Állatvédők: több szigort a kegyetlenkedőkkel szemben

Az október 4-i állatok világnapja alkalmából ezúttal nem a jó körülmények között élő, kedvencként, társként, barátként számon tartott társállatokra hívjuk fel a figyelmet, hanem azokra, amelyek az emberi közöny, kegyetlenség és agresszió áldozataiként írták be magukat az emberek tudatába. Nem kell messzire visszamenni sem térben, sem időben ahhoz, hogy eszünkbe jussanak olyan ügyek, amelyek akár az ügyészségig, bíróságig jutottak és a közvélemény is megismerhette a hátterüket.

Ezekre az ügyekre hívja fel a figyelmet a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület (Herosz) abban a petíciójában, amelynek aláírásával az állatbarátok szigorúbb bírósági ítéletek kiszabását kérik az állatkínzókra. Ezt a közleményt, kérést juttatta el a hetekben az egyesület a Kúriához. Sok kegyetlenség megdöbbenést okozott ugyanis az elmúlt egy-két évben az országban, de a biztosítékot az orfűi hattyús eset verte ki az állatvédő egyesületnél.

Elevenítsük fel: július 30-án történt a Pécsi-tónál az eset, ahol egy férfi t annyira idegesítette valamiért a hattyú, hogy bement a vízbe, és eltörte a nyakát. Ebben az ügyben még folyik a rendőrségi vizsgálat. De ott volt a jól ismert balatonszállási eset is, amikor a nő kilométereken keresztül húzta a kocsijával maga után a kutyáját, hogy móresre tanítsa. Az elkövető jogerősen felfüggesztettet kapott. Budapesten valaki tüzet rakott egy sündisznó tüskéin – az állat kínok között halálra égett. A kegyetlen gyújtogató ugyancsak nem került börtönbe.

Fejér megyében az egyik legutóbbi ügy szintén felfüggesztettel ért véget: a Dunaújvárosi Járási Ügyészség vizsgálta azt az állatkínzásos esetet, melyben egy nő megszúrt egy anyakutyát, annak öt kölykét pedig a földhöz vágta. A picik elpusztultak, az anyakutyán azonban a 3 centi mély szúrt sebet sikerült meggyógyítani, köszönhetően a gyors állatorvosi ellátásnak. A tettes ittas volt, amikor erre vetemedett A felfüggesztett mellé azonban még egy kis büntetést kapott az illető: elvették a kést, amivel „roszszalkodott”. És még mennyi, de mennyi hasonló eset van, ami nem jut el a közvéleményig vagy egyáltalán az ügyészségig. Hogy lesz-e egy ügyből feljelentés vagy sem, nagyon sok mindenen múlik – erről tudnának mesélni az állatmentő egyesületek. A Fema például rendszeresen menti a kegyetlen körülmények közül az állatokat. A múlt keddi napjuk is ezzel telt. Turczer Edina, a szervezet vezetője is meg tud még döbbenni időnként az emberek reakcióin: – A minap egy olyan helyre mentünk ki például, ahol rendszeresen elletik az anyakutyát vagy legalábbis nem akadályozzák meg a vemhesedést, a kölyköket pedig a falhoz vágják. Ez a megoldás nem tetszett már régóta a környék állatbarát lakóinak, viszont még így is sokan voltak, akik nem értették, miért probléma ez.

Miért akarjuk mi kiemelni egy ilyen közegből a szenvedő állatokat… – meséli az állatvédő. Az, hogy lesz-e ügy valamiből vagy sem, múlik a bizonyítékokon, a szemtanúkon, az összefogáson, amit vagy megkap az állatvédő szervezet vagy sem. A Herosz közleményben emelte fel tehát a hangját az ellen, hogy a fenti esetek felfüggesztettel, mondhatni, jogi „ejnye-bejnyével” érjenek véget: „Nem tudjuk elfogadni azt a bírósági gyakorlatot, amely az állatkínzókat többségében az alapján menti fel a letöltendő büntetés alól, hogy büntetlen előéletűek. Az ilyen nagy felháborodást kiváltó ügyek sajtóvisszhangja, a közösségi oldalakon írt kommentek és személyes beszélgetések tapasztalata alapján úgy látjuk, hogy a társadalomban elég erős már az az elvárás, hogy az állatok életét kegyetlenül kioltó, vagy nekik élethosszig tartó sérülést okozó elkövetők végre ténylegesen is elzárásra kerüljenek.”