat százalékában a legrégibb, három-négy évtizedes készülékek vannak, olyan húsz százalékukban tíz-tizenöt évesek, a többségben pedig szerencsére ennél fiatalabb fogyasztóberendezések működnek.

Nem lakásszövetkezeti fenntartású társasházaknál még vegyesebb a kép, hiszen itt a rendszeres ellenőrzés csak azon múlik, mennyire veszi komolyan a feladatát a ház közös képviselője. Gondoljunk csak a ház falán kivezetett konvektorokkal fűtött épületekre: ezeket a fűtőtesteket a kéményseprők - mivel nem kéményről van szó - nem ellenőrzik, a lakó meg addig halogatja a szerelő kihívását, ameddig lehet. Hogy milyen állapotúak ezek a készülékek, arról így csak sejtéseink lehetnek...

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

- Volt olyan lakó, aki először nem is értette, mit hiányolunk. Merthogy a gázelzárókulcsot évtizedek óta nem látta, lehet, hogy annak idején egy festés közben keveredett el, vagy esetleg beesett a tűzhely mögé - summázza Szabó Ferenc, a Tóvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke annak a döntésnek az eredményét, mely példaértékű lehet a város más házainak is. A közös költségből ugyanis a szövetkezet több mint kilencszáz lakását vizsgáltatták át, s kiderült, sok helyen még a házzal egyidős, harminc-negyven éves tűzhelyeket használják a lakók. Ahová újabb készüléket tettek, ott viszont a flexibilis csövek voltak elöregedve, ami melegágya a gázszivárgásnak. Harminchét esetben azonnal cserélni kellett a tűzhelyet, vagy nagyjavításra volt szükség, mert a lakók a sütőajtót kinyitva fűtötték a lakásukat. A gáz ugyanis átalánydíjas, így a fogyasztás az összes lakó között oszlik el, sokan így próbáltak spórolni. Csakhogy a sütők erre nem alkalmasak, teljesen kiégett a belsejük, a lakók feje meg erősen fájt a szobában maradó égésterméktől. Szabó Ferenc szerint a lakók komolyan vették a problémát, beengedték a szakembert a lakásokba, s megértették, hogy azonnali intézkedésre van szükség. Az utóellenőrzést egyébként a nyár folyamán végzik el.

Ezekkel az állapotokkal a tóvárosiak valószínűleg nincsenek egyedül, pedig a földgázellátásról szóló 2003-as törvény szerint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról. Persze, azt senki nem ellenőrzi, hogy a lakók ezt megtették-e, így a lakások jelentős részébe csak akkor jut be a gázszerelő szakember, amikor már valóban komoly baj van: ha a konvektor, a bojler vagy éppen a tűzhely már nem működik - ezt már Thébesz Károly gázkészülék-szerelő mester mondja, akinek a tapasztalatai szerint a lakások öt-hat százalékában a legrégibb, három-négy évtizedes készülékek vannak, olyan húsz százalékukban tíz-tizenöt évesek, a többségben pedig szerencsére ennél fiatalabb fogyasztóberendezések működnek.

Nem lakásszövetkezeti fenntartású társasházaknál még vegyesebb a kép, hiszen itt a rendszeres ellenőrzés csak azon múlik, mennyire veszi komolyan a feladatát a ház közös képviselője. Gondoljunk csak a ház falán kivezetett konvektorokkal fűtött épületekre: ezeket a fűtőtesteket a kéményseprők - mivel nem kéményről van szó - nem ellenőrzik, a lakó meg addig halogatja a szerelő kihívását, ameddig lehet. Hogy milyen állapotúak ezek a készülékek, arról így csak sejtéseink lehetnek...

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

- Volt olyan lakó, aki először nem is értette, mit hiányolunk. Merthogy a gázelzárókulcsot évtizedek óta nem látta, lehet, hogy annak idején egy festés közben keveredett el, vagy esetleg beesett a tűzhely mögé - summázza Szabó Ferenc, a Tóvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke annak a döntésnek az eredményét, mely példaértékű lehet a város más házainak is. A közös költségből ugyanis a szövetkezet több mint kilencszáz lakását vizsgáltatták át, s kiderült, sok helyen még a házzal egyidős, harminc-negyven éves tűzhelyeket használják a lakók. Ahová újabb készüléket tettek, ott viszont a flexibilis csövek voltak elöregedve, ami melegágya a gázszivárgásnak. Harminchét esetben azonnal cserélni kellett a tűzhelyet, vagy nagyjavításra volt szükség, mert a lakók a sütőajtót kinyitva fűtötték a lakásukat. A gáz ugyanis átalánydíjas, így a fogyasztás az összes lakó között oszlik el, sokan így próbáltak spórolni. Csakhogy a sütők erre nem alkalmasak, teljesen kiégett a belsejük, a lakók feje meg erősen fájt a szobában maradó égésterméktől. Szabó Ferenc szerint a lakók komolyan vették a problémát, beengedték a szakembert a lakásokba, s megértették, hogy azonnali intézkedésre van szükség. Az utóellenőrzést egyébként a nyár folyamán végzik el.

