Turizmus: a külföldi jött, mi maradtunk

A minap ismerősökkel arról beszélgettünk, hogy nem kell feltétlen külföldre menni ahhoz, hogy az ember csodaszép tájakon, kellemes környezetben, jó kiszolgálás mellett töltse a szabadságát. Abban ugyan megegyeztünk, hogy a tenger tiszta vize egészen más, mint a Balaton vagy a Velencei-tó nyújtotta élvezet, de mindkét hazai tavunk képes feledtetni a messzi víz simogatását. Úgy tűnik, mások is így gondolkozhattak az idén, amikor nyári szabadságukat tervezték, ezt bizonyítja a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatsora is. A belföldi turizmus felszálló ágban, ami több, mint örvendetes, viszont úgy látszik, érdekesebbek lettünk a külföldiek számára is: az általuk hazánkban töltött vendégéjszakák száma - kis mértékben ugyan -, de emelkedett.

- Az év első hét hónapja igen kedvező képet mutat - fogalmazott sajtótájékoztatóján Horváth András, a Közép-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. - Eszerint régiónkban a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák száma is jelentősen növekedett. A régióban 2,2 százalékponttal emelkedett a belföldi vendégek száma, s a kilenc régió között értékelve a Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér adatait, egyedüli a növekedés. Az első hely is a mi régiónké a belföldi vendégéjszakák számát tekintve. Ha a tavalyi év hasonló időszakát vesszük száz százaléknak, akkor például júliusban Dunaújvárosban a belföldi turisták száma 48,8 százalékkal több volt. Velencén az emelkedés kimagasló, a külföldiek száma 65,7 százalékos növekedést mutat, a belföldi vendégek száma pedig háromszáz százalékkal volt több, mint az előző évben. Gárdonyban 19,7 százalékkal több volt a külföldi, mint tavaly, a belföldiek száma 35,9 százalékos emelkedést jelez. Móron, Székesfehérváron, Veszprémben, Tatabányán, Pápán is nagyon jók a számok, Döbröntén a külföldi látogatók száma növekedett meg jelentősen.

Mi van Döbröntén, hogy ennyire kedvelt lett a látogatók körében? Vár, négycsillagos szálloda, rengeteg szolgáltatással, falusi turizmus, színvonalas vendéglátás. A döbrentei ábra szerint nem kell feltétlen több ahhoz, hogy a vendég megérkezzen és jól érezze magát. Azonnal korrigálom is a leírtakat, hiszen egy ütős program mindenképp hasznára válik a helyi turizmusnak. Példa erre Fehérvárcsurgó, ahol a kastély nyújtotta kulturális programok évről évre több látogatót vonzanak. Így eshetett, hogy az idén a külföldiek száma a tavalyi adatokat nézve 133 százalékkal növekedett. Mivel a régióról is beszélünk, hasonló az emelkedés Sümegen, Zircen a külföldi és belföldi utazók száma is megnövekedett. A régió legtöbb vendége Ausztriából, Belgiumból, Franciaországból, Hollandiából, Lengyelországból és Németországból érkezett, de több bolgár, cseh, észt, finn, horvát és orosz fedezi fel térségünket. Vonzóak a természeti adottságok, az épített szépségek, ahogy bizonyára az lesz a dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központ is, amelynek alapkövét kedden tették le a településrészen. Ecsődi László országgyűlési képviselő és Tóth István, Gárdony polgármestere rakta betonba az alapkövet, amely körül már körvonalazódik a létesítmény egyik fő alkotóeleme. Ennek részleteibe Fekete György, a Dinnyési Baráti Kör elnöke avatta be lapunkat.

- Ez a terület az a településen, ahová mi közösségi programokat szoktunk szervezni - mutatott a templomdomb felé az elnök. - Először az merült föl bennünk, mi lesz, ha esik az eső? Az egyesületnek soha nem volt arra pénze, hogy hatalmas sátort béreljen, kellene hát egy színpad, így merült föl az építés lehetősége. Ezt a részt a faluban Homokosnak nevezik, de az is érdekes, hogyan került Dinnyésre a domb, amelynek tetején a templom áll. Egyszer lehet, hogy valaki kikutatja. Ha ide besüllyesztjük a színpadot, a mai technika mellett ki sem megy a hang, nem zavar senkit. Egy színpad nem biztos, hogy fenntartja magát, így tovább gondolkodtunk. A településen több olyan csoport van, amely hagyományőrzéssel foglalkozik, a Csicsergő Óvoda, az Iglice népdalkör, a Kacagány citerazenekar, az Őrtüzek, a Madárdal alapítvány, a fiatalok néptánccsoportja. A terveinket hozzáalakítottuk a meglévő, ápolt hagyományainkhoz. A tópart messze van, de van a település szélén egy kiemelt természetvédelmi terület, a dinnyési Fertő csodálatos madárvilággal. Ily módon körvonalazódott a hagyományőrző turisztikai központ terve.

Az épület célja a hagyományőrzés lesz, de egyben a fenntarthatóságot is szem előtt kellett tartaniuk. A központi épületben családi rendezvények megtartására lesz lehetőség. Az impozáns kapuépület is helyet adhat néhány kisebb rendezvénynek. A beruházás befejezését jövő év márciusára tervezik.