kétnapos konferencia

2018.10.06. 11:30

Kerényi Levente: A stroke népbetegségnek számít

Budapest és Debrecen után idén a megyeszékhely ad helyet a stroke-kal foglalkozó szakdolgozók vándorgyűlésének.

B. Kiss László

Több mint százan vesznek részt az egész országból a konferencián

Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

A pénteki megnyitó előtt Kerényi Levente, a fehérvári Szent György kórház neurológiai osztályát vezető főorvos lapunknak elmondta: a két­napos konferenciára több mint százan érkeztek az ország minden részéből. A stroke, más néven gutaütés vagy agyvérzés népbetegségnek számít, kiemelt egészségpolitikai problémát jelent. Nagyon sok embert érint: a leggyakoribb okozója a mozgásban való korlátozottságnak, és a harmadik leggyakoribb halálok. Fontos kérdés tehát a kezelése, illetve a megelőzése. Az elmúlt húsz évben egyébként jelentős fejlődés ment végbe az agyvérzéses betegek ellátása terén – tudtuk meg a főorvostól, a tanácskozás egyik fő szervezőjétől.

Kampányt indítottak az utánpótlásért

A belvárosi szállodában rendezett vándorgyűlés résztvevőit köszöntötte Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke is. Beszédét azzal kezdte, hogy életét végigkísérte a stroke-kal való foglalkozás. 1994-ben, első szakdolgozatát is az agyvérzéses betegek rehabilitációjáról írta. A konferencia előadóinak személye mutatja, mennyi szakember összehangolt tevékenysége kell ahhoz, hogy az agyvérzést elszenvedett beteg felépüljön.

Több mint százan vesznek részt az egész országból a konferencián
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Nagyon sok múlik a prevención, a megelőzésen. Annak tudatosításán, hogy – mások mellett – a dohányzás, az elhízás vagy a magas vérnyomás miként vezethet stroke-hoz. Ebben az iskolák is nagyobb szerepet kaphatnának – mondta a szakdolgozói kamara elnöke. Bár az ellátás sokat fejlődött, van még mit tenni. Balogh Zoltán példaként Angliát említette, ahol a konduktor legalább annyira részese a stroke-os beteg gyógyításának, mint például a gyógytornász. Az ellátást, ahogy orvos nélkül, úgy szakdolgozók nélkül sem lehet működtetni. A krízis gyökere az 1990-es évek közepére, illetve a 2006–2008 közötti időszakra nyúlik vissza, amikor leépítették az egészségügyi szakképzést. S bár már elindult az építkezés, az – nemzeti szinten – nincsen kellően koordinálva – vélekedett az elnök, aki beszámolt arról is, hogy a kamara kampányt indított a szakdolgozók utánpótlásának biztosításáért.

A vándorgyűlés résztvevőit köszöntötte Cser-Palkovics András polgármester is. Az országos rendezvény ráirányítja a figyelmet arra a szellemi, szakmai műhelyre, ami a fontos fejlesztések előtt álló fehérvári kórházban működik – mondotta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!