Ezekkel az állapotokkal a tóvárosiak valószínűleg nincsenek egyedül, pedig a földgázellátásról szóló 2003-as törvény szerint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról. Persze, azt senki nem ellenőrzi, hogy a lakók ezt megtették-e, így a lakások jelentős részébe csak akkor jut be a gázszerelő szakember, amikor már valóban komoly baj van: ha a konvektor, a bojler vagy éppen a tűzhely már nem működik - ezt már Thébesz Károly gázkészülék-szerelő mester mondja, akinek a tapasztalatai szerint a lakások öt-hat százalékában a legrégibb, három-négy évtizedes készülékek vannak, olyan húsz százalékukban tíz-tizenöt évesek, a többségben pedig szerencsére ennél fiatalabb fogyasztóberendezések működnek.

Nem lakásszövetkezeti fenntartású társasházaknál még vegyesebb a kép, hiszen itt a rendszeres ellenőrzés csak azon múlik, mennyire veszi komolyan a feladatát a ház közös képviselője. Gondoljunk csak a ház falán kivezetett konvektorokkal fűtött épületekre: ezeket a fűtőtesteket a kéményseprők - mivel nem kéményről van szó - nem ellenőrzik, a lakó meg addig halogatja a szerelő kihívását, ameddig lehet. Hogy milyen állapotúak ezek a készülékek, arról így csak sejtéseink lehetnek...

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

- Volt olyan lakó, aki először nem is értette, mit hiányolunk. Merthogy a gázelzárókulcsot évtizedek óta nem látta, lehet, hogy annak idején egy festés közben keveredett el, vagy esetleg beesett a tűzhely mögé - summázza Szabó Ferenc, a Tóvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke annak a döntésnek az eredményét, mely példaértékű lehet a város más házainak is. A közös költségből ugyanis a szövetkezet több mint kilencszáz lakását vizsgáltatták át, s kiderült, sok helyen még a házzal egyidős, harminc-negyven éves tűzhelyeket használják a lakók. Ahová újabb készüléket tettek, ott viszont a flexibilis csövek voltak elöregedve, ami melegágya a gázszivárgásnak. Harminchét esetben azonnal cserélni kellett a tűzhelyet, vagy nagyjavításra volt szükség, mert a lakók a sütőajtót kinyitva fűtötték a lakásukat. A gáz ugyanis átalánydíjas, így a fogyasztás az összes lakó között oszlik el, sokan így próbáltak spórolni. Csakhogy a sütők erre nem alkalmasak, teljesen kiégett a belsejük, a lakók feje meg erősen fájt a szobában maradó égésterméktől. Szabó Ferenc szerint a lakók komolyan vették a problémát, beengedték a szakembert a lakásokba, s megértették, hogy azonnali intézkedésre van szükség. Az utóellenőrzést egyébként a nyár folyamán végzik el.

Ezekkel az állapotokkal a tóvárosiak valószínűleg nincsenek egyedül, pedig a földgázellátásról szóló 2003-as törvény szerint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról. Persze, azt senki nem ellenőrzi, hogy a lakók ezt megtették-e, így a lakások jelentős részébe csak akkor jut be a gázszerelő szakember, amikor már valóban komoly baj van: ha a konvektor, a bojler vagy éppen a tűzhely már nem működik - ezt már Thébesz Károly gázkészülék-szerelő mester mondja, akinek a tapasztalatai szerint a lakások öt-hat százalékában a legrégibb, három-négy évtizedes készülékek vannak, olyan húsz százalékukban tíz-tizenöt évesek, a többségben pedig szerencsére ennél fiatalabb fogyasztóberendezések működnek.

Nem lakásszövetkezeti fenntartású társasházaknál még vegyesebb a kép, hiszen itt a rendszeres ellenőrzés csak azon múlik, mennyire veszi komolyan a feladatát a ház közös képviselője. Gondoljunk csak a ház falán kivezetett konvektorokkal fűtött épületekre: ezeket a fűtőtesteket a kéményseprők - mivel nem kéményről van szó - nem ellenőrzik, a lakó meg addig halogatja a szerelő kihívását, ameddig lehet. Hogy milyen állapotúak ezek a készülékek, arról így csak sejtéseink lehetnek...

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Ezekkel az állapotokkal a tóvárosiak valószínűleg nincsenek egyedül, pedig a földgázellátásról szóló 2003-as törvény szerint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról. Persze, azt senki nem ellenőrzi, hogy a lakók ezt megtették-e, így a lakások jelentős részébe csak akkor jut be a gázszerelő szakember, amikor már valóban komoly baj van: ha a konvektor, a bojler vagy éppen a tűzhely már nem működik - ezt már Thébesz Károly gázkészülék-szerelő mester mondja, akinek a tapasztalatai szerint a lakások öt-hat százalékában a legrégibb, három-négy évtizedes készülékek vannak, olyan húsz százalékukban tíz-tizenöt évesek, a többségben pedig szerencsére ennél fiatalabb fogyasztóberendezések működnek.

