Jó reggelt, Fejér megye!

A kisgyermekek egy-egy jól eltalált kifejezése, mondata sokszor jelent humorforrást. Miközben olykor nagy-nagy bölcsesség is rejlik megjegyzéseikben. Valami egészen sajátos logika szerint értelmezik a dolgokat, rakják össze maguknak a világot abból, amit a felnőttektől látnak, hallanak, ami a környezetükben van. A minap, a forró július eleji nappalok között felüdülést jelentett egy kissé hűvösebb reggel.

A három és fél éves a vékony pántos ruhára hosszú ujjú felsőt kapott, míg az óvodába érünk. Amikor kinyitotta az ajtót, és fedetlen szoknyás lábait először érte a kinti levegő, megjegyezte: „Fázik a rövid ujjú lábam." A hétfői nap 36 fokos előrejelzését figyelve nem csodálnám, ha ezúttal inkább azt mondaná: „Melegem van a hosszú ujjú karomban."