Nem lakásszövetkezeti fenntartású társasházaknál még vegyesebb a kép, hiszen itt a rendszeres ellenőrzés csak azon múlik, mennyire veszi komolyan a feladatát a ház közös képviselője. Gondoljunk csak a ház falán kivezetett konvektorokkal fűtött épületekre: ezeket a fűtőtesteket a kéményseprők - mivel nem kéményről van szó - nem ellenőrzik, a lakó meg addig halogatja a szerelő kihívását, ameddig lehet. Hogy milyen állapotúak ezek a készülékek, arról így csak sejtéseink lehetnek...

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Ezekkel az állapotokkal a tóvárosiak valószínűleg nincsenek egyedül, pedig a földgázellátásról szóló 2003-as törvény szerint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról. Persze, azt senki nem ellenőrzi, hogy a lakók ezt megtették-e, így a lakások jelentős részébe csak akkor jut be a gázszerelő szakember, amikor már valóban komoly baj van: ha a konvektor, a bojler vagy éppen a tűzhely már nem működik - ezt már Thébesz Károly gázkészülék-szerelő mester mondja, akinek a tapasztalatai szerint a lakások öt-hat százalékában a legrégibb, három-négy évtizedes készülékek vannak, olyan húsz százalékukban tíz-tizenöt évesek, a többségben pedig szerencsére ennél fiatalabb fogyasztóberendezések működnek.

Nem lakásszövetkezeti fenntartású társasházaknál még vegyesebb a kép, hiszen itt a rendszeres ellenőrzés csak azon múlik, mennyire veszi komolyan a feladatát a ház közös képviselője. Gondoljunk csak a ház falán kivezetett konvektorokkal fűtött épületekre: ezeket a fűtőtesteket a kéményseprők - mivel nem kéményről van szó - nem ellenőrzik, a lakó meg addig halogatja a szerelő kihívását, ameddig lehet. Hogy milyen állapotúak ezek a készülékek, arról így csak sejtéseink lehetnek...

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Nem lakásszövetkezeti fenntartású társasházaknál még vegyesebb a kép, hiszen itt a rendszeres ellenőrzés csak azon múlik, mennyire veszi komolyan a feladatát a ház közös képviselője. Gondoljunk csak a ház falán kivezetett konvektorokkal fűtött épületekre: ezeket a fűtőtesteket a kéményseprők - mivel nem kéményről van szó - nem ellenőrzik, a lakó meg addig halogatja a szerelő kihívását, ameddig lehet. Hogy milyen állapotúak ezek a készülékek, arról így csak sejtéseink lehetnek...

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Nem lakásszövetkezeti fenntartású társasházaknál még vegyesebb a kép, hiszen itt a rendszeres ellenőrzés csak azon múlik, mennyire veszi komolyan a feladatát a ház közös képviselője. Gondoljunk csak a ház falán kivezetett konvektorokkal fűtött épületekre: ezeket a fűtőtesteket a kéményseprők - mivel nem kéményről van szó - nem ellenőrzik, a lakó meg addig halogatja a szerelő kihívását, ameddig lehet. Hogy milyen állapotúak ezek a készülékek, arról így csak sejtéseink lehetnek...

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

- Egyre több lakásban elektromos tűzhelyekre cserélik a régieket, ám a vezetékekhez nem nyúlnak hozzá. A hetvenes-nyolcvanas években 3300 watt körül volt egy lakás maximális áramfelvétele, ám mostanra a mosogatógépek, a porszívók és az elektromos tűzhelyek miatt hat-hétezer wattra is szükség lehet, amit a régi, 15 amperes biztosítékok nem bírnak el, 35 amperesek lennének az elvárhatóak - hívja fel a figyelmet a másik nagy problémára Farkas Béla, az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke.

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Az iparosított technológiával épült házak abban az életkorban vannak, amikor a problémák csőstül jöhetnek. A helyzet egyébként a lakásszövetkezetek és társasházak Fejér megyei szövetségének legutóbbi küldöttgyűlésén is szóba került, ahol Farkas Béla bejelentette, egy rendszeresen ülésező panelklubot hívnak életre, mert a problémák megoldásában csak a közös beszélgetés és az együttes cselekvés hozhat megnyugtató eredményt.

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Képalá:

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Azt a bizonyos gázelzáró kulcsot mutatja Szabó Ferenc, a lakásszövetkezet elnöke. Pótolták a hiányt

Fotó: Nagy Norbert

Fotó: Nagy Norbert

Fotó: Nagy Norbert

Fotó: Nagy Norbert

Fotó: Nagy Norbert